Thallóczy Lajos
Thallóczy Lajos

2024. december 4. Szerda

Thallóczy Lajos

történész, levéltáros

Névváltozatok

Strommer

Születési adatok

1854. december 8.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1916. december 1.

Herceghalom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1875), majd a jogi karon is tanult, a m. pénzügy- és közgazdaságtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1877), az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.). - A M Történeti Társulat segédtitkára (1875-1877), a M. Orsz. Levéltár fogalmazója (1877-1884), Bécsben a közös pénzügymin. irányítása alatt álló udvari kamarai levéltár ig.-ja (1885-1908), egyúttal a Theresianumban és a bécsi konzuli akad.-n a közjog és a történelem tanára. A közös pénzügymin.-ban a boszniai-hercegovinai oszt. főnöke (1908-1916); közben az I. vh.-ban megszállt Szerbia polgári kormányzója (1915-1916). Valóságos belső titkos tanácsos (1912-től). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1877-től). Vasúti szerencsétlenség áldozata lett.Gazdaságtörténettel és a mo.-i balkanisztika megalapítójaként DK-Európa, elsősorban Horváto., Szerbia, Albánia és Bosznia történetével fogl. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége kiadta - többek között - a Blagay (1897) és a Frangepán család oklevéltárát (Barabás Samuval, 1910-1913), a Horvát véghelyek oklevéltárát (1903) és az Alsó-Szlavóniai okmánytárat (Horváth Sándorral, 1912). Jelentős szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc (1904) és a bujdosók hamvainak a hazahozatalában (1906). Deli álnéven történelmi regényeket és útleírásokat is írt.

Főbb művei

F. m.: I. Apafi Mihály udvara. Budapest,1878
A kamara haszna - lucrum camarae - története. Budapest,1879
Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1844-1848-ban. Budapest,1882
Utazás a Levantéban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Budapest,1882
Oroszország és hazánk. Budapest,1884
Csömöri Zay Ferencz. Budapest,1885
Az „illyr” címergyűjtemények. Budapest,1888
Magyarország és Raguza. Budapest,1888
Bácsy Jaka. Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból. Budapest,1891
Tanulmányok a Blagay család történetébõl. A Blagay család oklevéltára. Budapest,1897
III. Béla és a magyar birodalom. Budapest,1900
A vlach kérdéshez. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1901
Nagy Lajos és a bulgár bánság. Budapest,1901
Gróf Szecsen Antal. Budapest,1901
Österreich-Ungarn und die Balkanländer. Wien,1901
A horvát véghelyek oklevéltára. 1490-1527. Budapest,1903
Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteirõl. Budapest,1905
A Magyarország és Szerbia közötti összeköttetések oklevéltára. 1198-1526. Budapest,1907
Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrendi tanulmányok. Budapest,1909
A Frangepán család oklevéltára. Budapest,
Alsó-Szlavóniai okmánytár. 1244-1710. Budapest,1912
Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Budapest,1913
Tudákos levelek. Budapest,
Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia. Budapest,
Jajca - bánság, vár és város - története. Budapest,1915
Illyrisch-albanische Forshungen.München-Leipzig,1916
Illyrisch-Ungarn und die Balkanländer mit besonderer Rücksicht auf die okkupierte Serbien. Budapest,1916
Tagebücher. 1914-1931. Wien,1981

Irodalom

Irod.: Gárdonyi Albert:Th. L. Magyar Figyelõ 1916
Angyal Dávid:Th. L. Budapesti Szemle 1917
Träger Ernõ:Th. L., az ember és a gyorsíró. Budapest,1936
Th. L. emlékének. Budapest,1936
Károlyi Árpád:Th. L. élete és működése. Budapest,1937
Mészöly Gedeon:Th. L. mint nyelvművész. Budapest,1937
Eckhart Ferenc:Th. L., a történetíró. Budapest,1938
Kary Béla:Th. L., a szociológus, a közjogász és az elméleti politikus. Budapest,1938
Némethy Károly:Emlékezések Th. L.-ról. Budapest,1940
Tóth László:A magyar Balkán-kutatás megindítója: Th. L. Budapest,1941
Suhay Imre:Th. L. mint a megszállt Szerbia polgári biztosa. Budapest,1941
Tömöry Márta:Bosznia-Hercegovina annektálásának történetébõl. Részletek Th. L. naplóiból. Századok1966
Glatz Ferenc:Alkotmányos önállóság és történetírás. A „bécsi” magyar történetírók köre. In: Nemzeti kultúra - kultúrált nemzet. 1867-1987 Budapest,1988
Tömöry Márta:Th. L., a tragikus sorsú történetíró. Baranya h.n.,é.n.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője