Sarlós István
politikus, szerkesztő
Névváltozatok
Scheithauer István
Születési adatok
1921. október 30.
Budapest
Halálozási adatok
2006. június 19.
Budapest
Család
Sz: Scheithauer István (†1944) lakatos, Till Erzsébet.
Iskola
Elemi és középiskoláit Budapesten végezte (1939-ben éretts.). Öt hónapos pártiskolát végzett (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1956).
Életút
Középiskolai tanulmányai befejezése után egy budapesti külkereskedelmi cég (1940. ápr.–1940. okt.), majd a csepeli Weiss Manfréd Konzervgyár magántisztviselője (1940. okt.–1942). Behívták katonának, a gazdászati tartalékos tiszti iskola elvégzése után a 8. sz. helyőrségi kórház gazdasági hivatalában dolgozott (1942–1944). Miután a kórházat Németországba evakuálták (1944. dec.) Grabowban (Mecklenburg–Elő-Pomeránia) szovjet hadifogságba esett (1945. máj.; 1945. szept. 7-én tért vissza Budapestre).
Az SZDP tagja (1939-től). Az SZDP budapesti II. kerületi titkára és a budapesti vezetőség tagja (1945-től), a két munkáspárt egyesítése után az MDP tagja (1948-tól). Az MDP Nagy-budapesti Bizottsága Káder Osztályának osztályvezető-helyettese (1948–1950), a Magyar–Szovjet Társaság Budapesti Szervezete Személyzeti Osztályának vezetője, ill. az Országos Központ Propaganda Osztálya osztályvezető-helyettese (1950–1954). Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) Szervezési és Propaganda Osztályának politikai munkatársa (1956). A forradalom és szabadságharc leverése után karhatalmistaként (1956. dec. 17.–1957. febr.) közreműködött a megtorlásban. Az MSZMP Budapesti Bizottság Agitációs és Propaganda Osztály Művelődési Alosztályának előadója (1957–1959), az MSZMP Budapesti VI. Kerületi Bizottsága első titkára (1959–1963). Budapest Főváros Tanácsa VB elnöke (1963. márc. 10.–1970. dec. 1.), a Népszabadság főszerkesztője (1970. dec. 1.–1974. márc. 21.).
Az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1989. szept. 1.). Az MSZMP PB tagja (1975. márc. 22.–1987. jún. 23.). A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) alelnöke (1968. ápr.–1974. márc. 21.), a HNF OT főtitkára (1974. márc. 21.–1982. jún. 25.). A Minisztertanács elnökhelyettese (1982. jún. 25.–1984. dec. 19.).
Országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest VI. kerület [Budapest 14. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25. és 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; Budapest VI. kerület [Budapest 15. sz. egyéni választókerület], 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Vas megye 6. sz. egyéni választókerület, 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.). Az Országgyűlés elnöke (1984. dec. 19.–1988. jún. 29.). Az Elnöki Tanács elnökhelyettese (1988. jún. 29.–1989. okt. 23.).
Elismertség
A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke (1966–1971).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Munka Érdemrend (arany, 1966 és 1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1981).
Pro Urbe Aranyérem (Budapest, 1971), Hild János-emlékérem (1976).
Főbb művei
F. m.: Búcsú Harrer Ferenctől. „Budapest megőrzi munkásságának emlékét.” (Budapest [folyóirat], 1970)
Haza, haladás, humanizmus. Vál. beszédek, cikkek. Összeáll. Juhász Róbert. (Bp., Kossuth, 1981)
Tudomány és politika. (Magyar Tudomány, 1983).
F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: Harc a bürokratizmus ellen a tanácsokban. (1964. 7.)
A Fővárosi Tanács és a reform. (1967. 11.)
Nemzeti egység, szövetségi politika, Népfront. (1976. 7.).
Irodalom
Irod.: Mesterházi Lajos: Pro Urbe 1971. S. I. (Budapest [folyóirat], 1971)
Barsi Tomaj: S. I.: Haza, haladás, humanizmus. Vál. beszédek, cikkek. (Társadalmi Szemle, 1982)
Varga Zsuzsanna: Voltam, aki voltam. Életrajzi interjúk. (Bp., 1988)
Szent István és a nemzettudat. S. I.-nal beszélget Deregán Gábor. (Honismeret, 1988).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
3. átd. kiad. 1975)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000
2. bőv. és jav. kiad. 2006)
Jónás Károly–Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei, 1848–2002. (Bp., 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)