Schlauch Lőrinc
Schlauch Lőrinc

2022. május 19. Csütörtök

Schlauch Lőrinc, lindeni

római katolikus püspök, bíboros

Születési adatok

1824. március 27.

Újarad, Temes vármegye

Halálozási adatok

1902. július 10.

Nagyvárad

Temetési adatok

1902. július 15.

Temesvár


Család

Német anyanyelvű családból származott. Sz: Paul Lorenz Schlauch von Linden templomépítő pallér, Jost Katalin (†1829).

Iskola

Középiskolái alsó osztályát szülővárosában, felső osztályát Szegeden végezte, ott is éretts. (1842), a Központi Papnevelő Intézetben (KPI) tanult (1842–1847), pappá szentelték (1847. ápr. 3.). A pesti tudományegyetemen egyházjogból tudori okl. szerzett (1867), az MTA tagja (ig.: 1901. máj. 9.).

Életút

Lonovics József csanádi püspök levéltárnoka (Temesvárott, 1846–1847), Nagyszentmiklóson (1847–1849 és 1850–1851), Oravicán (1849–1850), Pécskán káplán (1850). Temesvár-Belvárosban káplán és a püspöki líceumban a dogmatika tanára és uo. a szegények ügyvédje (1851–1852), a temesvári teológiai akadémián az egyházjog és az egyháztörténet r. tanára és szentszéki ülnök (1851–1859). Mercyfalván plébános (1859–1863), Temesgyarmaton plébános és alesperes (1863–1872). Csanádi kanonok (1872–1873), szatmári megyéspüspök (1873–1887; püspökké szentelték: 1873. szept. 21.), váradi megyéspüspök (1887–1902; kinevezték: 1887. ápr. 8.; elfoglalta székét: 1887. aug. 24.), bíboros (a nagyváradi püspökök közül Fráter György és gr. Csáky Imre után harmadikként, 1893. jún. 12.–1902. júl. 10.). Valóságos belső titkos tanácsos (1880-tól), római gróf és pápai trónálló (1886-tól). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja. Művelődéstörténettel, egyházjoggal, jogbölcselettel, katolikus neveléssel és iskolaüggyel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az országos és a helyi közéletben, részt vett az országgyűlési vitákban (különösen a közoktatási törvényről és a kötelező polgári házasságról szólókban), valamint igen sokszor felszólalt a moldvai csángó magyarok kulturális felemelkedése érdekében. A kötelező polgári házasság javaslatra a király felszólítására készített memoranduma az egyházpolitikai küzdelmek fontos részévé vált. A katolikus autonómia mozgalom megindulásakor egyházmegyei követté választották (1868-ban és 1871-ben). Püspöksége idején, Szatmáron rendbe hozta a helyi tanítóképző intézetet és internátust állított mellé, több templomot és 16 népiskolát építtetett, Máramarosszigeten kolostort, Nagyvárad-Újvárosban óvónőképzőt alapított. Különösen értékes a Nagyváradi Múzeum érdekében kifejtett tevékenysége. Ipolyi Arnold püspök nagyhírű gyűjteményének Nagyváradra kerülése után kezdeményezte a helyi múzeum bővítését, egy új épület felújítását, a kibővített múzeum számára 1000 forintot is adományozott (az új múzeumot 1896. jún. 27-én avatták fel, a díszgyűlés Schlauch püspök székesegyházi miséjével kezdődött). Liszt Ferenc közeli barátja volt: kezdeményezésére Liszt új lakást és orgonát is kapott a Zeneakadémia új palotájában (1879), szintén az ő javaslatára indult be a Zeneakadémián az orgona tanszak (első vezetőjének Hans Koessler karnagyot, orgonistát kérte fel, 1882-ben), valamint az ő indítványára került a Zeneakadémia oromzatára Palestrina emlék-domborműve.

Emlékezet

Váradi megyéspüspökként 400 000 koronás alapítványt tett nevelési és oktatási intézmények javára (1887. ápr. 8-án). Megvásárolta Török János közíró több ezer kötetes könyvtárát, amelyből megalapította a Szatmárnémeti Püspöki Könyvtárat (Bibliotheca Laurentiana néven, 1886-ban). Szent László halálának 700. évfordulóján nagy ünnepséget rendezett (1892-ben). Link István budapesti ötvösművésszel díszes hermát – 44 kg-os ezüst, aranyozott drága- és féldrágakövekkel díszített mellszobor – készíttetett Szent László ereklyéje számára, és Tóth István szobrászművésszel a király bronzszobrát is felállíttatta (Nagyvárad főterén, a Szent László téren). Aranymiséje alkalmából a pápától gyöngyökkel díszített medaliont kapott, a királytól a Szent István-rend Nagykeresztjét vehette át (1897-ben), negyedszázados püspöki jubileuma alkalmából Nagyvárad-Újvárosban, az Immaculata Intézetben új épületszárnyat emeltetett (1898-ban). Nagyváradon hunyt el, a püspöki palotában, szürke színű baldachinnal ravatalozták fel. Temesvárott, a helyi belvárosi temetőben, a Schlauch család kriptájában, édesapja mellett nyugszik. Sírja fölé emelték a Schlauch-kápolnát, ahol arckép-reliefjét is elhelyezték. Születésének 100. évfordulóján emlékülést rendeztek tiszteletére (2002. okt. 26-án, Nagyváradon, a Posticumban), a centenáriumra jelent meg Pálkovács István monográfiája is (Temesvárott, 2002-ben). Nagyváradon, saját kertje egy részében létesítette a később róla elnevezett Schlauch-parkot (ma: Petőfi-park).

Elismertség

A moldvai csángók magyar nyelvű kultúráját támogató nagyváradi Szent László Társulat elnöke (1877–1894), tb. elnöke (1894–1902). Az Országos Vöröskereszt Egyesület alelnöke, az Országos Zeneakadémia elnöke. A budapesti tudományegyetem tb. hittudományi doktora (1885).

Főbb művei

F. m.: Az egyházjavak jogczíméről hazánkban. Egyházjogtudori értek. (Pest, 1867)
Válasz az „Észrevételek a katholikus congressus bizottságának király felségéhez 1871. jún. 12. benyújtott kérvényére” c. röpiratra. Névtelenül. (Temesvár, 1871)
Eszmetöredékek. Culturbölcsészeti tanulmány. 1–2. (Magyar Sion, 1872)
Társadalmi átalakulás vallás nélkül. Sch. L. egyházi beszéde, amelyet 1872. aug. 20-án Budán tartott. (Temesvár, 1872)
Sch. L. egyházi beszéde, melyet ünnepélyes beiktatás alkalmából megyéje híveihez intézett. (Temesvár, 1873)
A magyarok segedelmezése keleten. Sch. L. megnyitó beszéde a Szent László-Társulatnak 1881. szept. 27-ki közgyűlésén. (A Hunyadi Mátyás Intézet kiadványa. Bp., 1881)
Istennek dicsőség! Egymásnak segítség! Sch. L. egyházi beszéde. (Szatmár, 1882)
A katholikus álláspont a középtanodák kérdésében. (A Hunyadi Mátyás Intézet kiadványa. Bp., 1882)
Kibékítése az egyháznak és családnak a vallással és az államnak az egyházzal. Sch. L. megnyitó beszéde a Szent László-Társulatnak 1884. nov. 27-ki közgyűlésén. (A Hunyadi Mátyás Intézet kiadványa. Bp., 1884)
A bukovinai és csángó magyarok és a SZLT feladata. (Bp., 1884)
A Lo Presti család. (Bp., 1885)
Eszmék a középkor cultur-életéből. Sch. L. elnöki beszéde. (A Hunyadi Mátyás Intézet kiadványa. Bp., 1886)
A katholikus egyház befolyásáról. Sch. L. főpásztori beszéde, amelyet ünnepélyes beiktatása alkalmából megyéje híveihez intézett. (Bp., 1887)
A papság némely teendőiről. Sch. L. főpásztori beszéde, amelyet ünnepélyes beiktatása alkalmából megyéje híveihez intézett. (Bp., 1887)
Hinni és tudni. Sch. L. egyházi beszéde a nagyváradi kir. jogi akadémia száz éves jubileuma alkalmából. (Bp., 1889)
A rabszolgakereskedés Afrikában. Sch. L. megnyitó beszéde a Szent László-Társulatnak 1889. decz. 14-ki közgyűlésén. (Bp., 1889
németül: Bp., 1889)
Evolutio és a létért való küzdelem. Sch. L. beszéde, amelyet a magyar orvosok és természettudósok huszonötödik nagygyűlésén mondott. (Magyar Philosophiai Szemle, 1890
és külön: Bp., 1890)
Sch. L. beszédei. I–II. köt. I. köt. Egyházi beszédei. II. köt. Egyházpolitikai beszédei. Közrebocsátja Bunyitay Vince. (Bp., 1890)
Sch. L. beszéde a munkáskérdésről, amelyet a nagyváradi iparos ifjak önképző- és betegsegélyező egylete zászlajának ünnepélyes felszentelése alkalmából a székesegyházban tartott. (Nagyvárad, 1891)
A magyar főiskolai ifjúsághoz. Sch. L. beszéde, melyet a Magyar Diák Szövetség által Nagyváradon 1897. ápr. 22–24-én, a kongresszus megnyitó gyűlésén mondott. (Nagyvárad, 1897)
Sch. L. beszéde a Szent István-Társulat 1898. márcz. 31-ki XLV. nagygyűlésén. (Katholikus Szemle, 1898)
Sch. L. beszédei. III. köt. Egyházi beszédei. IV. köt. Egyházpolitikai beszédei. Közrebocsátja Bunyitay Vince. Közrebocsátja Bunyitay Vince. (Bp., 1898)
Erzsébet királyné emléke. Sch. L. emlékbeszéde. (Nagyvárad, 1899
németül: Bp., 1899).

Irodalom

Irod.: A klerikális politika leleplezése. Magyarázatok Sch. L. püspök beszédéhez. Írta egy magyar mágnás. (Bp., 1885)
Severus: A kötelező polgári házasság és az ultramontán reakczió. Válasz Sch. L. bíbornok, nagyváradi püspök emlékiratára. (Bp., 1893)
Emlékkönyv a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet múzeum-épületének s a benne levő kettős gyűjteménynek megnyitó ünnepéről. Szerk. Karácsonyi János. (Nagyvárad, 1896)
Emléklombok Sch. L. bíboros püspök aranymiséjéről. (Nagyvárad, 1897)
A szatmári püspöki egyházmegye emlékkönyve fennállásának századik esztendejében. (Szatmár, 1904)
Biharmegye, Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. (Nagyvárad, 1933–1937)
Bura László–Dukrét Géza: Sch. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Fodor József: Sch. L. (Keresztény Szó, 2002)
Pálkovács István: Sch. L. Monográfia. (Temesvár, 2002)
Emlékülés Sch. L. bíborosról. (Bihari Napló, 2002. okt. 29.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője