Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond

2024. december 7. Szombat

Simonyi Zsigmond

nyelvész

Névváltozatok

1874-ig Steiner

Születési adatok

1853. január 1.

Veszprém, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1919. november 22.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1893. máj. 12.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen m.-latin-görög szakos tanári okl. (1874), bölcsészdoktori okl. szerzett (1876); közben áll. ösztöndíjjal a lipcsei (1874-1875), a berlini (1875-1876), a párizsi egyetemen is tanult (1876), a m. nyelvtudomány tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1877), az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1893. máj. 12.). - A bp.-i tudományegyetemen a m. nyelvtudomány magántanára és h. tanára (1877-1885), ny. rk. (1885-1889), ny. r. tanára és a modern filológiai szminárium vezetője (1889-1919). Az MTA Nyelvtud. Biz. előadója (1892-1919).A modern m. nyelvtudomány egyik megalapítójaként a nyelvtudomány szinte minden ágában jelentőset alkotott. Különösen értékesek a m. határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai, az összehasonlító mondattan megteremtője. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. megbízásából kidolgozta az új isk. helyesírást, amely a konzervatív körök ellenállása ellenére általánosan elfogadottá vált (1903). Behatóan fogl. a m. nyelvhelyesség és nyelvművelés kérdéseivel is. Négy évtizeden át a m. nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt a bp.-i tudományegyetem eljárást indított ellene, a meghurcoltatás rendkívül megviselte, és az eljárások befejezése előtt meghalt. Emlékét a Simonyi Zsigmond Országos Helyesírási Verseny őrzi.

Főbb művei

F. m.: Az ugor módalakok. Budapest,1877
Magyar nyelvtan mondattani alapon. Budapest,
Magyar nyelvtan. Budapest,1879
Antibarbarus. Budapest,1879
A jelentéstan alapvonalai. Az alakokban kifejezett jelentések. In: MTA Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Körébõl kivonatosan: Akadémiai Értesítõ, 1880 Budapest,1881
Az analógia hatásairól fõleg a szõképzésben. Budapest,1881
A magyar kötõszók, egyúttal az összetett mondat elmélete. Budapest,
A magyar névragozás nyelvtörténeti alapon. Budapest,1887
A magyar szótõk. Budapest,1888
A nyelvújítás történetéhez. Budapest,1888
A magyar határozók. Budapest,
A magyar nyelv. Budapest,1889
A magyar nyelv. Strassburg,1907
Kombináló szóalkotás. Budapest,1890
Magyar nyelvtörténeti szótár. Budapest,
A nyelvújítás és az idegenszerűségek. Budapest,1891
Szókombinálás és szóképzés. Nyelvtudományi Közlemények, kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1894
Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon. I. Magyar hangtan és alaktan. Budapest,1896
Német és magyar szótár. Budapest,1896
Alany és állítmány. Budapest,1900
A magyar szórend. Budapest,1902
Tréfás népmesék és adomák. Budapest,1903
Az új helyesírás szövege és magyarázata bõvített szójegyzékkel. Budapest,1903
Helyes magyarság. Budapest,1903
Elvonás. Elemzõ szóalkotás. Budapest,1904
Magyar nyelvészet. Budapest,1905
Az ikes ragozás története. Budapest,1906
Középiskolai műszótár. Budapest,1906
Igenévi szerkezetek. Budapest,1907
A jelzõk mondattana. Budapest,1913
Jelentéstani szempontok. Budapest,1916
Jó magyarság. Budapest,1928.

Irodalom

Irod.: S. Zs.-emlékszám. Magyar Nyelvõr 1919
Gombocz Zoltán:S. Zs. Magyar Nyelv 1919
Rubinyi Mózes:S. Zs. helye a magyar nyelvtudomány történetében. Budapest,1949
Bárczi Géza:A százéves S. Zs. Magyar Nyelvõr 1953
S. Zs.-emlékszám. MTA I. OsztályaKözleményei 1954
S. Zs.-emlékszám. Magyar Nyelvõr 1969
Tompa József:S. Zs. Budapest,1975
Tompa József:S. Zs. pozitivizmusa. Magyar Nyelv 1982
Molnár Jánosné:Minden nemzet féltett kincse a nyelv. S. Zs. és szülõvárosa. Új Horizont 1993
Gréttsy László:A nyelvművelés halhatatlanjainak városa: Veszprém. Magyar Nyelvõr 1994
S. Zs. Életrajz és bibl. Vár Ucca Tizenhét 1999
Gecsõ Tamás:Az új Simonyi-összeállítás ürügyén. Modern Nyelvoktatás h.n.,2000

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője