Vargha Gyula, görzsönyi
statisztikus, költő, műfordító
Születési adatok
1853. november 4.
Káva, Pest-Pilis vármegye
Halálozási adatok
1929. május 2.
Budapest
Család
Sz: Vargha János ügyvéd, zsarolyáni Márton Sára. Fia: Vargha Tamás (1890–1968) író, költő, református lelkész. Unokái közül: Varga Tamás (1919–1987) matematikus, Vargha Balázs (1921–1996) író, irodalomtörténész, Varga Domokos író (1922–2002) és Vargha Dénes (1928–) nyelvész.Iskola
A bp.-i református főgimnáziumban éretts. (1872), a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1876). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1923. máj. 11.).Életút
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1876–1886), minisztériumi titkára (1886–1892), aligazgatója (1892–1901), a KSH igazgatója (1901–1914), a Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára, egyúttal a Nemzeti Munkapárt programjával Kassa város országgyűlési képviselője (1914–1917). Az MTA másodelnöke (1928. máj. 18.–1929. máj. 2.). A modern gazdaság- és kereskedelemstatisztikai kutatások magyarországi úttörője. Alapvető monográfiákban dolgozta fel Magyarország pénzintézeteinek történetét. Költőként a népnemzeti irányzathoz tartozott, verseire elsősorban H. Heine munkássága hatott, műfordítóként is H. Heine, J. W. Goethe és F. Schiller műveit tolmácsolta. Az 1890-es évektől egyre jobban elkomoruló verseinek fő témája a nemzet jövője iránti aggódás, a nemzetiségektől való félelem és egy eljövendő szociális forradalomtól való rettegés. Öregkori lírája sokban Arany Jánoséra emlékeztet; verseiben szimbolista és impresszionista vonások jelentek meg. 1923-ban 3000 koronát adott az MTA-nak.Emlékezet
Róla nevezték el az üllői Vargha Gyula Városi Könyvtárat (2004-től), ill. a nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskolát (2007. szept. 1-jétől). Emlékére állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban (2007. aug. 11-én). Jelentős szerepet játszott a mai bp.-i XVII. kerületben lévő ún. Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla.Elismertség
A Kisfaludy Társaság r. tagja (1883-tól), másodtitkára (1891–1900), titkára (1900–1922), másodelnöke (1922-től). A Nemzetközi Statisztikai Intézet r., a londoni Statisztikai Társaság t., a Belga Statisztikai Bizottság l., a Svájci Statisztikai Társaság t. tagja. A Nemzetközi Rákbizottság t. tagja.Elismerés
Az MTA Farkas–Ratkó Pályázatának Díja (1884), Marczibányi-jutalma (1899), Nagyjutalma (1923). A Petőfi Társaság Petőfi-nagydíja (1921).Szerkesztés
A Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv szerkesztője (Jekelfalussy Józseffel, 1888–1896).Főbb művei
F. m.: szépirodalmi művei: Dalok. (Bp., 1881)Költemények. (Bp., 1915)
Ködben. Újabb költemények. 1915–1921. (Bp., 1922)
Vitézi énekek Thury Györgyről. (Bp., 1923)
A végtelen felé. Költemények 1922-ből. (Bp., 1923)
Hamvadó tüzek. Költemények. 1922–1926. (Bp., 1927)
A végtelen felé Vál. versek és műfordítások. Sajtó alá rend. Mészöly Dezső. (Bp., 1985)
ford.: Schiller költeményei: Szász Károllyal, Váró Ferenccel. (Bp., 1890)
statisztikai munkái: Magyarország statisztikája. II. Láng Lajossal. (Bp., 1888)
A magyar nyelv hódítása az utóbbi tíz év alatt. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1893. febr. 6.
megjelent: Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, 1893
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1893)
Magyarország pénzintézetei. (Bp., 1895)
A magyar hitelügy és hitelintézetek története. (Bp., 1896)
Adatok nemzeti erőnk megméréséhez. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1912. nov. 11.
Budapesti Szemle, 1912).
Irodalom
Irod.: Várdai Béla: V. Gy. (Irodalomtörténet, 1916)Schöpflin Aladár: V. Gy. (Nyugat, 1916
Sch. A.: Magyar írók. Bp., 1919)
Zsigmond Ferenc: V. Gy. (Napkelet, 1923)
Horváth János: V. Gy. t. tag, másodelnök emlékezete. (Bp., 1932)
Szabó Gizella: V. Gy. élete és irodalmi munkássága. (Bp., 1932)
Mátyás Sándor: V. Gy. (Debrecen–Bp., 1933)
Szabó Gyula: Irodalmi hatások V. Gy. költészetében. (Győr, 1934)
Alszeghy Zsolt: V. Gy. (Irodalomtörténet, 1935)
Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés Vizaknai Antalról, Láng Lajosról és V. Gy.-ról. (Bp., 1938)
Görzsönyi Vargha Zoltán: Szikla a viharban. Emlékezés V. Gy.-ra. (Debrecen, 1939)
Kéky Lajos: V. Gy. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1940)
Schöpflin Aladár: V. Gy. (Sch. A.: Válogatott tanulmányok. Bp., 1967)
Mészöly Dezső: Egy társtalan költő. (Confessio, 1983)
Varga Domokos: Költő a homokon. (Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Farkas Péter. Szentendre, 1989)
A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. Összeáll. Íjgyártó Bálint Istvánné, Reisz László. (Bp., 1990)
Varga Domokos: Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család. Riporter: Albert Zsuzsa. (Forrás, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)