Szántó Menyhért
Szántó Menyhért

2022. május 17. Kedd

Szántó Menyhért

agrárpolitikus, mezőgazda

Névváltozatok

1877-ig Stern Menyhért

Születési adatok

1860. november 1.

Kalocsa

Halálozási adatok

1945. február 10.

Budapest


Család

A magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1882), egyúttal a bp.-i tudományegyetemen is tanult (1883-ig).

Iskola

A gödöllői uradalom gazdatisztje és a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője (1883–1906). A Társadalmi Múzeum igazgatója (1906–1920), majd az átszervezés után a Népegészségügyi Múzeum alapító igazgatója (1920–1927), c. helyettes államtitkári rangban nyugdíjazták (1927).

Életút

Pályafutásának kezdetén a Huszadik Század köréhez tartozott és jó kapcsolatokat ápolt a Feministák Egyesületével is: állandó helyiséget biztosított összejövetelüknek. Szakíróként szövetkezeti érdekvédelmi, majd mezőgazdasági egészségügyi és munkavédelmi kérdésekkel foglalkozott. A magyarországi egészségügyi felvilágosítás, népszerűsítés és a munkavédelmi kutatások úttörője. Vezető szerepet játszott a Társadalmi Múzeum, ill. az ezzel összefüggő Társadalom Egészségügyi Intézet megalapításában. A későbbi Népegészségügyi Múzeum valójában nem csak hagyományos múzeum volt, hanem a drezdai Népakadémia mintájára megszervezett komplex intézmény, amely Szántó kezdeményezésére általános higiéniai, „fajegészségtani”, anya- és csecsemővédelmi, fertőző betegségek (pl. tbc, nemi betegségek stb.) elleni, társadalombiztosítási, népjóléti stb. osztályokba szervezve elsősorban tájékoztatási központként szolgált, ahol bemutatták a szakterületek újdonságait, s az új gépeket, műszereket mindenki kipróbálhatta. Szántó felkérésére a szakterület legkiválóbb tekintélyei előadásokat tartottak, filmeket vetítettek, s számos népszerű könyvet, szórólapot, brosúrát, egyéb felvilágosító kiadványt árultak vagy osztogattak. Magyarországon az elsők között vizsgálta az ipari munkások népegészségügyi helyzetét, elsők között állapította meg, hogy bizonyos szakmákon belül különböző betegségek jelentkezhetnek. Javasolta munkásjóléti és néphigiéniai intézmények felállítását, anyasági segélyt és biztosítást, indítványozta továbbá a különböző veszélyeknek kitett szakmunkások rendszeres szűrését. Számos népszerűsítő balesetügyi, iparegészségügyi és munkásjóléti kiállítást rendezett. A Társadalmi Múzeum kezdetben a Belvárosban (Budapest, IV. kerület) a Király Bazárban működött (= Ferenciek tere), később, Szántó nyugdíjaztatásának évében, 1927-ben a Terézvárosba (Budapest, VI. kerület), az Eötvös utca 3.-ba költözött (a három emeletes ház emeletráépítés után öt szintes lett). A II. vh. idején a gyűjtemény teljes anyaga megsemmisült.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány levelét az MTA Kézirattára őrzi (köztük egyet Kosztolányi Dezsőhöz írt).

Elismerés

Az MTA Lévay Henrik- (1902 és 1907) és Dóra-jutalma (1903), az MTA–Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítványának díjazott pályaműve (1904).

Főbb művei

F. m.: A takarmánytermesztés befolyása és jelentősége Ausztria–Magyarország jövendő gazdasági irányára. Tíz arannyal jutalmazott pályamű. (Magyar-Óvár, 1885)
A szövetkezetekről. (Budapesti Szemle, 1895)
Állatbiztos. (Magyar-Óvár, 1898)
Mezőgazdasági munkástörvényhozásunk kezdetei. – Mezőgazdasági munkások baleset- és rokkantsági biztosítása. (Huszadik Század, 1900)
Szövetkezés. (Magyar Gazda Kincsesháza, 1900)
Köztárházak. (Bp., 1903)
Szövetkezeti bank. (Budapesti Szemle, 1904)
A szövetkezetek hivatása a munkásosztály körében. (Bp., 1905)
The Museum of Social Service in Buda-Pest. (Bp., 1914)
Anyasági biztosítás. (Társadalmi Múzeum kiadványai. Bp., 1914)
Küzdelem a népbetegségek ellen. (Társadalmi Múzeum kiadványai. Bp., 1915)
Tisztaság. (Népszerű előadások. Bp., 1920)
Hogyan bánjunk a tejjel? – Védekezés a fertőző betegségek ellen. (Magyar anyák könyve. II. Bp., 1926)
Az állambiztosítás rövid ismertetése, tekintettel az újabb viszonyokra. (Bp., 1927)
Az ipari munkával járó egészségi ártalmak. (Magyar Ipar Almanachja, 1929)
Ne igyunk szeszes italt! (Magyar anyák könyve. VI. Bp., 1930)
A munkabírás védelme. (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség kiadványai. Bp., 1931)
A szeszesital ártalmai a gyermekekre. (Magyar anyák könyve. VII. Bp., 1931)
A cipészek egészségügye. Bród Miksával. (Bp., 1932)
A munkával járó baleseti veszélyek és egészségi ártalmak megelőzése. (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség kiadványai. Bp., 1934)
Munkásjóléti intézmények. (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség kiadványai. Bp., 1935)
A mezőgazdasági magyar munkásvédelem fejlődése. Lukács Györggyel. (Bp., 1936)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője