Vargha Damján György
Vargha Damján György

2022. január 19. Szerda

Vargha Damján György

irodalomtörténész, bencés szerzetes

Születési adatok

1873. április 6.

Mosonszentmiklós, Moson vármegye

Halálozási adatok

1956. április 6.

Hegyeshalom, Győr-Sopron megye


Iskola

Belépett a ciszterci szerzetesrendbe (1892), pappá szentelték (1899); a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1899), m.–latin szakos tanári okl. (1901), a régi m. irodalom története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1920). Az MTA tagja (l.: 1919. okt. 23.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1949. okt. 31.).

Életút

A ciszterci rend bajai (1899–1901), egri (1901–1902), székesfehérvári gimnáziumnak r. tanára (1902–1912), a bp.-i Szt. Imre Gimn. r. tanára (1912–1925). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1920–1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a m. irodalom története ny. r. tanára (1925–1943); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1931–1932), az egyetem rektora (1941–1942). A bp.-i Adalbertinum diákjóléti intézmény (1923), majd az általa Pécsett létrehozott Marianum ig.-ja (1928–1943). – Régi m. irodalomtörténettel, elsősorban a m. kódexirodalom történetével, a m. kódexirodalomban fellelhető szentek legendáival, hagiográfiai kutatásokkal fogl. Több vallásos művet és imakönyvet is írt. – A Szt. István Akad. r. (1916–1943), t. tagja (1943-tól); a III. Oszt. titkára (1916–1925). – Az MTA Ipolyi Arnold-jutalma (1902).

Főbb művei

F. m.: Kódexeink Mária-siralmai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1899)
Seuse H. Amand a magyar kódexirodalomban. (Bp., 1910
németül is)
Speculum humanae salvationis és a magyar kódexirodalom. (Bp., 1912)
A Te Deum és a Te Mariam fordítása kódexirodalmunkban. (Bp., 1913)
A legrégibb magyar bűnjegyzék forrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914)
Synopsis legendarum praedicationumque ex codicibus Hungaricis. (Bp., 1914)
Clairvaux-i Szent Bernát a magyar kódexirodalomban. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. márc. 22.)
Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. (Bp., 1923)
Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. (Szent Ferenc nyomdokain. 1226–1926. Bp., 1926)
Szent Imre-problémák. (Budapesti Szemle, 1931
önállóan olaszul: Roma, 1933)
Két belga Lourdes. (Pécs, 1933)
Szent István király a magyar kódexirodalomban. (Szent István Emlékkönyv. III. Bp., 1938).

Irodalom

Irod.: Brisits Frigyes: V. D. halálára. (Vigilia, 1956)
Kukor Imre: V. D. ciszterci, pécsi egyetemi tanár.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője