Vass Bertalan László
Vass Bertalan László

2024. december 7. Szombat

Vass Bertalan László

történész, római katolikus pap, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

Vass László Bertalan

Születési adatok

1857. május 1.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1935. január 9.

Székesfehérvár

Temetési adatok

1935. január 10.

Székesfehérvár

Szentháromság Temető


Család

Középiskoláit Székesfehérvárott és Egerben végezte, Egerben éretts. (1873). Belépett a ciszterci rendbe (1873. szept. 17.), áldozópappá szentelték (1880. júl. 20.), a budapesti tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885).

Iskola

A ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumának r. tanára (1879–1900), pécsi főgimnáziumának r. tanára és igazgatója (1900–1907), a nagyváradi tankerület (1907–1920), a székesfehérvári tankerület főigazgatója (1920–1928). Nyugdíjazták (1928).

Életút

Történészként elsősorban Horvát István történetíró és Révai Miklós munkásságával, irodalomtörténészként a klasszicizmus és a romantika magyarországi hatásával, verstani és műfajelméleti kérdésekkel foglalkozott. Szekfű Gyula középiskolai irodalom- és művelődéstörténeti tanáraként – többek között – Hippolyte Taine-ről, Adolphe Thiers-ről és Theodor Mommsenről tartott előadásokat, így a diák Szekfűt elsőként ismertette meg a kor legmodernebb történeti irányzataival, s a korszerű forráskritikával. Ő volt továbbá gr. Klebelsberg Kuno középiskolai tanára is. Jelentős szerepet játszott Székesfehérvár társadalmi életében, kamarazenei előadásokat is tartott, néhány zeneművet is komponált.

Főbb művei

F. m.: A «tiszta magyarság» védőjéről. Horvát István viszonya korának nevezetesb íróihoz. (Fővárosi Lapok, 1882)
Horvát István szülőháza. (Székesfehérvári Híradó, 1883)
A Zrínyiász mondattana. (Magyar Nyelvőr, 1883–1884)
Révai Miklós születése. (Fővárosi Lapok, 1884)
A Horvát-ünnep története. (A székesfehérvári cisztercita főgymnasium értesítője, 1884 és külön: Székesfehérvár, 1884)
A classicismus és romanticismus a világ- és hazai irodalomban. (Figyelő, 1884)
Horvát István életrajza. (Magyar Helikon. 35. Pozsony, 1884 és külön: Pozsony, 1884)
A szonett és jelesebb művelői. (Székesfehérvár, 1889)
Horvát István életrajza. Monográfia. 4 táblával. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1895)
Cantate a ciszterci rend 800 éves fennállásának emlékére. Zenéjét szerezte. V. B. (Székesfehérvár, 1898)
Szó és betű. (Székesfehérvári Hírlap, 1899)
A középiskolai történettanítás. (Székesfehérvár, 1899)
Az egyházi zenéről és énekről. (Katholikus Szemle, 1900 és külön: Bp., 1900)
Vörösmarty emlékezete. (Pécsi Figyelő, 1901)
Emlékbeszédek. Horvát István, Vörösmarty Mihály, Pázmány Péter. (Bp., 1902)
Pázmány Péterről. (Pécsi Közlöny, 1903)
A magyar nyelv, stílus és irodalom tanítása. (A Tanáregylet Közlönye, 1906)
ford.: Leys János–Leys Helén: A rejtett bűn.1–5. Regény. Ford. (Katholikus Szemle, 1899).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapest Hírlap, 1935. jan. 10.)
A magyarországi cziszterczi írók és műveik. (Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Szerk. Békefi Remig. Bp., 1896)
Schematismus Congregationis de Zirc. (Bp., 1942)
Glatz Ferenc: Szekfű Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában. (Fejér megyei történeti évkönyv. X. köt. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1976). Lexikonok téves halálozási adata: jún. 9.! Gyászjelentése szerint jan. 9-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője