Schmidt Sándor
Schmidt Sándor

2021. október 21. Csütörtök

Schmidt Sándor

mineralógus

Születési adatok

1855. január 22.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1904. május 12.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen, a József Műegyetemen és a strassburgi egyetemen tanult; Strassburgban természettud. doktori okl. (1883), Bp.-en a kristálytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.).

Életút

A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának segéde (1876–1882), múz.-i segédőre (1882–1893), őre (1893–1894). A bp.-i tudományegyetemen a kristálytan magántanára (1885–1890), c. ny. rk. tanára (1890–1894), majd a József Műegyetemen az ásvány–földtan ny. r. tanára (1894–1904) és az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1900–1904). – A mo.-i kristálytani kutatások egyik első, nemzetközileg is jelentős képviselőjeként elsősorban a piroxéncsoport ásványaival fogl. Mintegy 20 ásványfaj kristályformáit vizsgálta, új, addig ismeretlen formákat írt le, ill. az addig imserteket pontosította. – A Magyarhoni Földtani Társulat másodtitkára (1877–1883), választmányi tagja (1877–1904) és alelnöke (1900–1903). A M. Természettud. Társulat Kémiai-Ásványtani Szakoszt.-ának alelnöke (1892–1895) és a társulat ásványtani választmányának tagja (1894–1904). Bp. székesfőv. törvényhatósági biz.-ának tagja (1882–1888). – A Földtani Közlöny (1861–1881), a Földtani Értesítő szerkesztője (Inkey Bélával, 1877–1881), a Természetrajzi Füzetek szerkesztője (1877–1887), főszerkesztője (1887–1894).

Főbb művei

F. m.: A pseudo-brookit kristálytani elemei. (Bp., 1878)
A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. (Bp., 1879)
A Cerussit és Baryt Telekesről Borsodmegyében. (Bp., 1882)
Drágakövek. I–II. (Bp., 1890
hasonmás kiad.: 1991)
Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. nov. 16.
MTA Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. Bp., 1891)
A Széchenyi Béla gróf gyűjtötte ásványok leírása. (Bp., 1897)
A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. (Bp., 1899)
A kristálytan története. Sajtó alá rend. Mauritz Béla. (Bp., 1911).

Irodalom

Irod.: Böckh Hugó: Emlékbeszéd Sch. S. felett. (Földtani Közlöny, 1906)
Schafarzik Ferenc: Emlékbeszéd Sch. S. l. tag felett. Sch. S. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1908)
Bidló Gábor: Sch. S. emlékezete. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1976)
Bidló Gábor: Sch. S. életműve. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1983). *MÉL II. és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. III. köt.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013