Vági Ferenc
Vági Ferenc

2022. augusztus 9. Kedd

Vági Ferenc

közgazdász

Születési adatok

1926. március 28.

Osli, Győr-Moson-Sopron vármegye

Halálozási adatok

1996. szeptember 24.

Budapest


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Vági Gellért, Horváth Anna. Öten voltak testvérek. F: 1952-től Vági Ferencné Jónás Anna (1926–1993). Leánya: Vági Erzsébet (1956–) és Vági Veronika (1960–); fia: Vági Márton (1962). 

Iskola

Polgári iskolát Kapuvárott, kereskedelmi középiskolát Sopronban végzett (1946-ban éretts.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1950), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958), doktora (1973).

Életút

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Népgazdaság Tervezése Tanszéke tanársegéde (1950–1952), egy. adjunktusa (1952–1955). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. munkatársa (1955–1959), tud. főmunkatársa (1959–1961). Az MKKE, ill. a BKE Kereskedelmi Kar a Mezőgazdaság Gazdaságtana Tanszéke, ill. az Agrárközgazdasági Tanszék egy. docense (1961–1966), egy. tanára (1966. júl. 31.–1996. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1966–1990); közben a Kereskedelmi Kar dékánja (1965–1968). Az MTA–TMB aspiránsa (l.: 1952–1956). 

A gazdasági irányítás, az állami gazdasági és mezőgazdasági vállalati érdekeltség, ill. jövedelmezőség vizsgálatával, a termelőszövetkezeti jövedelmek sajátosságaival, azoknak a költségvetésben játszott szerepével és ezzel összefüggő pénzügyi tervezési kutatásokkal foglalkozott. Különösen értékes tudományszervezői tevékenysége. Vezető szerepet játszott a magyarországi agrárközgazdász-képzés szervezeti kereteinek kidolgozásában, tanterveinek, szakismereti alapjainak kialakításában, a közgazdászképzés felsőoktatási reformjának bevezetésében és megvalósításában. Az MTA II. Osztályán a közgazdasági aspirantúra szervezési ügyeinek irányítója (1958–1961). Részt vett az új gazdaságirányítási rendszer mezőgazdasági koncepciójának kialakításában (a termelőszövetkezeti bizottság tagjaként a mezőgazdasági jövedelmek továbbfejlesztését vizsgálta). 

Emlékezet

Élete utolsó éveit Gyöngyösön töltötte: jelentős szerepe volt a gyöngyösi főiskola megalakításában. Emlékét őrzi a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Vági Ferenc-előadóterme (2004-től). 

Elismertség

Az MTA Agrárgazdasági Bizottsága tagja (1970-től); az MTA–TMB Agrárökonómiai Szakbizottsága alapító tagja (1963-tól), majd elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság vezetőségi tagja, Mezőgazdasági Szakosztálya alapító titkára (1960-tól). – Munka Érdemrend (ezüst, 1966). 

Elismerés

Széchényi István-emlékérem (1965), Akadémiai Díj (1965 és 1970), Tessedik Sámuel-emlékérem (1976). 

Szerkesztés

Közgazdaság c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1968-tól), a Gazdálkodás c. lap szerkesztőbizottságának tagja és a Közgazdasági Szemle agrárközgazdasági rovatvezetője. 

Főbb művei

F. m.: A vásárlóalap- és jövedelemalakulás időszerű problémái. (Közgazdasági Szemle, 1957)
A paraszti termelés és reáljövedelem alakulása. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A forgalomban lévő pénzmennyiség és a lakosság pénzkészlete. (Közgazdasági Szemle, 1958
és külön: MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1958)
A vásárlóalap tervezésének kérdései. Kand. értek. (Bp., 1958)
A forgalomban lévő pénzmennyiség és a lakosság pénzkészlete. Monográfia. A bevezető tanulmányt Friss István írta. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, Bp., 1959)
A jövedelmezőség hatása a kukorica- és cukorrépa-termelésre. Monográfia. Csendes Bélával. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1959)
A vásárlóalap és az árualap gazdasági kérdései. Összeáll. (A népi ellenőrzés oktatási anyagai. 3. Bp., 1960)
Mezőgazdasági jövedelmezőség és termelési struktúra. (Közgazdasági Szemle, 1960)
A közgazdasági aspirantúra helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1961)
Területi elhelyezkedés és üzemi specializálás a mezőgazdaságban. A Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági Szakosztályán, 1961. jan. 25-én rendezett ankét vitaanyaga. Előadások. Szerk. (Bp., 1961)
A jövedelmezőség hatása a mezőgazdasági termelésre. Csendes Bélával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1962)
Az élőmunka értékelése a mezőgazdasági termékek önköltségszámításában. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Évkönyve. III. Bp., 1962)
A szocializmus építésének befejezése és a kommunizmus építésére való átmenet kérdései a mezőgazdaságban. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1962)
A kommunizmus építésének sajátosságai a mezőgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1962)
A szovjet mezőgazdaság irányításának új vonásai. (Társadalmi Szemle, 1962)
A szovjet mezőgazdaság fejlesztése és távlatai. (Világgazdasági ismeretek. Bp., 1963)
A jövedelmezőség hatása a termelőszövetkezetek növénytermelésében. – A termelői árak és a jövedelmezőség hatása a termelőszövetkezeti szektorban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
A termelés, az üzemi és személyes jövedelmek a szövetkezeti szektorban. (Statisztikai Szemle, 1963)
A termelőszövetkezeti önköltségszámítás egyik vitatott problémájáról. (Társadalmi Szemle, 1963)
Jövedelmezőség és termelés a szövetkezeti gazdaságokban. Csendes Bélával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1964)
A népgazdaság pénzügyi tervezése. (Népgazdasági tervezés. II. köt. Bp., 1964)
A megtett út. (Gazdaszemmel a nagyvilágban. Bp., 1965)
Eszközlekötés és alapigényesség a mezőgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1965)
A termelés és a jövedelem differenciáltsága, különbözeti jövedelem keletkezése a termelőszövetkezetekben. (A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem 1965. évi ünnepe ülésszaka. Bp., 1966)
Termelés és jövedelmi különbségek a mezőgazdaságban. (Statisztikai Szemle, 1966)
A termelés differenciáltságának okai és a különbözeti jövedelem a mezőgazdaságban. – A termelőszövetkezeti jövedelemkülönbségek kiegyenlítődésének lehetőségei és korlátai. (Közgazdasági Szemle, 1966)
Differenzierung in den landwirtschaftlichen Produktionsgesellschaften. (Acta Oeconomica, 1966)
A bővített újratermelés minimális jövedelmi feltételei a termelőszövetkezetekben. (Bankszemle, 1967)
Tagsűrűség és gazdálkodás a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Agrárgazdaságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1968)
A termelőszövetkezetek adózása és az új gazdasági mechanizmus. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968)
A szövetkezeti tulajdon és a szövetkezet kettős természete. (Társadalmi Szemle, 1968)
Mezőgazdaságunk fejlődésének néhány közgazdasági sajátossága. (Az Élet és Tudomány Évkönyve, 1969)
Mezőgazdasági alapismeretek. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1969)
A termelőszövetkezeti közös gazdaságokból származó személyi jövedelmek. – A paraszti jövedelmek és a közös gazdaság. (Társadalmi Szemle, 1969)
A termelőszövetkezeti különbözeti jövedelmek állami befolyásolása. (Közgazdasági Szemle, 1969)
Az agrárközgazdászok képzése és elhelyezkedése. (Állami Gazdaság, 1969)
Akkumuláció, jövedelemelvonás és hitel a mezőgazdasági nagyüzemekben. – A különbözeti jövedelem elemekre való felbontása és a termőföld adóztatása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1969)
Érdekeltség és jövedelmezőség a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. (Közgazdasági Szemle, 1970)
Akkumuláció és személyi jövedelem a termelőszövetkezetekben. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan. Egy. tankönyv. I–II. köt. Szerk. Csáki Csabával. (Bp., 1972)
A nyereség szabályozása és felhasználása. – A nyereségfelhasználás és az érdekeltségi kapcsolatok az állami gazdaságokban. (Pénzügyi Szemle, 1972)
Az állami gazdaságok bértömeg-szabályozásának rendszere. – A termelés és a jövedelem növekedése a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1972)
Az állami gazdaságok vállalati érdekeltségének jövedelmi tartalma. (Gazdálkodás, 1972)
Érdekeltség, jövedelmezőség és a termelési tényezők optimalizálása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1972)
A vállalati érdekeltség és érvényesülésének mechanizmusa az állami gazdaságokban. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1972
németül: 1977)
Agrárközgazdasági esettanulmányok. Szerk. Csáki Csabával. (Bp., 1973)
A vállalati döntéshozatal és tervezés módszertana. Szerk. Erőss Dezsővel. (Az Agroterv és a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete kiadványa. Bp., 1973)
Önköltség, ár, jövedelmezőség a mezőgazdaságban. Egy. jegyz. Csendes Bélával, Laczó Ferenccel. (Bp., 1973)
A vállalati önállóság és felhalmozóképesség az állami gazdaságokban. (Gazdaság, 1973)
A vállalati érdekeltség szabályozási modelljének fő vonásai az állami gazdasági szektorban. (Közgazdasági Szemle, 1973)
A termelés alapigényessége, az alapok termelési hatékonysága iparosodó mezőgazdaságunkban. (Közgazdasági Szemle, 1974)
A gépesítés mezőgazdaságunkban. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1974)
Mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1975)
A vállalati anyagi érdekeltség és ösztönzés az állami gazdaságokban. (A dolgozók társadalmi-gazdasági ösztönzése. Válogatás az MTA Munkatudományi Bizottsága által szervezett konferencia anyagából. Bp., 1975)
Milyen hatást tulajdoníthatunk a termelőszövetkezetek adóztatásának? (Közgazdasági Szemle, 1975)
Iparosodás és hatékonyság a mezőgazdaságban. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1976)
Hatékonyság iparosodó mezőgazdaságunkban. Szerk. Többekkel. (Bp., 1977)
A mezőgazdaság az ágazati kapcsolatok rendszerében. Monográfia. Csizmadia Ernővel. (Bp., 1977)
Változott-e a termelőszövetkezetek vállalati jövedelmi érdeke és érvényesítésének módja? (Közgazdasági Szemle, 1979)
A vállalati koncentráció az állami gazdaságokban. 1967–1977. Bethlendi Lászlóval, Kerékgyártó Györgynével. (Állami gazdaságok tapasztalatai. 1. Bp., 1980
Vállalati fejlesztések és a fejlesztés lehetőségeinek kihasználása a mezőgazdaságban. (Bp., 1980)
Vállalatnagyság és vállalati struktúra az állami gazdaságokban. (Közgazdasági Szemle, 1980)
A vállalatnagyság és a gazdálkodás hatékonysága a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. (Vezetéstudomány, 1981)
A vállalatnagyság differenciáltsága és kapcsolata a hatékonysággal a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. (Egyetemi Szemle, 1982)
A szocialista átalakulás jellemzői falun. – Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek fejlődésének közgazdasági feltételei és lehetőségei. (Közgazdasági Szemle, 1983)
Vállalati érdek és személyes érdekeltség a mezőgazdaságban az 1980-as évtized küszöbén. (Vezetéstudomány, 1983)
Hatékonyság és növekedés szocialista mezőgazdaságunkban. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1984)
Vállalati érdek, hatékonyság és érdekeltség az állami gazdaságokban. (A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok gazdálkodása. Szerk. Csete László. Bp., 1984)
A mezőgazdaság a hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődésben. (Közgazdasági Szemle, 1984)
A szervezeti megújulás szükségessége a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1985)
Hatékonyság és növekedés a szocialista mezőgazdaságban. Szerk. Többekkel. (Bp., 1986)
A népgazdasági teljesítmény anyagi lehetősége a mezőgazdasági szervezetekben. (Egyetemi Szemle, 1989)
A bruttó jövedelem csökkenése a mezőgazdasági vállalatokban. 1976–1987. (Közgazdasági Szemle, 1990)
Támogatott vagy saját lábon álló a mezőgazdaság? (Közgazdasági Szemle, 1991)
A mezőgazdaság burkolt jövedelemelvonása, mint az autarkiás gazdálkodás vesztesége. (Aula, 1991)
A farmstruktúra és hazai megvalósulásának esélye. (Gazdálkodás, 1993)
Problémák – Megoldások a mezőgazdaság rendszerváltásában. (Gyöngyös, 1996). 

Irodalom

Irod.: Csáki Csaba–Forgács Csaba: V. F. (Gazdálkodás, 1996). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője