Száday Rezső
Száday Rezső

2024. december 8. Vasárnap

Száday Rezső

gépészmérnök

Névváltozatok

1932-ig Szvoboda Rezső

Születési adatok

1913. április 26.

Rozsnyóbánya, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1996. február 20.

Budapest


Család

Nagyszülei: Szvoboda Ignác (1838. nov. 12. Valcsa, Turóc vm.) kocsmáros, Paulik/Pavlik Karolina (1846. okt. 18. Vágújhely, Nyitra vm.); Krausz Nándor rozsnyói bányaigazgató, Breuer Ilona; nemes Breuer Mihály (†1905. dec. 10. Rozsnyó, Gömör és Kishont vm.), a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt hivatalnoka leánya.

Szülei: Száday Rezső (= 1932-ig Szvoboda Rezső, 1880. ápr. 15. Nagyszombat, Pozsony vm.–1943. márc. 17. Bp. Temetés: 1943. márc. 19. Farkasrét) csendőr ezredes, Krausz Ilona (1893. ápr. 11. Salgótarján, Nógrád vm.–1968. febr. 8. Bp. Temetés: 1968. febr. 16. Farkasrét) varrónő.

Testvére: Száday Béla (= 1932-ig Szvoboda Béla, 1918. ápr. 13. Kolozsvár, Kolozs vm.–2000. febr. 8. Melbourne, Ausztrália) csendőr főhadnagy.

Száday Béla és Tímár Márta leánya: Daróczy Judit (= Száday Judit, 1943. febr. 8. Bp.–2024. aug. 1. Bp. Temetés: 2024. aug. 15. Farkasrét) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora (1996).

Felesége: 1941-től Eörssy Julianna testnevelő tanár, főiskolai bajnok atléta; Eörssy Lajos (= 1909-ig Bauer Lajos, 1884. márc. 21. Győr, Győr vm.–1958. okt. 17. Bp.) bankhivatalnok, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank osztályigazgatója és Molnár Lujza (1894. febr. 17. Hol?–1974. okt. 9. Bp. Temetés: 1974. okt. 15. Farkasrét) leánya.

Eörssy Lajos testvérei: Bauer Gyula (1868. márc. 15. Győr), kővágó-eörsi Eörssy Károlyné Bauer Gizella (1870. febr. 1. Győr–1934. febr. 28. Bp. Temetés: 1934. márc. 3. Kerepesi út), Bauer Jolán (1873. nov. 20. Győr), Bauer Vilma (1878. ápr. 15. Győr), Bauer Dezső (= 1934-ig Badacsonyi Dezső, 1881. nov. 6. Győr–1964. dec. 6. Bp.), Bauer Mária (1888. máj. 21. Győr) és Bauer Irén (1890. márc. 31. Győr).

Eörssy Károly 1909-ben fogadta örökbe Bauer Ferenc győri városi adótiszt és Patzelt Mária fiát, feleségének, Bauer Gizellának testvérét.

Gyermekei, fiai: Száday László (1942–) a Láng Gépgyár üzemmérnöke és [legifj.] Száday Rezső (1944–) gépészmérnök, Budapest XII. kerületi önkormányzati képviselője (SZDSZ, 2002–2006).

Iskola

A miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban éretts. (Szvoboda Rezső néven, 1930), a Ludovika Akadémián végzett, tüzérhadnaggyá avatták (1935), Kassán tartalékos tisztképző tanfolyamot végzett (1940?).

A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1943), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi munkásságáért, műszaki alkotásaiért, külön eljárás nélkül, 1965).

Életút

A kecskeméti 4. tüzérosztályál szolgált mint alantos tiszt, majd a rádió-távbeszélő szakasz parancsnoka (1935–1939), az ungvári 24. tüzérosztály tüzér csapattisztje (1939–1943), a Haditechnikai Intézet Löveg Alosztály táborilöveg előadója (1943–1944), a II. világháború végén az Intézettel együtt előbb Csornára, majd Németországba, a hillerslebeni kísérleti tüzérségi lőtérre vezényelték, utóbb Münchenben amerikai hadifogságba esett (1944–1946); hazatérése után „feddéssel” igazolták és tartalékos állományba helyezték (1947).

A budapesti Lakatos és Rokonszakmai Iparosok Szövetkezete munkatársa (1947), a Láng Gépgyár kutatómérnöke, a gőzturbina-szerkesztési csoport vezetője (1947–1963), a gyár főkonstruktőre (1963–1973), a Magyar Villamos Művek (MVM) Tröszt nyugdíjas műszaki-gazdasági főtanácsadója (1973–1989).

A BME Gépészmérnöki Kar Gőzgépek és Hűtőgépek Tanszékén a gőzerőművek segédberendezései és a gőzgépek és gőzturbinák tárgy meghívott előadója (1950–1953), félállású egy. adjunktusa (1953–1963), a Kalorikus Gépek Tanszék c. egy. docense (1963–1973).

Gőzturbinák kalorikus számításaival, 50 és 100 MW-os gőzturbinák tervezésével, ill. az újrahevítéses szabályozás elméleti kérdéseivel foglalkozott, száznál több gőzturbina megalkotásában vett részt. Alapvető szerepet vállalt az atmoerőművi gőzturbinák gyártásának magyarországi megvalósításában, nevéhez fűződik az ún. ikerelvételes fűtőturbina-típusok kialakítása.

Száday Rezső – családi hagyományok miatt – katonai pályára készült, a Haditechnikai Intézetben azonban már tüzérségi lövegek kísérletes vizsgálatával foglalkozott. Hadifogságból történő hazatérése után 1947. jún.-ban lépett be a Láng Gépgyár gőzturbina-szerkesztési csoportjába. Első munkaköre gőzturbinák kalorikus számításával volt kapcsolatban, első (akkor még belső) tanulmányára Kettős elvételes gőzturbinák szabályozása (1949) felfigyelt Komondy Zoltán (1892–1957) gépészmérnök, műegyetemi professzor, aki meghívta a BME Gőzgépek és Hűtőgépek Tanszékre és a Mérnöki Továbbképző Intézetbe a rövidesen bevezetésre került Szabályozáselmélet, valamint a Gőzerőművek segédberendezései és a Gőzgépek és gőzturbinák c. tantárgyak előadására. Időközben a Láng Gépgyárban kinevezték a gőzturbina-szerkesztési csoport vezetőjévé, ill. több külföldi gőzturbina üzembehelyzésén is részt vett (1951: Bulgária; 1954–1956: Románia;  a Bulgáriában üzembe helyezett gőzturbina Száday Rezső szabályozáselméleti újításai alapján készült.) Ezen tapasztalatok alapján 1956–1959-ben elsősorban az 50 MW-os gőzturbinák megtervezésével és magyarországi próbaüzemeivel foglalkozott, 1960-tól érdeklődése a 100 MW-os gőzturbina tervezése és az ezzel összefüggő újrahevítéses szabályozás elméleti kérdései felé fordult. Országos és nemzetközi eredményei elismeréseként 1963-ban kinevezték a Láng Gépgyár főkonstruktőrévé, ezért érdeklődése a gőzturbinákon túl kiterjedt a dízelmotorokra, a vegyi és élelmiszer-ipari berendezésekre és a gőzkazánokra.

Száday Rezső tudományos fokozatát a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány 20/1963 (aug.14.) sz. rendelet 22.§ 2. bekezdése szerint kandidátusi értekezés benyújtása (és védése nélkül) a Láng Gépgyár javaslatára (1964. júl. 1.) a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) támogatásával műszaki alkotói tevékenysége elismeréséért szerezte meg (1965. nov. 24-én). A vezetése által a Láng Gépgyárban kidolgozott 100 MW teljesítőképességű, 130 atmoszféra nyomású, 565 °C frissgőz-hőmérsékletű és 535 °C újrahevítési hőmérsékletű nagy gőzturbinaegység újrahevítéses szabályozására mint műszaki alkotásra benyújtott doktori értekezését viszont a MTA–TMB elutasította (formai okokból, 1976. febr. 25-én).

Elismertség

Az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Bizottsága tagja, az MTA Gőzturbinák Munkabizottsága vezetője.

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Központi Konstrukciós Bizottsága és a GTE Energia- és Anyagtakarékossági Koordinációs Bizottsága alapító elnöke.

Az Oktatásügyi Minisztérium Gépészmérnöki Szakbizottságának elnöke (1962–1973).

Elismerés

Munka Érdemérem (1955), Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemrend (ezüst, 1964).

Állami Díj (1965), Segner-díj (1975), Pattantyús-díj (1977), Akadémiai Díj (1984), MTESZ Díj (1984).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, tankönyvei, egyetemi jegyzetei: Gőzturbinák. I. Elvi és tervezési kérdések. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. G105. Bp., 1951[1952] és utánnyomások: 1952–1955)
Gőzerőművek
segédberendezései. Egyetemi jegyz. (Bp., BME, 1952)
A szabályozáselmélet elemei. [Monográfia.] (Bp.,
Műszaki Könyvkiadó, 1957
2. átd. és bőv. kiad. 1963
3. jav. kiad. 1966
4
. bőv. és jav. kiad. 1972)
Gőzturbinák. Sz. R. előadásai alapján írta Donkó András és Móricz István. Egyetemi jegyz. (Bp., BME, 1961 és utánnyomások: 1962–1973)
Gőzturbinák.
– Kondenzációs berendezések. – Visszahűtő berendezések. (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. IV. köt. Energiafejlesztő és szállítógépek. Szerk. Pattantyús Ábrahám Géza. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1962)
Hidraulikus és pneumatikus szabályozó
szerkezetek. A BME Gépészmérnöki Kar szakmérnöki jegyzete. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. G21. Bp., 1962 és utánnyomások: 1963–1973)
Gőzgépek, dugattyús gőzgépek.
Egyetemi jegyz. Donkó Andrással. (Bp., BME, 1963 és utánnyomások: 1964–1973)
Gőzturbinák és segédberendezéseik. (
Lévai András: Hőerőművek. II. köt. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1964)
Szabályozástechnika. Egyetemi jegyz. Eke Györggyel. (Bp., BME, 1968 és utánnyomások: 1969–1975)
Gázturbinák.
Egyetemi jegyz. Donkó Andrással. (Bp., BME, 1969 és utánnyomások: 1970–1975).

F. m.: tanulmányai: Kettős elvételes gőzturbinák szabályozása. (Mérés és Automatika, 1953. 6.)
Ikerelvételes változó nyomású fűtőturbina. (Magyar Energiagazdaság, 1955. 8.)
Elvételes ellennyomású gőzturbinák szabályozása. (Energia és Atomtechnika, 1956. 3.)
A magyar gőzturbina-építés fejlődése. (Energia és Atomtechnika, 1957. 8-10.)
Gőturbinák korszerű fejlesztésének irányvonalai és eredményei. (Gép, 1959. 9.)
Indítási kísérletek a Láng Gépgyár 50 000 KW-os gőzturbináján. 1–2. (Gép, 1962. 7.–1962. 8.)
Tudományos helyzetkép a gőzturbinák területéről. (Műszaki Tudomány, 1970)
Szabályozások folytonos átvivő tagjainak időbeli viselkedése. 1–2. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971. 1.–1971. 3-4.)
A nagy atomerőművi gőzturbinák, azok hazai alkalmazásának és gyártásának lehetőségei. (Energiagazdálkodás, 1971. 10-11.)
Hidraulikus és pneumatikus irányítási rendszerek szerepe a gépiparban. (Műszaki Tudomány, 1971)
Felügyeletmentes földgáztüzelő berendezés szabályozó-vezérlő készüléke. (Energiagazdálkodás, 1972. 3.)
A gépészmérnökképzés korszerűsítése. (Felsőoktatási Szemle, 1982. 11.)
A gőzturbina-tervezés és -gyártás fejlődése. (Gép, 1985. 7.)
A gépipari konstrukciós tevékenység ügye műszaki közéletünkben. (Gép, 1985. 11.)
Struktúraváltozás fosszilis tüzelésű erőművek technikája terén a Német Szövetségi Köztársaságban. Varga Istvánnal. (Energiagazdálkodás, 1987. 7.)
Egy kifejlett iparág. Erőművigép-gyártásunk helyzete – jó lehetőségek és kétes kilátások. (Gép, 1990. 8.)
Erőművigép-gyártásunk és a gázturbinaprogram. (Gép, 1991. 1-2.).

F. m.: belső tanulmányai a Láng Gépgyárban: Nyomásszabályozók karakterisztikája. (1948)
Kettős elvételes gőzturbinák szabályozása. (1949)
Ellennyomású gőzturbinák különleges szabályozása. (1951)
Hazai gőzturbinák fordulatszám-szabályozása, különös tekintettel a kooperációra és a teljesítményszabályozás lehetőségére. (VILLENKI, 1953)
Turbinában tárolt, gőz által okozott fordulatszám-emelkedés. (1958)
Újrahevítéses gőzturbina mint a fordulatszám-szabályozás szabályozott szakasza. (1960)
Egyszerű gőzturbina fordulatszám-szabályozásának stabilitási feltétele másodrendű késleltetésű arányos szabályozóval. (1960)
Egy közbenső tárolóval bíró gőzturbina fordulatszám-szabályozásának stabilitása elsőrendű késleltetésű arányos szabályozóval. (1961)
A generátor rövidzárásának hatása a turbina tengelykapcsolójára. (1962)
Várhatő hőfeszültségek gőzturbinák lökésszerű terhelésváltozása alkalmával. (1964).

F. m.: szabadalma: Kapcsolási elrendezés és nyomáskikapcsoló gőzturbináknak meg nem engedett nyomásnövekedés esetén való kikapcsolására. (1966).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Nemes Breuer Mihály, a rimamurányi társulat ny. tisztviselője meghalt Rozsnyón, 70 éves korában. [Temetés utáni hír.] (Pesti Hírlap, 1905. dec. 23.)
Eörssy Lajos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókfőnöke eljegyezte Molnár Lujzát, dr. Molnár Imre miniszteri tanácsos leányát. (Alkotmány, 1917. jan. 5.)
Eörssy Lajos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókfőnöke f. hó 16-án vezeti oltárhoz Molnár Lujzikát, dr. Molnár Imre miniszteri tanácsos leányát. (Az Újság, 1917. máj. 15.)
Szvoboda Rezső m. kir. csendőrezredes és Rudolf és Béla nevű kiskorú gyermekei családnevét belügyminiszteri rendelettel „Száday
-ra változtatta. (Budapesti Közlöny, 1932. ápr. 18.)
Kővágó-eörsi Eörssy Károlyné szül. Bauer Gizella meghalt. (Nemzeti Újság, 1934. márc. 2.)
Eörssy Ilona és [ifj.] Száday Rezső magyar kir. főhadnagy okt. 11-én tartják esküvőjüket a Krisztina téri plébániatemplomban. (Nemzeti Újság–Új Magyarság, 1941. okt. 9.)
Völgyi-Tímár Márta és Száday Béla magyar kir. csendőr főhadnagy f. hó 23-án tartják esküvőjüket. (Magyarság–Nezeti Újság–Pesti Hírlap, 1942. ápr. 21. és ápr. 22)
Száday Rezső ny. csendőr ezredes 63 éves korában Budapesten elhunyt. [Temetés utáni hír.] (Új Magyarság, 1943. márc. 20.)
Száday László: A magyar gőzturbinagyártás története 1905-től napjainkig. (Gép, 1985. 7.)
dr. Száday Rezső 80 éves. (Elektromos Híradó, 1994. 1.).

Irod.: lexikonok: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHWT-TNF (Szvoboda Ignác keresztelési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1DS-D8Y (Pavlik Karolina születési anyakönyve, 1846)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8NH-PDC (Bauer Gyula születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8NH-5MV (Bauer Gizella születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8NH-YHP (Bauer Jolán születési anyakönyve, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8N7-C2S (Bauer Vilma születési anyakönyve, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KSPV-5NR (Szvoboda Rezső [Rudolphus Ignatius] születési anyakönyve, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8N7-6LD (Bauer Dezső születési anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8N7-FLP (Bauer Lajos születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8N7-24R (Bauer Mária születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8N7-G3D (Bauer Irén születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-S1CV (Krausz Ilona születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-7F8X (Tímár László születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6PXW-19FH (Hamberger Mária születési anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/360526 (nemes Breuer Mihály gyászjelentése, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-TZ8C (Badacsonyi Dezső és Hock Mária házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66VJ-1LDX (Eörssy Lajos és Molnár Lujza házassági anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6LXZ-6T4Y (Tímár László és Hamberger Mária házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DYN6-NJ2M (Völgyi Tibor és Hamberger Mária házassági anyakönyve, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245373 (Eörssy Károlyné Bauer Vilma gyászjelentése, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZWR-5NMY (Eörssy Károlyné Bauer Vilma gyászjelentése, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPZC-JHHQ (Száday Béla és Tímár Márta házassági anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68QY-43FQ (Völgyi Tibor halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WMYM-3L3Z (Száday Rezső halotti anyakönyve, 1943)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/583751 (Száday Rezső gyászjelentése, 1943)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245374 (Eörssy Lajos gyászjelentése, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7KNS-DQ3Z (Eörssy Lajos halotti anyakönyve, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPTV-8K4Q (Badacsonyi Dezső halotti anyakönyve, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7FJW-1ST2 (Száday Rezsőné Breuer Ilona halotti anyakönyve. 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/583752 (Száday Rezsőné Krausz Ilona gyászjelentése, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245375 (Eörssy Lajosné Molnár Lujza gyászjelentése, 1974)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/633098 (Völgyi Tiborné Hamberger Mária gyászjelentése, 1984)

Megjegyzések

A rokoni kapcsolatok dr. Barsi Béla szíves közlése alapján, valamint a Száday-Szvoboda család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője