Család

Fia Elemér (1929. jan. 16.) és leánya Nóra (1930. nov. 1.) orvosok.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1918), gyógyszerészdoktori okl. (1920), a kémiai analízis kvantitatív módszerei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1932), az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; r.: 1945. máj. 30.).

Életút

Apja mellett gyógyszerészgyakornok (1911–1913), az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1915), majd egy tábori kórház laboratóriumában szolgált (1915–1918). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Int. gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1927); közben a Székesfőv.-i Vegyvizsgáló Int. belföldi kutatási ösztöndíjasa (1925–1926), majd Washingtonban, Chicagóban, ill. több Ny-európai nagyvárosban (Berlin, Bern, Leiden, London) Rockefeller-ösztöndíjas (1926–1927). Az Orsz. Közeü.-i Int. Kémiai Oszt. adjunktusa (1927–1936), osztályvezető fővegyésze (1936–1941), az int. egyik ig.-ja (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1932–1942), a szervetlen és analitikai kémia c. ny. rk. (1942–1944), ny. r. tanára (1944–1952), egy. tanára (1952–1964) és a tanszék vezetője (1949–1964), egyúttal az MTA Kvantitatív Analitikai Kémiai Kutatócsoport vezetője. – A mo.-i korszerű gyógyszervizsgálat megteremtőjeként alapvetően új eredményeket ért el a halogéncianidok és az ún. interhalogén vegyületek analitikai kémiai vizsgálata, ill. a kén- és szelénvegyületek és peroxidok tanulmányozása terén. Kiemelkedőek a redoxi, továbbá a csapadékos indikátorok terén tett elvi és gyakorlati megállapításai. – Az MTA Kémiai Tudományok Oszt.-a elnöke (1951–1956). Az Orsz. Aspirantúra Biz. (1951–1952), az MTA–TMB elnöke (1952–1958). A M. Gyógyszerésztud. Társaság vezetőségi, az Orsz. Közeü.-i Tanács rk. (1934–1936), r. (1936-tól), a M. Hygiénikusok Társasága választmányi tagja. A Rákóczi Bajtársi Egyesület ún. patrónusa. A Fédération Internationale Pharmaceutique gyógyszerkülönlegességi biz.-ának l. (1931-től), az antwerpeni gyógyszerész egyesület t. tagja. A Lengyel Kémikusok Egyesülete t. tagja (1962-től). – M. Népközt. Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954). – Kabay János-emlékérem (1948), Kossuth-díj (1949, 1951). – Az Acta Pharmaceutica főszerkesztője (1953–1965). A VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbiz.-ának elnöke.