Széles Gyula
Széles Gyula

2024. december 8. Vasárnap

Széles Gyula

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1936. június 2.

Kapuvár, Sopron vármegye

Halálozási adatok

2012. március 25.

Budapest

Temetési adatok

2012. április 19.

Budapest

Óbuda


Család

Sz: Széles Gyula, a Szombathelyi Járműjavító Vállalat lakatosa, majd MÁV-főellenőr, Kovács Ilona (†1979). Testvére: Szabó Emilné Széles Éva óvónő. F: 1964-től Prácser Ida, a Szombathelyi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola tanára. Leánya: Széles Ildikó (1965. márc. 31.) és Széles Katalin (1969–).

Iskola

Általános iskoláit Beleden (Győr-Sopron m.) végezte, a bp.-i Petőfi Sándor Gimnáziumban éretts. (1954), a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki okl. (1960), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Tanárképző Szakán mezőgazdasági tanári okl. szerzett (1966), az ATE-n doktorált (1966), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1973), doktora (1985). Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján is végzett (1982).

Életút

A beledi Cementáruipari Vállalat rakodómunkása, szállítási előadója (1954–1956). Az Uraiújfalui (Vas m.) Állami Gazdaság kerület-, majd főágazat-vezetője (1960–1963). A körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (1963–1966), ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) körmendi Mezőgazdasági Főiskolai Kar Üzemgépészeti Tanszék tanára (1969–1970); közben az MTA–TMB-n Jankó József aspiránsa (1966–1969). A Szombathelyi Állami Tangazdaság termelési igazgatója (1970–1974). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) kaposvári Állattenyésztési Kar, ill. a Kaposvári Egyetem Ökonómiai és Szervezési Intézet főisk. tanára (1974–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–2006) és az Intézet igazgatója (1981-től), emeritusz professzora (2006–2012); közben a Főiskola oktatási főigazgató-helyettese (1977–1986) és a Kar dékánja (1988–1993). A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola vezetője (1994-től). Agrárökonómiával, az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha-ágazat fejlesztésével kapcsolatos ökonómiai kérdések vizsgálatával, gazdasági értékelésével, a háztáji és a kisegítő gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének üzemgazdasági kérdéseivel, állattenyésztési üzem- és munkaszervezéssel, tej- és hústermeléssel foglalkozott. Doktori értekezésében feldolgozta a magyarországi tenyészállatimport történetét az 1895. évi első adatgyűjtéstől az 1970-es évek végéig, továbbá vizsgálta 110 mezőgazdasági vállalat import tenyészállatainak elhelyezési körülményeit, beruházási, tartási, takarmányozási technológiai és hasznosítási eredményeit, s az ezzel összefüggő állategészségügyi, -higiéniai és egyéb kérdéseket.

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–2000), az MTA Agrárközgazdasági Bizottsága és a Doktori Tanács Agrárökonómiai Szakbizottsága, valamint az MTA Agrártudományok Osztálya Építési és Belsőgépesítési Albizottsága (1973–1976), és az Üzemszervezési és Üzemvezetési Albizottsága tagja (1977–1980). A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja (1981-től). A Mezőgazdasági Munkaszervezők Nemzetközi Szervezetének elnöke (1996-tól).

Elismerés

Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1980), Munka Érdemrend (ezüst, 1981). Wilhelm Kirchner-emlékérem (Lipcsei Egyetem, 1986), Szent-Györgyi Albert-díj (2003).

Szerkesztés

A Vasi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A kettőstermesztés lehetőségeinek vizsgálata és üzemgazdasági értékelése a Körmendi és a Szentgotthárdi járásban. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1965)
A mezőgazdasági termelés története a Hegyháton. 1895–1960. 1–3. (Vasi Szemle, 1970)
A termelőkapacitás alakulása a Vas megyei Hegyhát termelőszövetkezeteiben. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1971)
A hegyháti termelőszövetkezetek működésének üzemgazdasági értékelése. 1960–1968. 1–2. (Vasi Szemle, 1972)
A vasi Hegyháton gazdálkodó termelőszövetkezetek fejlesztési lehetőségeinek üzemgazdasági elemzése. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1972)
A természetföldrajzi viszonyok befolyásoló szerepe a vasi Hegyhát mezőgazdaságának fejlesztésében. (Vasi Szemle, 1974)
A silókukorica-zöldliszt előállításának üzemgazdasági vizsgálata. (Vasi Szemle, 1976)
A szarvasmarha-tenyésztés és néhány mezőgazdasági ágazat viszonylagos jövedelme és a levonható főbb következtetések. Kulin Sándorral, Váradi Lászlóval. – A szarvasmarhatartás viszonylagos jövedelme két tsz-ben. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1976)
Költség- és jövedelemkalkulációk szerepe a kisárutermelésben. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
Az állattenyésztés eredményességének növelése a takarmányozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával. (Vasi Szemle, 1977)
A tenyészcélkitűzés üzemgazdasági megfontolásai. – Az őrség és a Zselicség háztáji szarvasmarhatartásának jövedelmezősége. Kulin Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1978)
Iparszerű állattenyésztési rendszerek. Tankönyvkiegészítő jegyz. (Bp., 1978)
A szarvasmarhatartás gazdaságosságának elemzése a kisárutermelésben. (Kaposvár, 1978)
A nagyhozamú – rekorder – tehenekről. – A magyartarka és a holsteinfríz tehenészetek jövedelmezőségének összehasonlítása. Kulin Sándorral. (Gazdálkodás, 1978)
A háztáji és a kisegítő gazdaságok szarvasmarhatartása. (Vasi Szemle, 1979)
A szakosított szarvasmarha-hústermelés feltételrendszere, különös tekintettel a tájegységi adottságokra. (A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei, 1979)
Az egyhasznú húsmarha jövedelmezősége. Kulin Sándorral, Váradi Lászlóval. (Vágóállat és Hústermelés, 1980)
Az extenzív gyepterületek korszerű hasznosítása a húshasznú szarvasmarha- és juhtartásban. Alpár Györggyel, Bekker Józseffel. (Állattenyésztés, 1980)
Iparszerű szakosított sertéstelepek környezetvédelmi problémái. (Tanulmányok a vállalati gazdálkodás témaköréből. Pécs, 1980)
A hagyományos állattenyésztő-telepi rekonstrukcióhoz kapcsolódó munkaszervezés elkészítése hálótervvel. Paál Jenővel. (Gazdálkodás, 1981)
Mezőgazdasági üzemtan állattenyésztő üzemmérnökök részére. 1–2. Többekkel. Főisk. jegyz. (Kaposvár, 1981)
A szarvasmarha-ágazat főbb jövedelmi kérdései, elemzése és üzemgazdasági értékelése. Jegyzetkiegészítő állattenyésztő üzemmérnökök részére. Kulin Sándorral. (Kaposvár, 1981)
Előzetes adatok a szarvasmarhatenyészállat-import üzemgazdasági megítéléséhez. (Tudomány és mezőgazdaság, 1982)
A mezőgazdasági vállalatok szabályozó rendszerének elvi alapjai és gyakorlata. Jegyzetkiegészítő állattenyésztő üzemmérnökök részére. (Kaposvár, 1982)
Tömbösített gyakorlati oktatás a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. Babinszky Mihállyal. (Felsőoktatási Szemle, 1983)
Mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana. Egy. jegyz. (Kaposvár, 1986
2. kiad. 1989)
Mezőgazdaság számokban. III. köt. Állattenyésztés. Szerk. (Bp., 1988)
A gyepre alapozott tejtermelési rendszer előnyei. Babinszky Mihállyal. (Gazdálkodás, 1989)
A minőségi vágóállat-termelés néhány gazdasági kérdése. (Acta Óváriensis, 1989)
Az agrártörténet oktatás és kutatása Kaposváron. (Honismeret, 1990)
Mezőgazdasági üzemtan. Egy. jegyz. (Kaposvár, 1990)
A gyepgazdálkodás neuralgikus pontjai a költségtakarékos állattartási irányzatoknak közgazdasági alapkérdései. Tanulmányok. Szerk. Babinszky Mihállyal. (Kaposvár, 1991)
A tenyészállatimport gazdasági értékelése és hatása szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődésére. Monográfia és doktori értek. is. (Az agrárgazdaság aktuális kérdései. Bp., 1991)
Az állattenyésztés feszültségpontjai gazdasági megközelítésben. (Gazdálkodás, 1993 és A magyar gazdaság az Európai Uniós csatlakozás küszöbén. Emlékkötet Balogh Sándor Professzor Úr 70. születésnapja alkalmából. Szeged, 2002)
Az integrált élelmiszergazdaság új lehetőségei a Dél-Dunántúlon az Alpok–Adria- együttműködés keretében. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. I–II. köt. Szerk. Szász Gábor. Debrecen, 1993)
A termelési alapok helyzete és fejlesztése állati eredetű termékek előállításában. (Gazdálkodás, 1995)
Az állattartás területi sajátságai Magyarországon. (Tér és társadalom, 1996)
A tehéntejtermelés gazdasági értékelése. (Tejgazdasági kézikönyv. Bp., 1996)
Az eredményes tejtermelés kritériumai. Borbély Csabával, Heinrich Istvánnal. (Gazdálkodás, 1998)
A húsmarhatenyésztés és marhahústermelés makroökonómiai feltételei. Márton Istvánnal, Zászlós Tiborral. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2000)
A tejgazdaság ökonómiája. (Tejgazdaságtan. Szerk. Szakály Sándor. Bp., 2001)
Mezőgazdasági üzemtan. Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. I–II. köt. Egy. tankönyv. Szerk. Pfau Ernővel. (Bp., 2002)
Az integráció üzemgazdasági összefüggései. – Kihívások az agrár- és üzemgazdaságtan területén. Dimény Imrével, Szűcs Istvánnal. (Gazdálkodás, 2003)
A szarvasmarha-ágazat szervezése és ökonómiája. – A sertéságazat szervezése és ökonómiája. (Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szerk. Magda Sándor. Bp., 2003)
Integrációs kapcsolatok az állattenyésztésben. (A kooperációtól a globalizációig. A Debreceni Agrártudományi Centrum által rendezett tudományos ülés előadásai. Debrecen, 2004)
A fogyasztói magatartástrendek elemzése a fő élelmiszer-fejlesztési irányok esetében. Többekkel. (A hús, 2007)
Fogyasztói trendek és stratégiák az öko-, a hagyományos- és a funkcionális élelmiszerek piacán. Szakály Zoltánnal, Szente Viktóriával. (Hatékonyság a mezőgazdaságban. Szerk. Farkasné Fekete M. és Szűcs István. Bp., 2008)
Professzor Szakály Sándor hagyatéka. (Tejgazdaság, 2008)
Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság? (Gazdálkodás, 2011)
kéziratban: A szarvasmarha-ágazat vizsgálata Somogy és Vas megyei speciális tájegységeken működő gazdaságok adatai alapján. (Kaposvár, 1978)
Az állati eredetű termék-előállítás helyzete Magyarországon az 1993–1995. években és a piacra jutási esélyeink. (Kaposvár, 1996).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Kaposvári ki kicsoda? (Kaposvár, 1994)
Ki kicsoda Kaposvárott? (Kaposvár, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője