Vajda Zoltán
Vajda Zoltán

2024. november 2. Szombat

Vajda Zoltán

mérnök

Születési adatok

1914. február 11.

Újpest, Pest vármegye

Halálozási adatok

2007. január 20.

Budapest

Temetési adatok

2007. február 7.

Budapest

Óbuda


Család

Sz: Vajda Andor, Radó Piroska. F: Melczer Klára. Leánya: Vajda Marianna (1946–); fia: Vajda Gábor (1954–). 

Iskola

A budapesti Verbőczi István Gimnáziumban éretts. (1932), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki Osztályán mérnöki okl. szerzett (1937), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1974). 

Életút

Budapesten, a Hirsch Mihály Rt. építésvezetője (1937–1939), majd Jakab Sándor mérnöki irodájának tervezőmérnöke (1941–1942), a Magyar Vízierőügyi Hivatal tervezőmérnöke (1943–1944). A II. világháború után Malomsoky József építőmester építésvezetője (1946), a MÉMOSZ Építőipari Szövetkezet osztályvezetője (1947–1948), a Hídépítő Vállalat, ill. a Híd- és Mélyépítőipari Központ (1948–1954), a Közlekedési Építő Vállalat főmérnök-igazgatója (1954–1963). Az ÉKME, ill. a BME Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési Tanszéke egy. docense (1963–1979) és a Tanszék vezetője (1965–1974); közben a Kar dékánhelyettese (1964–1970). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) műszaki tanácsának tagja (1960–1966). 

Építéskivitelezési, -technológiai és -szervezési kutatásokkal, csatorna- és alagútépítéssel foglalkozott. A II. világháború után vezető szerepet játszott az összes Duna-híd és a szegedi Tisza-híd kivitelezési munkálataiban, ill. azok megszervezésében. Számos közlekedési létesítményt (pl. győri pályaudvar, budapesti Andor utcai garázs, a budapesti metró kelet–nyugati vonalának egy része stb.) tervezett. Irányító szerepet vállalt a magyar építőipar államosításában, az állami mélyépítőipar szervezetének kialakításában, az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztési munkálatok szervezésében. 

Emlékezet

Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Rajk László utca 18.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Építőipari Főbizottsága tagja. Az MTESZ vezetőségi tagja. A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) főtitkára (1969–1977), a KTE örökös tb. tagja (1991-től). A Budapesti Fővárosi Tanács Földalatti Szakbizottsága tagja (1960–1966). 

Elismerés

Népköztársasági Érdemérem (1948), Munka Érdemérem (arany és ezüst), Szocialista Munkáért.

 

Jáky József-emlékérem (1959). 

Főbb művei

F. m.: Mélyépítő vállalatok szervezeti kérdései. – A munkairányítás szerepe a mélyépítőiparban. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1953)
Gépesített csatornaépítés. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1959)
Alapozás. Balla Árpáddal és Varga Lászlóval. Közlekedési építőipari technikumi tankönyv. (Bp., 1961
2. kiad. 1963
3. kiad. 1965
4. kiad. 1967
5. kiad. 1970
6. kiad. 1971)
Nagyszelvényű vasbetoncsatornák előregyártása. Dezsényi Istvánnal és Kneffel Sándorral. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1963)
Új munkamódszerek a csatorna- és közműalagút építésénél. – A budapesti Könyves Kálmán körúti főgyűjtőcsatorna. Hercegfalvi Józseffel és Kovácsházy Frigyessel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1964)
A felsőfokú ipari oktatás és az ipar kapcsolatának néhány kérdéséről. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
Mélyépítési munkahelyek gépi felszerelése és üzeme. Rajnai Frigyessel. (A BME Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai. Bp., 1967)
Építésszervezés és költségvetés. Út-, híd- és vízmű-építőipari technikumi könyv. Mészáros Komáromy Lászlóval. (Bp., 1968
2. kiad. 1973)
Építésszervezés. 1. (Bp., 1970)
Vízépítési munkák szervezése és kivitelezése. (Vízépítési kézikönyv. Bp., 1972)
Földmunkák szállításának szervezése. (Anyagszállítási kézikönyv. Bp., 1972)
Építési hibák a gyakorlatban. Marosi Sándorral. (Magyar Építőipar, 1977)
A föld alatti város. Kelemen Jánossal. (Bp., 1981). 

Irodalom

Irod.: Arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomások. Összeáll. Fodor Zsoltné és Kónya Éva. (Bp., 2002)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Halálhír. (Népszabadság, 2007. jan. 31.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője