Család

Nagyapja Bajza János, Bajza József (1804–1856) költő, kritikus, az MTA tagjának öccse. Sz: Bajza Kálmán, Galgóczi Mária. F: Gózony Ilona.

Életút

Középiskoláit a nagyváradi premontrei, a kalocsai jezsuita és a bp.-i VII. ker.-i álami főgimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1906) és magyar–latin szakos tanári okl. szerzett. Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nyomtatványtárának, majd Kézirattárának munkatársa, ill. a Hírlaptár vezetője (1906–1923); közben a Külügyminisztérium Sajtóosztályának délszláv referense (1919–1920). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a horvát nyelv és irodalom ny. r. tanára (1923–1938). Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban 18–19. sz.-i magyar irodalomtörténettel fogl. Monográfiát írt Bajza Józsefről, és megkezdte a költő munkáinak kritikai kiadását. Könyvtári szolgálata során megismerkedett és barátságot kötött Sufflay Milán horvát történésszel, zágrábi egyetemi tanárral, akinek hatására, az 1910-es évektől érdeklődése a délszláv–magyar irodalmi, művelődési és politikai kapcsolatok története felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a horvát állam és a horvát kérdés korabeli történetének feldolgozása terén. Álnevei: Battorych Kornél, Szücsi József.

Emlékezet

A kerepesi úti temetőben díszsírhelyen temették el.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1922).

Elismerés

Ipolyi-pályadíj (1911).

Szerkesztés

A Magyar Hírlap, az Új Nemzedék (1917–1919) és a Magyar Külpolitika c. lapok külső munkatársa. A Magyarság c. napilap állandó vezércikkírója (Battorych Kornél álnéven).