Varjú Elemér
Varjú Elemér

2022. június 30. Csütörtök

Varjú Elemér, csekei

művészettörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1873. október 14.

Felsőludány, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1945. január

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.).

Életút

A M. Nemzeti Múz. (MNM) Könyvtárának (OSZK) díjnoka (1898–1899), könyvtári asszisztense (1899–1901), segédőre (1901–1908), a kassai Felső-mo.-i Múz. miniszteri biztosa (1908–1909), ig.-ja (1909–1913). Az MNM Érem- és Régiségtárának ig.-ja (1913–1934); közben az MNM képviselőjeként az Ausztriától visszaigényelt m. műkincsekről tárgyaló biz. tagja (1920–1933). – Középkori, elsősorban Árpád-kori m. művelődés- és művészettörténettel, az Árpád-házi királyok ikonográfiájával, szentjei legendáinak forrásaival, az Árpád-kor első m. szimbólumaival, azok művelődéstörténeti jelentőségével fogl. Felfedezte a második legrégebbi m. nyelvemléket (Gyulafehérvári Sorok, 1898-ban). Révai Mór János halála után ő fejezte be a Révai Nagy Lexikonát, ill. szerkesztette a kiegészítő, 21. kötetet, majd az ő főszerkesztése alatt készült el a Révai Kis Lexikona. Bp. ostromakor halt meg, halálának pontos időpontja nem ismert. – A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke (1927–1945). – A Turul társszerkesztője (Schönherr Gyulával, 1901–1907), szerkesztője (1907–1908). Az Archaeológiai Értesítő (1915–1922) és a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára Közleményei szerkesztője (1915–1934). A Magyar Művelődéstörténet képszerkesztője (I–V. Bp., 1939–1942; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991; 1994).

Főbb művei

F. m.: A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. (Bp., 1899)
A Szalók-nemzetség. (Bp., 1902)
A régi magyar könyvtár. (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp., 1902)
A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. (Magyarország műemlékei. I. Bp., 1905)
Oklevéltár a losonczi Bánffy-család történetéhez. Összeáll. (Bp., 1908)
Az Árpádok ábrázolása. (Bp., 1908)
A középkori magyar művészet problémája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1916. ápr. 3.)
A Szent Korona. (Bp., 1922)
Legendae Sancti Regis Stephani – Szent István király legendái. Ford., magyarázta. (Bp., 1928)
Szent István koporsója. (Bp., 1930)
Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. (Bp., 1932)
Magyar várak. (Bp., 1933)
Révai Kis Lexikona. Szerk. (Bp., 1936)
A magyar viselet a középkorban. (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1939
hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991
1994).

Irodalom

Irod.: B[ottló] B[éla]: V. E. (Turul, 1944–1946)
Tóth Zoltán: V. E. (Magyar Múzeum, 1945)
Tápay Szabó Gabriella: V. E. (Századok, 1945–1946)
Galambos Ferenc: V. E. és a magyar könyvtártudomány. (Könyvtáros, 1975)
Mihóková Mária–Baják László: V. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője