Varga János
Varga János

2022. január 19. Szerda

Varga János

történész, levéltáros, politikus

Születési adatok

1927. március 7.

Sótony, Vas vármegye

Halálozási adatok

2008. január 10.

Budapest


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–magyar szakon tanult (1947–1949), az ELTE BTK-n történelem–levéltár szakon végzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1998. máj. 4.).

Életút

Az ELTE BTK, ill. Történettud. Kar Középkori M. Történelem Tanszék tanársegéde (1951–1954), egy. adjunktusa (1954–1956), egy. docense (1956–1957); közben a Történettud. Kar dékánh.-e (1955. szept.–1957. márc.), a forr. és szabadságharc idején az Egy. Forradalmi Diákbiz. tanár-elnöke és a M. Értelmiségi Forradalmi Biz. tagja (1956. okt.–nov.). Az MTA Történettud. Int. tud. munkatársa (1957–1968), a Művelődésügyi, a Kulturális, ill. a Műv. Min. Levéltári Igazg. vezetője, ill. Levéltári Oszt. vezetője (1968–1978), a M. Orsz. Levéltár főig.-ja (1978–1990). C. egy. tanár. Az MTA–TMB-n Mód Aladár aspiránsa (1952–1954). – A MEFESZ tagja (1947–1949), a DISZ alapszervi vezetőségi tagja (1949–1951). Az MDP tagja (1951–1956), kari alapszervezeti titkára (1954–1955). Az MDF tagja (1990-től), ogy.-i képviselője (1990–1994). – Kora újkori és újkori m. történelemmel, a mo.-i parasztság 16–19. sz.-i történetével fogl. Jelentős eredményeket ért el a mo.-i polgári átalakulás és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc több addig nem tisztázott kérdéseinek megoldása terén: vizsgálta a reformkori m. nemesség hitelviszonyait, a m. nyelvnek a polgári fejlődésben betöltött funkcióját, a rendi Mo. hadkiegészítésének szisztémáját, az 1848/49-es nemzeti kérdést stb. Levéltárosként jelentős szerepet játszott a levéltári tv. és a levéltárak ügyviteli szabályzatának a kidolgozásában, vmint a levéltárak tud. intézményekké való elismertetésében. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős. – Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Biz. elnöke, a Történettud. Biz. tagja (1970-től). A M. Levéltárosok Egyesülete elnöke. – Akadémiai Díj (1965), Szabó Ervin-emlékérem (1982), Bél Mátyás-emlékérem (1984), Akadémiai Nagydíj (1985), Széchényi Ferenc-díj (2002), Széchenyi-díj (2005). – Az Értekezések a történeti tudományok köréből c. sorozat szerkesztője (1965–1968).

Főbb művei

F. m.: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Kand. értek. is. (Bp., 1953)
1848 egyes kérdései. (Hadtörténelmi Közlemények, 1957)
Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében Mária Terézia úrbérrendezése és 1836 között. (Agrártörténelmi Közlemények, 1959)
A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben Magyarországon. (Történelmi Szemle, 1961)
A kőszívű ember fiai-nak történeti mintái és forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
A telektulajdon a feudalizmus utolsó századaiban. (Történelmi Szemle, 1964)
A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. 1767–1849. (Bp., 1967)
Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. Doktori értek. is. (Bp., 1969)
A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. (Bp., 1971)
Deák és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. (Zalaegerszeg, 1980)
Megye és haladás. (Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1980)
Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 1841–42-ben. (Bp., 1981)
Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. (Bp., 1982)
Hallgatásra kárhoztatva: Gyurmán Adolf kiadatlan röpirata. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985)
Középszinten a történelemben. Frideczky Lajos memoárjai. (Salgótarján, 1988)
Magyarok és románok 1848–1849-ben. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1991. okt. 3.)
A Hungarian Quo Vadis. (Bp., 1993)
Románok és magyarok 1848–49-ben. (Bp., 1995)
Földeskü. Határviták lezárása a 12–15. században. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1999. máj. 20.
Székfoglalók. 1995–1998. III. köt. Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője