Sőtér István
Sőtér István

2024. december 6. Péntek

Sőtér István

irodalomtörténész, író

Születési adatok

1913. június 1.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1988. október 8.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1955. máj. 28.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

Felesége Sőtér Istvánné Jász Veronika (1920-1989) iparművész, grafikus. Leánya Sőtér Veronika orvos (1942-1970). - A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - m.-francia szakos tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937); közben francia áll. ösztöndíjjal a párizsi École Normal Superieur-ön tanult (1935-1936), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1953), az MTA tagja (l.: 1955. máj. 28.; r.: 1965. ápr. 23.). - Az Eötvös Collegium könyvtárosa és óraadó nyelvtanára (1936-1937), a bp.-i Egy. Könyvtár gyakornoka, díjnoka (1936-1939), a M. Vámpolitikai Köz. fordító-előadója (1939-1941), a M. Gyáriparosok Szövetsége fordítója, segédtitkára (1941-1945). A Teleki Pál, ill. 1947-től a K-Európai Tud. Int. r. tanára (1945-1948), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Min. Külföldi Kapcsolatok Főoszt.-a h. vezetője, vezetője (1946-1948). A Szegedi Tudományegyetem Világirodalmi Tanszék ny. r. tanára (1948-1952) és a tanszék vezetője (1950-1952), az ELTE BTK III. sz. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952. aug. 30.-1983. dec. 31.); közben az egy. rektora (1955. szept.-1956. febr., 1963-1966). Oktatásügyi miniszterh. (1956. febr.-dec.), az MTA Irodalomtörténeti, ill. Irodalomtud. Int. ig.-ja (1957-1983).19. sz.-i m. irodalomtörténettel, a század kimagasló személyiségeinek (Madách Imre, br. Eötvös József, Jókai Mór stb.) munkásságával fogl. Kiváló esszéiben elsősorban világirodalmi, különösen francia irodalmi jelenségeket és irdalmi műfajokat elemzett. Regényei sajátos hangú nemzedéki krónikáknak is tekinthetők. Mufordítóként elsősorban klasszikus angol (pl. Ch. Brontë, Ch. Dickens) és amerikai (pl. Hemingway) irodalmat tolmácsolt.

Főbb művei

F. m.: A XVII. századi francia retorikák stílus-szemlélete (1936)
Fellegjárás (1939)
Francia szellem a régi Magyarországon (1940)
Francia-magyar művelõdési kapcsolatok (1941)
Jókai Mór (1941)
A templomrabló (1943)
L’’esprit francais Hongrie (1944).

Irodalom

Irod.: A Vigilia beszélgetése S. I.-nal. Vigilia 1972
Ferenczi László:S. I. Budapest,1979
R. Takács Olga:S. I. irodalmi munkássága. Literatura 1983
Csiszár Jolán:S. I. irodalmi munkássába. Miskolc,1988
Csűrös Miklós:S. I. Hitel 1988
Péter László:Búcsú S. I.-tól. Tiszatáj 1988
S. I. szegedi tanulóévei. 1923-1931. Szeged,1988
Ferenczi László:S. I. Új Holnap 1998
Szegedy-Maszák Mihály:KÍsérlet az újraértelmezésre: az Akadémiai Irodalomtörténet. Alföld 2001
Németh G. Béla:Emlékbeszéd Sõtér István r. tag felett. Budapest,2003

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője