Iskola

Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

A M. Agrártud. Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tud. Karán mg.-i mérnöki okl. szerzett (1947), áll. ösztöndíjjal Bulgáriában tanult (1947-1948), a biológiai tudományok kandidátusa (Micsurinsz, 1953; honosítva: Bp., 1953), a mg.-i (biológiai) tudományok doktora (1960), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.). - A Földművelésügyi Min. (FM) Szövetkezetpolitikai Főoszt. munkatársa (1948-1949), az FM ceglédi ún. káderképző iskolájának előadója (1949-1950). Az FM Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazg. vezetője (1957-1961). Az Agrártud. Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tud. Kar, ill. a Kertészeti és Élelmiszerip. Egyetem (KÉE) Növénynemesítési és Örökléstani Tanszék, ill. Növénynemesítési Tanszék adjunktusa (1950-1953), egy. docense (1954-1958), főisk. tanára (1958-1960), egy. tanára (1960. febr. 28.-1995) és a tanszék vezetője (1954-1990); közben a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. igh.-e (1954-1957), majd a KÉE rektora (1986-1991). Micsurinszkban aspiráns (1950-1953).Kertészeti növények és gyümölcsök genetikájával, nemesítési módszereinek továbfejlesztésével fogl. Jelentős eredményeket ért el a hetrózisnemesítés, a mutációs nemesítés, ill. az ún. hervadásos betegségekkel szembeni rezisztencianemesítés területén. A szilva és a kökény keresztezésével új fagy- és szárazságtűrő hibrideket, különböző vadalmafajták felhasználásával új, jó minőségű Jonatán- és Golden-hibrideket állított elő, továbbá új fagy- és télálló mandulafajtákat, fagy- és peronoszpóra-rezisztens szőlőhibrideket nemesített. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kertészeti növények indukált mutációs jelenségeinek vizsgálata terén.