Vág Ottó
pedagógus
Névváltozatok
Weisz
Születési adatok
1929. január 2.
Budapest
Halálozási adatok
1996. július 27.
Budapest
Család
Sz: Weisz Endre (†1944) hites könyvvizsgáló, Schwartz Ilona (†1969). Apja a holokauszt áldozata. F: Hlatky Margit könyvtáros, a bp.-i XXII. kerületi tanács népművelési főelőadója, majd az ELTE Személyzeti Osztályának főelőadója.Iskola
A bp.-i Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952); közben a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen politikai gazdaságtant is hallgatott. A neveléstudományok kandidátusa (1968), doktora (1987).Életút
A Kalocsai Óvónőképző pedagógiatanára (1952–1954), a Tankönyvkiadó pedagógiai szerkesztőségének felelős szerkesztője (1954– 1963). Az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék egy. adjunktusa (1963–1970), egy. docense (1970–1973), az ELTE TTK Neveléstudományi Tanszék egy. docense (1973–1989), egy. tanára (1989. szept. 1.–1993. dec. 31.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). – Neveléstörténettel, elsősorban az óvodai- és a kisgyermeknevelés történetével, ill. a 20. sz.-i pedagógiai mozgalmak történetével foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel az óvodai nevelés, az első óvodák és infant school-ok történetét, Brunszvik Teréz óvodaszervezői tevékenységét, kiadott egy ezzel kapcsolatos dokumentumkötetet. Később a 20. sz.-i eleji reformpedagógiai mozgalom elképzeléseit, továbbá a munkásmozgalom pedagógiai törekvéseit vizsgálta, különös tekintettel az első szocialista gyermekközösségekre. Gondozta Nagyezsda Krupszkaja és Ellen Key írásait.Elismertség
Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja (1959-től), titkára (1976–1980). A Magyar Janusz Korczak Bizottság és a Magyar Comenius Társaság tagja. A Nemzetközi Neveléstörténeti Állandó Konferencia tagja (1979-től), a végrehajtó bizottság (VB) tagja (1982–1988), elnöke (1985–1988).Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1983). Makarenko-emlékplakett (1964), K. F. W. Wander-emlékplakett (NDK, 1979), Fröbel-emlékérem (NDK, 1982), Brunszvik Teréz-díj (posztumusz, 1997).Szerkesztés
A Pedagogica Historica és a Vitae Scholasticae c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. A Pedagógiai források (1972–1982) és a Historia Infantiae sorozatszerkesztője (1984-től).Főbb művei
F. m.: Az óvónőképzők gyakorlatában mutatkozó formalizmus kérdéséhez. (Óvodai Nevelés, 1953)Oktatás az óvodában. – Az óvodai nevelés néhány kérdéséről. (Óvodai Nevelés, 1954)
Az óvodai nevelés előfutárai. – Az óvodai nevelés kezdetei. (Óvodai Nevelés, 1957)
Adalékok Marx és Engels ifjúkori pedagógiai vonatkozású írásaihoz. (Pedagógiai Szemle, 1957)
A gimnáziumi pszichológiatanítási kísérleti félévének tapasztalatai. (Pedagógiai Szemle, 1958)
Filozófiaoktatás a középiskolában. (Pedagógiai Szemle, 1959)
Az óvodai nevelés kialakulása. (A Pedagógiai Tudományos Intézet kiadványa. Bp., 1959
2. kiad. 1961)
A nevelőmunka tartalmának és módszereinek fejlődése a magyar óvodákban. (Óvodai Nevelés, 1960)
A szocialista gyermekközösség kialakítása. A közösség főbb fejlődéstörvényei a Gorkij-telep történetének első szakaszában. (Bp., 1960
2. bőv. kiad. 1963
A szocialista pedagógia könyvtára. 3. bőv. és átd. kiad. A közösség kialakításának és fejlődésének egyes problémái Makarenko pedagógiájában alcímmel, 1966
4. bőv. és átd. kiad. 1969)
Az óvodai nevelés története. Felsőfokú óvónőképzői tankönyv. (Bp., 1960
2. kiad. 1961
3. kiad. 1962
5. kiad. 1964)
A magyar óvodai nevelés kialakulása és Brunszvik Teréz. – A tankönyv metodikai koncepciójának kialakítása. – A tankönyvkészítés elméleti alapkérdései. (Pedagógiai Szemle, 1961)
Brunszvik Teréz szerepe az első magyarországi óvodák létrehozásában. (Magyar Pedagógia, 1961)
A magyar óvodai nevelés kialakulása és Brunszvik Teréz. (Brunszvik Teréz pedagógiai munkássága. A Brunszvik Teréz halálának 100. évfordulója alkalmából tartott emlékülés előadásai. Szerk., a dokumentumokat vál. is Orosz Lajossal, Zibolen Endrével. Bp., 1962)
Az I. Internacionálé genfi kongresszusának határozata a nevelés kérdéseiről. (Pedagógiai Szemle, 1962)
A nemzetközi munkásmozgalom pedagógiai törekvései a XIX. században. Tankönyv. (Egyetemes neveléstörténet. 37–39. Bp., 1962)
A személyiség alakításának problémája Makarenko életművében. (Magyar Pedagógia, 1963)
A nevelés szerepe a személyiség alakításában. (Magyar Pedagógia, 1964)
Óvodapedagógia. Egy. jegyz. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
3. kiad. 1970)
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatáspolitikája és a Szlovák Tanácsköztársaság. – A Nemzetközi Munkásszövetség genfi kongresszusa nevelésügyi határozatának szövegváltozatai. (Pedagógiai Szemle, 1965)
A Nemzetközi Munkásszövetség 1866. évi genfi kongresszusa nevelésügyi határozatainak elterjedése és magyarországi hatása. (Pedagógiai Szemle, 1966)
A játék, mint nevelési eszköz, különös tekintettel a tematikus játékra. (Pedagógiai Közlemények. 3. Bp., 1966
2. kiad. 1969)
Az óvodai nevelés kialakulása. Az angol infant school kialakulása és kezdeti fejlődése. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1967
2. átd. és bőv. kiad. 1969
kivonatosan: Pedagógiai Szemle, 1968)
Marx környezetétől a Kisdednevelők Országos Egyesületéig. György Aladár az óvodai mozgalomban. – A westminsteri infant asylum. (Óvodai Nevelés, 1968)
Makarenkóval kapcsolatos információk Magyarországon, 1945 előtt. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A játék, mint nevelési eszköz, különös tekintettel a tematikus játékra. (Bp., 1969)
A neveléstörténet néhány elméleti kérdése. (Pedagógiai Közlemények. 11. Bp., 1969)
A magyar óvodai nevelés cél- és eszközrendszerének átalakulása. (Könyv és Nevelés, 1970 és Óvodai Nevelés, 1970)
Pedagógiai problémák történeti elemzése. (Pedagógiai Szemle, 1971)
A társadalmi szükségletek és a társadalmi viszonyok szerepe az általánosan képző iskola elterjedésében. (Magyar Pedagógia, 1971)
A neveléstörténet kutatási területeinek és interdiszciplináris kapcsolatainak rendszere. (Tanulmányok a neveléstudományok köréből. 1971. Bp., 1972)
A neveléstudomány fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig. (Neveléstörténet. Bp., 1972
10. kiad. 1988)
A Művelődésügyi Munkások Internacionáléja és a lipcsei pedagógiai konferencia. (Az első évtized után. Szovjet pedagógusok előadásai 1928-ban. Összeáll. is. Bp., 1973)
A pedagógusok jövőtudatának vizsgálata és fejlesztése. (Pedagógiai Szemle, 1973)
A munka és nevelés egységének helyreállítása. (Pedagógiai Szemle, 1974)
Brunszvik Teréz és az óvodaügy Európában. (Óvodai Nevelés, 1975)
