Család

Sz: Wéber József vasöntő munkás, majd hajóipari szakmunkás, szakszervezeti szociáldemokrata vezető, Zsuvel Mária.

Iskola

Budapesten végezte elemi iskoláit és négy polgári osztályt is (1928–1936), mintakészítő segédlevelet szerzett (1939). Debrecenben két hónapos pártiskolát végzett (1946), majd az SZKP KB moszkvai pártfőiskoláján tanult (az első magyar csoport tagjaként, 1950–1952).

Életút

A Ganz Danubius Rt. famintakészítő tanonca (1936–1939), segéde (1939–1944), a II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, Székesfehérvárra vitték erődépítésre (1944. szept.–1944. nov.; egy eltávozásról nem tért vissza, a szovjet csapatok bevonulásáig Budapesten bujkált). A Magyarországi Mintakészítők Egylete tagja (1939-től), az illegális KMP tagja (1940-től). A Ganz Danubius Rt. munkása és az üzemi bizottság tagja (1945–1946). Az MKP Budapesti XIII. Kerületi Bizottsága szervezőtitkára (1946–1947), az MKP Budapesti (= Nagy-budapesti) Bizottság Szervezési Osztálya politikai munkatársa, Kádár János referense (1947–1949). A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége Szervezési Osztálya vezetője (1949. márc.–1950. máj.), főtitkárhelyettese (1950. máj.–1950. okt.). Moszkvai tanulmányait megszakítva az MDP KV Iroda vezetője (1952. nov.–1953. jún.); közben Farkas Mihály és Piros László mellett tagja volt a Péter Gábor államvédelmi vezetőt kihallgató hármas bizottságnak (1953 eleje).

Az MDP KV tagja (1953. jún. 28.–1956. okt. 31.) és az MDP KV titkára (1953. jún. 28.–1956. okt. 24.). A forradalom és szabadságharc idején a szovjet csapatokhoz menekült (1956. nov. 1.), majd a szovjet főparancsnokságon ő volt az őj párt, az MSZMP képviselője (1956. nov. 6.–1956. nov. 17.). Az MSZMP Budapesti XIII. Kerületi Bizottsága Ipari Osztályvezetője (1957–1959), a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár (= Budapesti Vegyipari Gépgyár) igazgatója (1957–1959).

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront budapesti lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.).

Az Elnöki Tanács tagja (1953. júl. 3.–1956. júl. 30.).

Elismerés

A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955), Munka Érdemrend (arany, 1968 és 1979).