Valló Dezső
orvos, szülész-nőgyógyász
Névváltozatok
Weisz Dezső
Születési adatok
1911. február 1.
Győr, Győr vármegye
Halálozási adatok
1984. március 13.
Budapest
Temetési adatok
1984. április 2.
Budapest
Kozma utcai Izraelita Temető
Család
Szülei: Weisz Lajos (†1915. jan.) vendéglős, az I. világháborúban hősi halált halt, Stern Ilona.
Felesége: Bachrach Edit (1917–1992) az Orvostovábbképző Intézet (OTI) laboratóriumi asszisztense.
Iskola
A győri magyar kir. Állami Révai Miklós Reáliskolában éretts. (1929), a győri Bencés Gimnáziumban latin nyelv és irodalomból kiegészítő érettségi vizsgálatot tett (Weisz Dezső néven, 1929), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (Valló Dezső néven, 1935), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1941).
A II. világháború végén Mauthausenbe deportálták (1943–1944).
Életút
A Pesti Izraelita Hitközség Kórházai budapesti Szabolcs utcai Szülészeti-Nőgyógyászati Osztálya, ill. a Szabolcs utcai Állami Kórház segédorvosa (1936. jan. 8.–1941), szakorvosa (1941–1945), kórházi adjunktusa (1945–1956), a többszöri átszervezés után az Orvostovábbképző Intézet (OTI) főorvosa (1956–1974) és a Vérellátó Osztály vezetője (1951-től). 1949-ben a kórházban saját vérellátó szolgálatot szervezett, ez volt az első kórházi vérellátó szolgálat Magyarországon. A budapesti X. Kerületi Egészségház nőgyógyászati rendelőintézetének vezetője (1949–1950), az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) nőgyógyász szakorvosa is (1950–1951).
C. egy. docens (1977. jan. 1-jétől).
Immunológiával, hematológiával foglalkozott, elsősorban az újszülöttek hemolitikus betegségeit, az immuntolerancia és az újszülöttek betegségei közötti összefüggéseket, valamint a vérátömlesztés szülészeti-nőgyógyászati indikációi és kockázatait vizsgálta. Több népszerű kiadványt írt és szerkesztett a véradásról és a szervezett vérellátásról, ill. a vérátömlesztés jelentőségéről.
Elismerés
Munka Érdemérem (1954), Szocialista Munkáért Érdemérem (1963), érdemes orvos (1967), Munka Érdemrend (arany, 1974).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Transzfúzió a szülészet-nőgyógyászatban. (Transzfúziós jegyzet. Az OTKI kiadványa. Bp., 1959)
Újszülöttek haemolytikus betegsége. [Monográfia.] Holló Tamással és Perkedi Jánossal. 6 táblával. (Bp., Medicina, 1961)
A vérátömlesztés alapismeretei. Többekkel. (Az Egészségügyi Minisztérium VII. Főosztálya kiadványa. Bp., 1961).
F. m.: írásai: A vérsejtsüllyedés és a havi vérzés kapcsolata tüdőbetegeknél. (A tuberkulózis elleni küzdelem, 1942)
Hüvelyi izomrostdaganat esete. (Budapesti Orvosi Újság, 1943. 32.)
Petefészek-sarcoma esete. (A Pesti Izr. Hitközség Alapítványi Közkórháza Orvosi Karának Tudományos Közleményei, 1949)
Adatok az Rh-immunizáció szülészeti vonatkozásaihoz. Perkedi Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956. 5.)
Szokatlan nagymennyiségű vércsoportanyag egy újszülött vérsavójában. Holló Tamással, Horváth Endrével, Perkedi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1961. 44.)
Oldott vércsoportanyagok hatása a magzat megszületése után végzett immunhaematológiai vizsgálatok eredményeire. Perkedi Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963. 3.)
Immunológiai terhességi reakció Choriogonin-immunsavóval. Perkedi Jánossal és Szász Ilmával. (Orvosi Hetilap, 1963. 48.)
Az újszülöttek haemolytikus betegségének eredményes megelőzésére és kezelésére irányuló újabb törekvések. Perkedi Jánossal. (Oorvosképzés, 1966 különszám)
A vérsavó komplementszintje Rh isoimmunizált betegben Rh incompatibilis transfusio előtt és után. Bognár Ágotával és Perkedi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1967. 28.)
A hepatitis B felületi antigén – Australia antigen – szerológiai alcsoportjai és azok jelentősége. Halmosdi Gusztávval és Matkovics Andrással. (Orvosi Hetilap, 1977. 36.)
A fibrinogen degradatiós termékek és az enzimek szérumszinjének változása heveny ischaemiás szívbetegségekben. Merkly Istvánnéval, Perkedi Jánossal, Strausz Imrével. (Magyar Belorvosi Archivum, 1978. 4.).
Irodalom
Irod. és források: Első teljes névsor a mauthauseni tábor felszabadult foglyairól. (Reggeli Újság, 1945. máj. 27.–Magyar Jövő, 1945. jún. 26.)
dr. Valló Dezső szülész-nőorvos kórházi adjunktus rendelőjének címe: V. ker. Szent István park 6. (Szabad Nép, 1948. okt. 3.)
dr. Valló Dezső c. egyetemi docensi kinevezése, 1977. jan. 1. (Egészségügyi Dolgozó, 1977. 5.)
Elhunyt dr. Valló Dezső, az Orvostovábbképző Intézet vértranszfúziós osztályának vezetője. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1984. márc. 31.)
Halálozások: dr. Valló Dezső az OTKI Vérellátó ny. főorvosa. (Orvosi Hetilap, 1984. 38.)
Kiss Péter: Magyar Zsidó orvosok. (Bp., 2016).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2025
Aktuális havi évfordulók
Alberth Béla
orvos, szemész
Berta Árpád
nyelvész, turkológus
Beély Fidél József
pedagógus, római katolikus pap, bencés szerzetes
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász
Kosáry Domokos
történész
Foglalkozások
politikus (664), orvos (610), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (286), szerkesztő (275), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (116), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