A pedagógiai jövőtudat-vizsgálatok kutatásmódszertani problémái. (Pedagógiai stúdium. 6. Bp., 1975)
Friedrich Fröbel. Kismonográfia. (Egyetemes neveléstörténet. Bp., 1976)
A nevelés lehetősége és szükségessége. (Neveléselmélet. Szerk. Horváth Lajos, Nagy Sándor. Bp., 1976)
Az I. Ratio Educationis metszeteiről. – Pestalozzi utóélete a pedagógiai irodalomban. (Magyar Pedagógia, 1977)
Tanulmányok az egyetemes neveléstörténet köréből. Készült a tanártovábbképzés számára. (Bp., 1977)
Maria Montessori és a Montessori-mozgalom. (Montessori, Maria: Az ember nevelése. Bp., 1978)
Feladatok a magyar óvodatörténet kutatásában. 1–2. (Óvodai Nevelés, 1978)
A nevelés egyesítése az anyagi termeléssel. (Pedagógiai stúdium. 17. Bp., 1979)
Óvoda és óvodapedagógia. Tankönyv. (Bp., 1979)
Adalékok a magyar antifasiszta emigráció neveléspolitikai tevékenységéhez. (Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Bp., 1980)
Jelentés a neveléstudomány helyzetéről. (Magyar Pedagógia, 1980)
A magyar óvodapedagógiai sajtó kezdetei. (Óvodai Nevelés, 1981)
A marxista pedagógiai koncepció. (Pedagógiai Szemle, 1983)
Reformelméletek és reformmozgalmak a pedagógiában. Fejezetek a 20. századi pedagógiai reformtörekvések történetéből. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1985)
Információk a szovjet nevelésügyről hazai és külföldi magyar nyelvű kiadványokban a két világháború között. (Pedagógiai Szemle, 1987)
Az óvodaügy törvényes szabályozása Magyarországon. (Óvodapedagógiai füzetek. Miskolc, 1991)
A kisgyermeknevelés története. (A kisgyermeknevelés könyvtára. Miskolc, 1993)
Mi az OMEP? (A kisgyermeknevelés könyvtára. Miskolc, 1993)
Az óvodai nevelés története Magyarországon. (A kisgyermeknevelés könyvtára. Miskolc, 1994)
Óvodaügyi szervezetek Magyarországon. 1–2. (Óvodai Nevelés, 1995)
Brunszvik Teréz és Joseph Wertheimer. („Nőttön nő tiszta fénye.” Tanulmányok Brunszvik Teréz emlékezetére. Szerk. Hornyák Mária. Martonvásár, 1996)
szerk.: Krupszkaja, Nagyezsda Konsztantyinovna: Közoktatás és demokrácia. (Bp., 1957)
Fere, Nyikolaj Eduardovics: Tanítóm, Makarenko. Ford., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1962)
Bevezetés az óvodapedagógiába. Szemelvénygyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1964)
A pedagógiai alapjai. Egy. jegyz. Összeáll. (Bp., 1965
2. kiad. 1967)
Korszerű módszerek és eszközök az iskolareform szolgálatában. Az ELTE Neveléstudományi Tanszékének 1965. ápr. 15-én tartott tudományos ülése. Sajtó alá rend. (Pedagógiai Közlemények. 4. Bp., 1966
2. kiad. 1969)
A marxista pedagógia története dokumentumokban. I–III. köt. Összeáll. (Bp., 1967–1977)
Válogatott fejezetek a nevelés történetéből. Egy. jegyz. Összeáll. (Bp., 1969
2. kiad. 1971)
A szovjet pedagógia teoretikusai. 1917–1945. Összeáll. (Bp., 1975)
Key, Ellen: A gyermek évszázada. Ford. Szilágyi Pál. Szerk., az utószót írta V. O. (Pedagógiai források. 11. Bp., 1976)
Neveléstörténeti olvasmányok. Szerk. (Bp., 1976
2. kiad. 1985
3. kiad. 1990)
Dewey, John: A nevelés jellege és folyamata. Ford. Molnár Magda. Szerk., az utószót írta. V. O. (Pedagógiai források. 18. Bp., 1977)
Nemzetközi óvodapedagógiai terminológiai szótár. Főszerk. (Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)Fábián Katalin: V. O. (Óvodai Nevelés, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)