Család

Testvére Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1935) geológus.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1909. ápr. 29.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen (1877-1879), a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban tanult (1879-1881); Bp.-en történelem-latin szakos tanári okl. (1881) és bölcsészdoktori okl. (1882), a m. történelem XVI. és XVII. századbeli része tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1883), az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1909. ápr. 29.). - A bp.-i tudományegyetem magántanára (1883-1891); közben hg. Odescalchi Arturral a bukovinai székelyek Mo.-ra telepítését intézte (1883). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1891-1919), a Bp.-re menekült kolozsvári tudományegyetemen a m. történelem és segédtudományai ny. r. tanára (1919-1921); közben Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1895-1896, 1906-1907) és az egyetem rektora (1910-1911). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a m. történelem ny. r. tanára és a gyorsírás ún. jogosított tanára (1921-1929).Erdély 16-18. sz.-i történetével, 16-17. sz.-i m.-lengyel kapcsolatokkal fogl. Tud. pályafutásának kezdetén részt vett gr. Zichy Jenő kaukázusi és közép-ázsiai expedícióban, amelynek útinaplóját is megírta. Később ő gyűjtötte össze az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott erdélyi műkincseket, majd 1903. évi töröko.-i tanulmányútján felkutatta Thököly Imre és Zrínyi Ilona egykori kis-ázsiai lakóhelyét. Az I. vh. idején hadtörténetíróként bejárta a galíciai lengyel, a szerb és az albán harctereket, Erdélyben részt vett a nagyszebeni és a brassói ütközetben (1914-1918).