Vadász Elemér
Vadász Elemér

2024. november 2. Szombat

Vadász Elemér

geológus

Névváltozatok

1893-ig Weisz

Születési adatok

1885. március 1.

Székesfehérvár, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1970. október 30.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1950. dec. 2.).

Életút

A székesfehérvári áll. főreálisk.-ban éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), áll. ösztöndíjjal német egyetemeken földtant és őslénytant tanult (1912), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1950. dec. 2.). - A bp.-i tudományegyetem Földtani és őslénytani Int. gyakornoka (1907-1909), tanársegéde (1909-1913), egy. adjunktusa (1913-1919), a Tanácsköztársaság idején az átszervezett őslénytani Tanszék vezetője, ill. a Marx-Engels Munkásegyetemen a földtan előadója (1919), a proletárdiktatúra bukása után elbocsátották (1919. szept.). A M. Ált. Kőszénbánya Rt. szakértő geológusa (1919-1922), főgeológusa (1922-1946), egyúttal az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. állandó szakértője (1929-től). Az amerikai Vacuum Oil Company mo.-i földtani tanácsadója (1934-1942). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE TTK-n a földtan ny. r. tanára és a Földtani Int. ig.-ja (1946-1949), a Földtani Tanszék ny. r. tanára (1949-1952), egy. tanára (1952-1965) és a tanszék vezetője (1949-1965); közben a TTK dékánja (1948-1949), az egyetem rektora (1949-1950).A földtan, a rétegtan és az őslénytan szinte minden területén nemzetközileg is jelentőset alkotott. Alapvetően új eredményeket ért el a mo.-i bauxit- és szénvagyonnak a hegységképződéssel összefüggő kapcsolatát, feltárta a mo.-i szenek hamufajtáit. Vizsgálta a dunántúli karsztvíz- és a bakonyi mangánképződést. Tudománytörténettel is fogl., monográfiát írt Szabó Józsefről. A Magyarország földtana (1953) c. műve a m. geológiai irodalom klasszikusa.

Főbb művei

F. m.: A ribicai felsõ mediterrán korallpad faunájáról. Földtani Közlöny h.n.,1907
A borsodi Bükk geológiájáról. Földtani Közlöny 1909
A Duna-balparti idõsebb röghegységekrõl. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 1910
Bakonyi triászforaminiférák.Budapest,1910
Magyarország mediterrán tüskésbõrűi. Budapest,1914
A varázsvesszõ. Budapest,1923
A szén és petróleum múltja és jövõje. Budapest,1926
A geológus munkája. Bevezetés a földtani megfigyelésbe. Pécs,1928
Földtani képek a Mecsekk õsmúltjából. Pécs,1931
A Mecsek hegység. Budapest,1935
Kõszénföldtani tanulmányok. Budapest,1940
Kõszénföldtan. Budapest,1951
Adatok a laterites mállás kérdéséhez. Földtani Közlöny h.n.,1951
Bauxitföldtan. Budapest,1951
A bakonyimangánképzõdés. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei 1952
Magyarország földtana. Budapest,1953
A földtan fejlõdésének vázlata. Budapest,1953
Elemzõ földtan. Budapest,1955
Magyarországi kövesedett famaradványok földtana. Budapest,11963
A magyar földtan útja. Szabó József nyomában. Budapest,1967
Szabó József. Budapest,1970

Irodalom

Irod.: Fülöp József:V. E. akadémikus emlékezete. Földtani Közlöny 1971
Bendefy László:V. E. Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat 1971
Fülöp József:V. E. Magyar Tudomány 1971
V. E. In: Sokszemközt tudósokkal. Kardos István tévésorozata Budapest,1974
V. E.-mlékszám. Földtani Közlöny 1986
V. E.-emlékkonferencia. Székesfehérvár,2002
Kardos István:Aki a magyar föld kincseit kutatta: V. E. Ezredvég 2005
V. E. In: Születtem. Magyar tudósok önéletrajzai Budapest,2005

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője