Szelky Ottó
Szelky Ottó

2024. június 19. Szerda

Szelky Ottó

birkózó

Névváltozatok

Szelke Ottó Lipót Gáspár

Születési adatok

1895. január 30.

Budapest

Halálozási adatok

1929. július 21.

Horány, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1929. július 27.

Budapest

Kerepesi út


Család

Nagyszülei, anyai: Szelke Ignác cipészmester, Dutke Julianna.

Szülei, édesanyja: Szelke Julianna (1857. máj. 24. Székesfehérvár, Fejér vm.–1911. jan. 20. Bp.) házmester. Édesapja nem ismert.

Szelke Julianna testvére: Szelke Mária (1849. szept. 10. Székesfehérvár–1913. nov. 17. Székesfehérvár).

Testvére: Szelke Ede Ödön (1893. okt. 9. Atzgersdorf, Ausztria–1968. jún. 14. Várpalota, Veszprém m.) esztergályos. Szelke Ede 1921-ben telepedett le Várpalotán, haláláig a helyi sportélet egyik szervezője Várpalotai TE és más helyi csapatok labdarúgója és edzője.

Felesége: 1927. okt. 29.–1929. júl. 21.: Antal Juliánna (= Antal Juci, 1906. máj. 12. Szekszárd, Tolna vm.–1968. márc. 18. Bp. Temetés: 1968. márc. 25. Rákoskeresztúr) varrónő, Antal Mátyás (1876. febr. 24. Jászárokszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1966. aug. 20. Szekszárd) takácsmester és Klézl Julianna (1878. ápr. 22. Szekszárd–1970. márc. 14. Szekszárd) leánya.

Antal Julianna második férje: Kopnik István (1905. jan. 1. Pécs, Baranya vm.) gépkocsivezető.

Eredeti családneve Szelke volt, sportpályafutása során mind a Szelki, mind a Szelky névváltozatot használta.

Életút

A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) vasmunkása, majd a MÁG Automobil Gyára autószerelője volt (1913?–1929).

A Vasas (= Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, VFMSC, 1913–1928), az MTK birkózója (1928–1929), közben a Magyarországi Artisták Egyesülete artistája (hivatásos birkózója, 1920).

 

Szelky Ottó valószínűleg 1912-ben kezdett el versenyezni, s a kor jelentős sportegyesületei által rendezett ifjúsági versenyeken 2. és 3. helyezéseket ért el. 1914-ben indult először a felnőtt országos és az akkor ezzel egyenértékű Budapest bajnokságon. Az OB-n nem került a hármas döntőbe, ahogy a Budapest bajnokságon sem (ez utóbbi versenyen azonban megszerezte a 4. helyezést). Az I. világháború éveiben nem rendeztek magyar bajnokságokat, s birkózóeseményből is csak néhány volt: ezeket azonban már általában Szelky Ottó nyerte meg, vagy nagy küzdelmet vívott az elsőségért a Weisz Richárd utáni korszak klasszis birkózójával, dr. Előd Józseffel. Az 1917-es évben már újra megtarthatták a Budapest bajnokságot. Pontosabban a Testvériség SE versenyét Budapest bajnokságnak hirdették meg, ahol Szelky Ottó hatalmas küzdelemben legyőzte dr. Előd Józsefet (a 3. helyet Kropacsek Alajos Károly szerezte meg). Valójában ezzel a győzelmével kezdődött Szelky Ottó nagy sorozata, hisz az elkövetkező években valamennyi versenyét megnyerte (amelyen elindult, köztük az 1918. és az 1919. évi országos bajnokságot). Különös módon a hazai sportévkönyvekből a Tanácsköztársaság kikiáltása után tíz nappal megrendezett 1919. évi országos bajnokság eredményei kimaradtak, jóllehet az 1945 utáni szocialista sport- és munkásmozgalom-történeti kiadványok kitértek arra is, hogy Bokányi Dezső, a népjóléti ügyek népbiztosa köszöntötte azon a versenyen a jelenlévőket; külön kiemelve a sport jelentőségét. A kiadványok továbbá azt is hangsúlyozták, hogy Szelky Ottó – aki az összeomlás után vöröskatonának állt – győzelme szimbolikus jelentőségű. Ő volt az első munkássportoló, aki országos bajnoki címet szerzett és épp az 1919. évi bajnokságon! Nos, Szelky Ottó, az első munkássportoló 1918-ban győzött először magyar bajnokságon, az 1919. évi versenyen már a második országos bajnoki címét szerezte meg (az azonban máig is hiányzik a bajnokságok eredménysorából…)

Nem tudni, hogy Szelky Ottó sport- és magánéleti karrierjének bármilyen hátránya származott volna abból, hogy vöröskatonaként a budapesti vörös vadászőrezredben szolgált. Az azonban igen nagy szenzációt keltett, hogy 1919 őszén Ruzicska Gyula, a Budapesti AK ismert birkózója, majd „professzionális” versenyzője hivatásos birkózócsapatot és nagy vidéki sportági  bemutatómérkőzéseket szervezett. A Magyar Atlétikai Szövetség eltiltotta – 1921-ig, az önálló Magyar Birkózó Szövetség megalakulásáig a MASZ-hoz tartoztak a birkózók és súlyemelők – 14 renitens sportolóját (köztük Szelky Ottót) a versenyzéstől, ezért az egész „trupp” belépett az országos artista egyesületbe és mint cirkuszművészek Szegeden léptek fel saját bajnokságokat is szervezve. A szegedi kísérlet azonban tragikusan zárult. Az egyik kihívásos mérkőzésen Szelky Ottó Süle Lajossal (1893. ápr. 26. Orosháza, Békés vm.–1919. nov. 13. Bp.), a Húsiparosok SE versenyzőjével találkozott. Süle a nálánál 30 kilóval nehezebb Szelkyt eldobta, ekkor súlyos sérülést szenvedett. Utóbb kiderült, hogy nem ez a sérülés okozta váratlan halálát. Pár nappal korábban, egy bemelegítő edzésen megütötte az oldalát és így állt ki a Szelky elleni mérkőzésre. Bordatörést szenvedett, de mégis vállalta a meccset, a törött bordarész azonban megszúrta a veséjét. A szerencsétlenül járt atlétát dr. Varga Béla sebész, olimpiai ezüstérmes (1912) birkózó műtötte a Zita Kórházban, de már nem tudta megmenteni…

Szelky Ottó, akárcsak a szegedi hivatásos kísérlet résztvevőinek többsége 1920. júl. 31-ével kapta vissza amatőr birkózóversenyzői státuszát. A MASZ abban reménykedett, hogy a „visszaamatőrösített” Szelkynek lesz elég ideje felkészülni első világbajnokságára. Nem lett, hisz Szelky Ottó ugyan a válogatóversenyeken kivívta a vb-szereplés jogát, ám Bécsben (ahol csak német és osztrák versenyzők indultak, a nehézsúlyban összesen 11 résztvevő volt) nem ért el helyezést. A MASZ-ból kivált Magyar Birkózók Országos Szövetsége (MBOSZ, ill. egy rövid ideig: Magyar Birkózók és Boxolók Országos Szövetsége, MBBOSZ), vagyis az önálló magyar birkózószövetség első versenye az 1921. máj. 22–24-én megrendezett Budapest bajnokság volt, ahol Szelky Ottó a döntőben nagy küzdelemben veszített Dömény Istvánnal (Testvériség SE) szemben. Érdekesség, hogy a „szegediek” közül csak Ruzicska Gyula győzött (igaz ő már nem a BAK, hanem, a MAC színeiben, eredeti klubja nem fogadta vissza…) Az 1922. évi (hosszú ideig utolsó vb, 1925-től Európa-bajnokságok váltották) volt az első vb, ahol már az MBOSZ rendezte a hivatalos válogatóversenyeket. Szelky Ottó helye nem volt kétséges az utazó csapatban, hisz valamennyi versenyét megnyerte – érdemeit nem csökkentette, hogy mérkőzései egy részében ellenfele sem akadt: nem vállalták ellene a küzdelmet. Ez azonban Stockholmban visszaütött, hisz Szelkyt magyarországi ellenfél, ill. edzőpartner hiányában meglehetősen váratlanul érte az északi birkózók erőfölénye: két vereség után helyezetlenül zárt. A vb után a Budapest bajnokságon váratlan vereséget szenvedett Grünwald Lajostól (MAC). A MAC elegáns módon revansot adott Szelkynek: a klub nagy nehézsúlyú versenyt rendezett, ahol Szelky Ottó legyőzte Grünwaldot, ám a jelenlévők szerint „szenzaciós” mérkőzésen legyőzte őt a rutinos dr. Varga Béla (MAC), sőt még a 3. hely is elúszott, mert az egy súlycsoporttal feljebb induló Ruzicska Gyula (MAC) is megverte az erejével teljesen elkészült birkózót. Az Újpest bajnokságon aztán egy új rivális tűnt fel Badó (Badovetz) Rajmund (FTC, 1902. aug. 15. Bp.–1997. dec. 26. New York, Egyesült Államok) személyében…

Szelky Ottó és Badó Rajmund rivalizálása határozta meg az 1920-as évek hazai nehézsúlyú versenyeit. A sportág első nehézsúlyú ifjúsági bajnoka (1921), már 1922-ben komoly ellenfele lett Szelky Ottónak, jóllehet ebben az évben még valamennyi versenyén Szelky győzött. Az országos bajnokságon csak 30 perces kemény küzdelem után adta meg magát „a feltörekvő új óriás, Badovecz”. Badó először 1923-ban, az FTC versenyén mérkőzött döntetlennel Szelkyvel (így a versenyt végül a nevető harmadik, Ruzicska Gyula nyerte meg. A bajnokság pedig az örökifjú dr. Varga Béláé lett, aki legyőzte mindkettőjüket…) Az 1923-as év nagy eseménye volt az ún. göteborgi kis olimpia. Ez volt a párizsi olimpia főpróbája, s ez volt az első olyan nagy nemzetközi sportesemény, amelyen a háborúban vesztes nemzetek is elindulhattak. Az MBBOSZ megosztott volt abban a kérdésben, hogy nehézsúlyban Badó vagy Szelky képviselje a magyar színeket. A szövetség hivatalos válogató versenyén Badó legyőzte Szelkyt, dr. Varga Béla szövetségi kapitány azonban mégis úgy döntött, hogy Szelky utazhat Göteborga. Különös módon az ellentábor sem azt akarta, hogy Badó induljon, a szövetségen belül olyan vélemény alakult ki, hogy a hazai nehézsúlyú versenyzők esélytelenek az északiakkal szemben, ezért inkább Badó és Szelky helyett egy középsúlyút (a későbbi legendás edző Matura Mihályt) preferálták. Varga Béla azonban végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyi súlycsoportban legyen magyar érdekeltség, s úgy gondolta Szelky nagyobb nemzetközi rutinjával sikeresebben veheti fel a versenyt a svéd és a finn vetélytársakkal. Döntése igen nagy sportpolitikai vihart kavart, ami a verseny után sem csillapodott, hisz Szelky Ottó két vereségével ismét helyezetlenül végzett. Badó aztán dec.-ben egy újabb válogatón még egyszer legyőzte Szelkyt, ezzel ő lett az elsőszámú magyar nehézsúlyú birkózó. A párizsi olimpián (1924) mindkét birkózó részt vehetett, de Badó volt az eredményesebb, ő a harmadik helyen végzett, Szelky ezúttal sem ért el helyezést. Badó 1925-ben a milánói Európa-bajnokságon a 2. helyet szerezte meg és megnyerte az 1927. évi budapesti Eb-t, ezzel a hegemónia végleg eldőlt. Az „öreg” Szelkynek azonban még voltak nagy felvillanásai. A Munkás Testedző Egyesület (MTE) 1927. évi németországi túráján a Vasas engedélyével Szelky Ottó is részt vehetett. Szelky igen bravúrosan szerepelt: 20 mérkőzéséből 18-at tusgyőzelemmel nyert meg (az „áldozatok” között volt az Európa-bajnok Gustav Gehring is, aki majd az 1928. évi amszterdami olimpián a 3. helyet szerzi meg…) Az amszterdami olimpiai válogató I. fordulóját (Badó távollétében) Szelky fölényesen nyerte, így ő hívhatta ki az olimpiai részvételre Badót. A sportág minden szépségeit felmutató küzdelemben Badó győzött, sőt még egy „revanche-ot” is vállalt, ahol szintén Badó bizonyult jobbnak így ő képviselhette a magyar színeket Amszterdamban (ahol Párizzsal ellentétben csak egy nehézsúlyút nevezhetett a szövetség).

Badó Rajmund 1929-ben egzisztenciális nerhézségei miatt átmenetileg felhagyott a versenyzéssel, Szelky Ottó viszont rövid élete legjobb formájában küzdött tovább. Az év elején sorra nyerte a kisebb-nagyobb viadalokat, fölénye olyan nagy volt, hogy válogatóversenyt sem kellett kiírni: egyértelmű, hogy ő indulhatott el nehézsúlyban a dortmundi Eb-n, ahol joggal reménykedhetett abban, hogy oly sok kudarc után végre éremmel zár (sőt a bajnoki címben is bizakodhatott.) Sajnos ezúttal sem sikerült maradandót alkotnia. Igen szoros küzdelemben veszített a csehszlovákiai magyar Urbán Józseffel szemben, s hiába nyerte meg pontozással következő mérkőzését, összegyűlt az öt hibapontja, nem juthatott be a hármas döntőbe. A dortmundi Eb volt Szelky Ottó utolsó nemzetközi versenye. 1929. júl. 21-én vasárnap feleségével és felesége barátnőjével, a MAC birkózó edzője, Sztankovics Konrád feleségével a Dunán csónakázott. A csónak Horány közelében homokzátonyra futott és felborult. Mindhárman a vízbe estek. A két nőnek sikerült partra jutnia, Szelky azonban örvénybe került és elsodorta a víz. Holttestét két nappal később találták meg horányi halászok.

Szelky Ottó eredményei:

1913: MTE [felnőtt] versenye 3., Postás [felnőtt] versenye 3., Óbudai TE ifj. versenye 2., Vasas ifj. versenye 3. [középsúly], MTE ifj. versenye 3., 1914: Budapest bajnokság 4. [középsúly], MÁV Gépgyári SK versenye 3., 1915: Testvériség SE versenye 1. [középsúly], a MÁV Gépgyári SK és a Törekvés SE közös versenye 1. [középsúly], 1916: Testvériség SE versenye 2., 1917: Magyarország hadi bajnoksága 2. [középsúly], Testvériség SE versenye 1. és Budapest bajnok is, MTE versenye 1., 1918: OB 1., MÁV Gépgyári SK versenye 1., DVTK versenye 1. és ezzel Észak-magyarország bajnoka, MTE versenye 1. [középsúly], 1919: OB 1., Debrecen bajnoka, Testvériség SE versenye 1. és ezzel Újpest bajnoka is, MTE versenye 1., Vas- és Fémmunkások SC versenye 1., budapesti vörös vadászőr ezred versenye 1., 1920: bécsi (nem hivatalos) vb helyezetlen, Húsiparosok SE versenye 1., 1921: OB-n visszalépett, Budapest bajnokság 2., Bécs 1., Szeged bajnoka, FTC versenye 1., Vas- és Fémmunkások SC versenye 2., 1922: stockholmi vb helyezetlen, OB 1., Budapest bajnokság 2., MBOSZ első válogatóversenye 1., Újpest bajnoka, FTC versenye 1., MTE versenye 1., Vas- és Fémmunkások SC versenye 1., MBOSZ dorogi versenye 1., MAC versenye 4., 1923: göteborgi kis olimpia helyezetlen, Malmö 3., MBBOSZ válogatóversenye 2x 2. (Badó Rajmund mögött), OB 3., Bécs, Wiener Messe versenye 1., a BAK és a Törekvés SE közös nemzetközi versenye 1. (Badó Rajmund előtt), MAC versenye 1., FTC versenye 2., az év végén térdízületi porctörést szenvedett, 1924. jan. 25-én műtötték, 1924: VIII. (párizsi) olimpia helyezetlen, olimpiai válogatóverseny 2. (Badó Rajmund mögött), az OB-n és a Budapest bajnokságon műtéte miatt nem indulhatott el, Bécs, Wiener Messe versenye 1. (Badó Rajmund előtt), Gerenday György-emlékverseny 2. (Badó Rajmund mögött), 1925: OB 1., MAC nemzetközi versenye 1. (Badó Rajmund előtt), MBBOSZ válogatóversenye 2. (Badó Rajmund mögött), Gerenday György-emlékverseny 2. (Badó Rajmund mögött), Vasas versenye 2., Kaposvár bajnoka, Nagykanizsa bajnoka, 1926: MAC nemzetközi versenye 2., Kassa 2., 1927: Eb-válogató verseny 2. (Badó Rajmund mögött), OB 1., Ludwigshafen 1., 1928: I. olimpiai válogató 1. (Badó Rajmund nem indult), II. olimpiai válogató 2. (Badó Rajmund mögött), OB 2. (Badó Rajmund mögött), Budapest bajnokság 2. (Badó Rajmund mögött), Kassa 1., 1929: dortmundi Eb helyezetlen, Gerenday György-emlékverseny 1., Debrecen 2.

Megjegyzés: néhány [kivételtől] eltekintve végig nehézsúlyban versenyzett.

 

Szelky Ottó eredményei:

VIII. nyári olimpiai játékok. Párizs, 1924. máj. 4.–júl. 27.

1924. júl. 7.: I. forduló: Johansson Claes, Svédország, vereség pontozással. Johansson az 1912. évi stockholmi és az 1920. évi antwerpeni olimpiai bajnoka volt.

1924. júl. 7. II. forduló: Sjouwerman Jaap, Hollandia, győzelem pontozással

1924. júl. 8. III. forduló: Deglane Jean, Franciaország, vereség pontozással. Szelky kiesett, helyezetlenül végzett. Deglane végül Badót is megverte, ő lett az olimpiai bajnok, Badó szerezte meg a bronzérmet.

 

IV. (kötöttfogású) Európa-bajnokság. Dortmund, 1929. ápr. 4–7.

1929. ápr. 4.: I. forduló: Hansen Ejnar, Dánia, győzelem, pontozással

1929. ápr. 6.: II. forduló: Urbán József, Csehszlovákia, vereség, pontozással

1929. ápr. 7.: III. forduló: Zvejnieks Alberts, Lettország, győzelem, pontozással

Szelky kiesett, helyezetlenül végzett.

Megjegyzés: A legyőzött 3, a pontozással győző 1, a tussal győző 0 hibapontot kapott, akinek összegyűlt 5 hibapontja, az kiesett a versenyből.

 

Szelky Ottó válogatott mérkőzései:

1923. jún. 10.: Budapest, Postás pálya: Magyarország–Ausztria 12:4

Mileder, Franz győzelem, pontozással

1925. okt. 25.: Bécs: Magyarország–Ausztria 25:11

Wiesberger Eugen, győzelem, pontozással és vereség, pontozással. [Két mérkőzést vívtak.] 

1926. jan. 17.: Párizs: Magyarország–Franciaország 5:1

Dame Edmond, győzelem, pontozással

1928. máj. 7.: Prága: Magyarország–Csehszlovákia 3:3

Urbán József, vereség, pontozással

Megjegyzés: a válogatott versenyeket hat súlycsoportban rendezték meg, a végeredményt különféleképpen állapították meg. 1926-tól minden súlycsoportgyőzelem 1-1 pontot ért.

Emlékezet

Szelky Ottó Budapesten (az Erzsébetvárosban) született, s haláláig a fővárosban élt és tevékenykedett. Szelky Ottó a budapesti Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Szertartásán, koporsóját, birkózó társai – köztük a nagy ellenfél és jóbarát Badó Rajmund Európa-bajnok és Keresztes Lajos olimpiai bajnok – vitték a ravatalozó helyiségből a sírhoz. Itt a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) nevében Dinich Vidor elnök, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége és a Vasas SC nevében Haimann János, a szövetség titkára, az MTK nevében Csillag Miklós a birkózóosztály vezetője búcsúztatta. A temetésen a vas- és fémmunkások, valamint a budapesti taxisofőrök dalkara Novák Károly karnagy vezetésével gyászdalokat énekelt. Az MBSZ úgy döntött, hogy tiszteletére emlékversenyt rendez, amelynek bevételéből síremléket állít a bajnoknak. Az I. Szelky Ottó-emlékversenyt 1929. nov. 17-én vasárnap rendezték meg Budapesten, a Régi Képviselőházban. A nehézsúlyban Badó Rajmund győzött…

Irodalom

Irod.: források: Házasságot kötött Antal Mátyás Klézl Júliával. (Tolnamegyei Közlöny,, 1904. okt. 13.)
Birkózás. Magyarország bajnoksága. (Sporthírlap, 1919. márc. 31.)
A professzionalizmus révében. A szegedi cirkuszban már 14 amatőr birkózik. (Sporthírlap, 1919. okt. 23.)
Gyárfás Viktor: Az „amatőr” birkózó trupp dicstelen élete és gyászos kimúlása. (Sporthírlap, 1919. nov. 3.)
Budapest székesfőváros birkózó bajnoksága az új birkózó szövetség rendezésében. 1921. máj. 22–24. (Sporthírlap, 1921. jún. 2.)
A stockholmi világbajnokság. [Csanádi Mór levele.] (Sporthírlap, 1922. márc. 16.)
Az 1922. évi magyar birkózó bajnoságok. (Sporthírlap, 1922. aug. 3.)
Szelky–Badó revánsmérkőzése. (Sporthírlap, 1923. jún. 28.)
Miért vitték ki Szelkyt Göteborgba? (Sporthírlap, 1923. júl. 23.)
Garai Imre: Szelki Ottó, a Vasas birkózók ezermestere. Látogatás a birkózótermekben. 3. A Vasasoknál, a Barcsay utcai főgimnázium tornatermében. (Sporthírlap, 1925. ápr. 25.)
Anta Jucika (Szekszárd) és Szelki Ottó (Budapest) jegyesek. Minden külön értesítés helyett. (Tolnamegyei Újság, 1927. márc. 12.)
Szelky Ottó az MTK-ban. (Sporthírlap, 1928. márc. 22.)
Papp László: A birkózás szabályai csődöt mondtak Dortmundban. [A magyar válogatott szerepléséről.] (Sportélet, 1929. ápr. 12.)
Szelky Ottó válogatott birkózó-bajnok a Dunába fulladt. (Tempó, 1929. júl. 22.)
Szelky Ottó gyászjelentése. (Nemzeti Sport, 1929. júl. 23.)
Szelky Ottó birkózóbajnok tragédiája. (8 Órai Újság, 1929. júl. 23.)
Szelky Ottó tragikus halála. (Az Est, 1929. júl. 23.)
Szombaton délután temetik Szelky Ottót. (Sporthírlap, 1929. júl. 25.)
Szelky Ottó tragikus halála. (Tolnamegyei Újság, 1929. júl. 27.)
Eltemették Szelki [!] Ottót. (Pesti Hírlap, 1929. júl. 28.)
Proletártemetés. [Szelky Ottó búcsúztatása.] (Népszava, 1929. júl. 30.)
Szelky Ottó-emlékversenyt rende a szövetség. (Nemzeti Sport, 1929. szept. 25.)
Kékesdi Gyula: Várpalotai romantika. [Szelke Edéről.] (Népszabadság, 1960. máj. 19.)
Szíj Rezső: Sportélet Várpalotán. [Szelke Edéről.] (Bp., 1967)
Szelke Ede gyászjelentése. [Köszönetnyilvánítás.] (Veszprémi Napló, 1968. jún. 28.)
133 nap és a sport. 2. Szelky Ottó a szőnyegen. Bokányi Dezső beszéde. (Sportvezető, 1969. 2.)

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6BY-YJ6 (Szelke Mária születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6B1-HBG (Szelke Julianna születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2SS-HHM (Klézl Julianna születési anyakönyve, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-9M3F (Süle Lajos születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZH4-GGC (Szelke Ottó Gáspár [!] születési anyakönyve, Budapest Erzsébetváros [a dokumentum magyarázatán tévesen: Erzsébetváros, Kis-Küküllő], 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBX-NF3V (Antal Mátyás és Klézl Julianna házassági anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DZCN-L8T2 (Szelke Julianna halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-XZ4Q (Szelke Mária halotti anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:62ZK-N62L (Süle Lajos halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TCM-5RW?i=77&wc=9231-2NG%3A40680701%2C49271701%2C41168901&cc=1452460 (Szelke Ottó Lipót és Antal Julianna házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6DM7-V2GN (Szelke Ottó Lipót [!] halotti anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-LP9Y (Antal Mátyás halotti anyakönyve, 1966)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/201230 (Kopnik Istvánné Antal Julianna gyászjelentése, 1968)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZSM-7MVZ (Kopnik Istvánné Antal Julianna halotti anyakönyve, 1968)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTM4-3D6?i=43&wc=923F-SPX%3A40679901%2C52492201%2C41593601&cc=1452460 (Szelke Ödön halotti anyakönyve, 1968)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-16FW (Antal Mátyásné Klézl Julianna halotti anyakönyve, 1970)

 

http://www.huszadikszazad.hu/1929-julius/sport/szelky-otto-a-dunaba-fulladt (Szelky Ottó a Dunába fulladt, 1929. július, Huszadik Század, 2010)

https://nevpont.hu/palyakep/bado-rajmund-c5f44 (Badó Rajmund pályaképe, Névpont, 2024)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője