Szebelkó Imre
Szebelkó Imre

2024. november 7. Csütörtök

Szebelkó Imre

újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1921.

Boldogkőváralja, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1991. július 26.

Budapest


Család

Sz: Szászvai Papp Veronika.

Iskola

Elemi iskolái elvégzése után szabóinasnak állt. Az MDP központi, öt hónapos pártiskoláján (1951), majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia politikai tagozatán is végzett (1957).

Életút

Budapest különböző üzemeiben segédmunkás (1938–1942), a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (a 2. tüzérosztálynál, rádiós beosztásban, 1942–1944; alakulatát elhagyva átszökött a szovjet csapatokhoz 1944 karácsonya), a II. vh. befejező harcaiban a Vörös Hadsereg politikai nevelőtisztjeként vett részt (a 6. magyar hadosztály kötelékében, Ausztria területén, 1945). Az ÁVH Határőrség és Belső Karhatalom politikai nevelőtisztje (1946–1947), A Hazáért c. lapjának szerkesztője (1947–1954); főhadnagyi rangban (1950-től). Államvédelmi századossá előléptetve a Belügyminisztérium (BM) Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokság Politikai Csoportfőnöksége Sajtóosztályának vezetője (1954–1958) és Határőr c. lapjának szerkesztője (1954–1958: megszakítással), határőr őrnagyi rangban szerelt le (1958. márc.). Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya Sajtóalosztályának politikai munkatársa (1958–1962). A Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) képes hetilapja, az Ország–Világ alapító szerkesztője (Alpári Pállal, 1959–1962), főszerkesztő-helyettese (1962–1969) és a Szputnyik. Tallózás a szovjet sajtóban c. folyóirat szerkesztője (1970-től). Pályája kezdetén verseket és kisprózát is írt, később, a Kádár-korszak egyik jelentős újságírójaként, a rendszer konszolidációja kezdetén, sikeres kísérletet tett egy szovjet típusú képes bulvárlap megvalósítására (Alpári Pállal, Ország–Világ címmel, 1959-ben). Számos belügyminisztériumi népszerűsítő kiadványt írt és szerkesztett, a szocialista pártsajtó és az üzemi lapok elméleti kérdéseivel is foglalkozott. A Határőrök és belső karhatalmisták kiskönyvtára c. könyvsorozat szerkesztője (1954–1956). A Lobogó c. hetilap szerkesztője (Gál András leváltása után, 1968–1969). Ideológiai cikkei a Pártélet c. lapban jelentek meg (részben név nélkül, 1957–1968).

Főbb művei

F. m.: A határon. Szovjet költők versei a határőrökről. Szerk. Szerdjuk, A.-val és Devecseri Gáborral. (A Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége kiadványa. Bp., 1954)
Határőrök. Magyar költők és határőr-harcosok versei. Szerk. (Határőrök és belső karhatalmisták kiskönyvtára. 73. A Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége kiadványa. Bp., 1956)
A sajtó a pártmunka fontos segítője. (Pártélet, 1958)
Néhány megjegyzés üzemi lapjainkról. (Pártélet, 1959)
Szolgálatban a határon. Visszaemlékezés egy negyedszázad távlatából. – Zászlóavatás Mosonmagyaróváron. (A Határőrség megalakulása és harca a népi hatalomért. 1945–1948. Szerk. Szőcs Ferenc. Bp., 1970)
Az új rend katonái. (Új haza, új hadsereg. Visszaemlékezések az 1945–1947-es évekre. Szerk. Móricz Lajos, Nagy Gábor. Bp., 1970
2. bőv. kiad. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre alcímmel. Bp., 1985)
Végek dicsérete. Határőrversek gyűjteménye. Szerk. (A Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége kiadványa. Bp., 1958)
Határkövek. Visszaemlékezések. (Élmények és gondolatok. Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. júl. 30.–Magyar Nemzet, 1991. aug. 1.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője