Varga Ottó
Varga Ottó

2024. december 7. Szombat

Varga Ottó

matematikus

Születési adatok

1909. november 22.

Szepetnek, Zala vármegye

Halálozási adatok

1969. június 14.

Budapest


Iskola

A bécsi műsz. egyetemen matematikát és ábrázoló geometriát tanult (1927–1928), a prágai Károly Egyetemen matematika–ábrázoló geometria szakos tanári okl. (1933), természettud. doktori okl. (1934), az algebra és az analízis alkalmazása a geometriára tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937: Prága, 1942: Kolozsvár). Az MTA tagja (l.: 1950. dec. 2.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

A prágai Károly Egyetem Matematikai Int. gyakornoka (1936–1937), tanársegéde és magántanára (1937–1939) egyúttal az int. mb. vezetője (1938–1939); közben a hamburgi egyetemen differenciál- és integrálgeometriai kutatásokat is folytatott (1934–1935). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematikai Int. int.-i (1940–1944) és magántanára (1942–1944). A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Matematika Tanszék előadó tanára (1942–1944) és uo. a matematikai szeminárium ig.-ja (1944–1947), ny. rk. (1947–1948), ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1959) és a tanszék vezetője (1950–1959); közben a TTK dékánja (1949–1950). Az ÉKME Matematika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1959–1967). Az MTA Matematikai Kutatóint. tud. főmunkatársa (1958–1969) és a Differenciálgeometriai Kuatócsoport vezetője (1958–1967). – Differenciálgeometriai és integrálszámítási kutatásokkal fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. Riemann-geometria, a Finsler-geometria és ezek nem metrikus általánosításai terén. – A Német és az Osztrák Matematikusok Egyesülete r. tagja. – Kőnig Gyula-jutalom (1944), Kossuth-díj (1952), Szoc. Munkáért Érdemérem (1953). – A Publicationes Mathematicae c. folyóirat alapító szerkesztője (Rényi Alfréddel és Szele Tiborral, 1949–1969).

Főbb művei

F. m.: Integralgeometrie. (Mathematische Zeitschrift, 1936)
Beiträge zur Theorie der Finslerschen Räume und der affinzusammenhängenden Räume von Linienelementen. (Lotos, 1936)
Über die Integralinvarianten, die zu einer Kurve der Hermetischen Geometrie gehören. (Acta Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Mathematica, 1938/40)
Az invariáns differenciál megállapítása a Finsler-féle terekben. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Zur Begrüdung der Minkowskischen Geometrie. (Acta Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Mathematica, 1941/43)
Bemerkung zur Arbeit des Herrn A. Dinghas „Zur Metrik nichteuklidischer Räume”. (Mathematische Nachrichten, 1949)
Szovjet eredmények a differenciálgeometriában. (Matematikai Lapok, 1951)
Skaláris görbületi és állandó görbületű Finsler-terek geomatriai jellemzése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1951. okt. 1.
megjelent németül: Eine geometrische Characterisierung der Finslerschen Räume skalarer und konstaner Krümmung. Acta Mathematica, 1951)
Az integrálgeometria alkalmazásai a geometriai optikában. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1951)
A Bolyai–Lobacsevszkij geometria hatása a geometria fejlődésére. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1953)
Bedingungen für die Metrisierbarkeit von affinzusammenhängenden Linienelementenmannigfaltigkeiten. (Acta Mathematica, 1954)
Über die Zerlegbarkeit der Finslerschen Räumen. (Acta Mathematica, 1960)
Zur Begrüdung der Hilbertschen Verallgemeinerung der nichteuklidischen Geometrie. (Monatshefte für Mathematik, 1962)
A mozgó n-él módszere és alkalmazásai a Finsler-geometriában. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. febr. 23.
megjelent németül: Die Methode des beweglichen n-Beines in der Finsler-Geometrie. Acta Mathematica, 1967).

Irodalom

Irod.: Rapcsák András: V. O. (Matematikai Lapok, 1970)
Rapcsák András: V. O. munkássága és hatása. (Matematikai Lapok, 1982–1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője