Surányi János
Surányi János

2024. december 9. Hétfő

Surányi János

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1886. február 12.

Győr

Halálozási adatok

1965. november 8.

Budapest


Iskola

A magyaróvári gazdasági akadémián gazda okl. szerzett (1906). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1954. jún. 19.; r.: 1960. ápr. 14.).

Életút

Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztense (1906–1916), kísérletügyi adjunktusa (1918–1933); közben az állomás aradi kirendeltségének vezetője (1916–1918), majd az állomás igazgatója (1933–1937). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1936–1945); közben a Mezőgazdasági és Állatorvostani Kar dékánja (1943–1944), ill. a Mezőgazdasági Osztály elnöke (1944–1949). A Magyar Agrártudományi Egyetemen a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1945–1949); közben a Mezőgazdasági Kar dékánja (1945–1946), majd az Egyetem bp.-i osztályának elnöke (1948–1949), nyugdíjazták (1949). Reaktiválása után a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője (1952–1956). Tudományos pályafutásának kezdetén a talajművelés, a műtrágyázás és a takarmánytermesztés kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a kultúrnövény-honosítás felé fordult. A takarmánycirok magyarországi meghonosítója, takarmányozási értékének és agrotechnikájának kidolgozója, de kimagasló eredményeket ért el a szudáni cirokfű magyarországi meghonosításában, és sokat fáradozott a szójatermesztés agrotechnikai fejlesztésén is. Az 1930-as évektől nagy érdemeket szerzett a búzanemesítésben és a kukoricatermesztés fejlesztésében. 1945 után a többtermelés érdekében elsősorban az ún. kettős termesztés lehetőségeit vizsgálta. A talajvédelemmel kapcsolatos tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére az MTA Növénytermesztési Bizottsága Surányi János-emlékérmet alapított (a növénytermesztéstan területén végzett kiemelkedő tudományos teljesítmény elismeréséért, a 2005. jún.-i elnökségi ülésén; először 2005-ben adták át, első díjazottja Antal József volt.).

Elismertség

A Darányi Ignác Agrártudományi Társaság r. tagja. A Magyar Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályának elnöke (1940–1946).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1954). Kossuth-díj (1957).

Szerkesztés

Az Acta Agronomica főszerkesztője (1955–1965).

Főbb művei

F. m.: A csongrád-mindszenti öntözött rét feljavítására irányuló 12 évi kísérletezés eredményei. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
A kásaköles és termesztése. (Bp., 1921)
Gyepeink és szálas takarmánynövényeink trágyázása, különös tekintettel a műtrágyák alkalmazására. (Bp., 1926
2. kiad. 1930)
Rétek és legelők termőképességének fokozása, különös tekintettel a trágyázásra. Villax Ödönnel. (Magyar Kir. Földmívelésügyi Miniszter kiadványai. 3. Magyaróvár, 1930)
Újabb termesztési kísérletek szudánifűvel az 1917–1929. években. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Kukoricafajták és termesztésük. Villax Ödönnel. (Magyaróvár, 1932
németül is)
Búzaműtrágyázási tapasztalatok a rozsdaévről. (Köztelek, 1933)
A szójababtermelés legújabb eredményei. Zajtay Andorral. (Bp., 1934)
A békéscsabai öntözött szikes rét legújabb üzemi eredményei. (Köztelek, 1936)
Fajtakísérletek búzatermesztésünk egységesítésének szolgálatában. I–II. köt. (Bp., 1936)
A mezőgazdasági növénytermesztés. (Természettudomány és technika. Bp., 1936)
A szójatermesztés fontosabb kérdései. (Bp., 1937)
A magyar búzatermesztés átszervezése. 1931–1937. Hankóczy Jenővel, K. Takách Gyulával. (Bp., 1938)
Három évi kísérletek kukoricafajtákkal. 1934–1936. (Országos M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás jelentései. Magyaróvár, 1938)
A sáfrányszeklice és termesztése. (Köztelek, 1939)
Kukoricatermesztésünk fejlesztésének körülményei. (Köztelek, 1940)
Repcetermesztési útmutató. (Bp., 1940)
Rövid útmutató a szójabab termesztésére. (Bp., 1941)
Jegyzetek a kettős termesztésről. – A vetőmagszántás helyes alapjai. (Köztelek, 1941)
A mezőgazdasági növénytermesztés. (A mai világ képe. IV. köt. Bp., 1942)
A tavaszi olajlen, a napraforgó és a ricinus sikeres termesztésének főbb irányelvei. (Bp., 1942)
Új növények és honosítások mezőgazdaságunkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. ápr. 28.
megjelent: Természettudomány, 1947)
Talajvédelem – nemzetvédelem. (Bp., 1948)
A kettőstermesztés jelentősége és alkalmazásának helyes módja. Előadások és hozzászólások. (Bp., 1951)
A szántóföldi kettőstermesztés módszerei és növényei. (Bp., 1952)
Kísérletek somkórós és szudáni cirokfüves szántóföldi legelőkkel. (Növénytermelés, 1952)
Megfigyelések a takarmánycirokról, különös tekintettel a kettőstermesztésre. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1952)
A kukorica származása és hazai agrotechnikájának néhány fontos kérdése. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1954)
A kukorica. Monográfia, 57 ábrával illusztrálva. Mándy Györggyel. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1955)
Szemestakarmány-termesztésünk időszerű kérdései. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
Mezőgazdasági növénytermesztésünk, különösen takarmánytermesztésünk fejlesztése honosításokkal. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. ápr. 25.
megjelent: MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)
A kukorica és termesztése. Monográfia. (Bp., 1957)
Német–magyar és magyar–német mezőgazdasági szótár. I–II. köt. Szerk. Kunffy Zoltánnal. (Kisszótár-sorozat. Bp., 1959–1960
2. kiad. 1965–1966).

Irodalom

Irod.: Láng Géza: S. J. (Magyar Tudomány, 1966)
Bajai Jenő: 100 éve született S. J. (Növénytermelés, 1986).

Megjegyzések

1. Mivel kétszer tartott levelezői tagsági székfoglalót, rendes tagsága után újabb székfoglalót már nem tartott! 2. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egy mosonmagyaróvári sírt védett le. Tóth Vilmos és a budapesti Farkasréti Temető adatai szerint Surányi János a Farkasréten nyugszik (49-es parcella, ún. körönd, Tóth Vilmos úgy tudja, hogy az MTA vette meg és alakította ki a sírhelyet). Valószínű, hogy ez esetben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tévedésből Surányi (Schaub) János győri kanonok sírját védette le – Mosonmagyaróvárott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője