Sarlós István
Sarlós István

2024. december 4. Szerda

Sarlós István

politikus, szerkesztő

Névváltozatok

Scheithauer István 

Születési adatok

1921. október 30.

Budapest

Halálozási adatok

2006. június 19.

Budapest


Család

Sz: Scheithauer István (†1944) lakatos, Till Erzsébet.

Iskola

Elemi és középiskoláit Budapesten végezte (1939-ben éretts.). Öt hónapos pártiskolát végzett (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1956).

Életút

Középiskolai tanulmányai befejezése után egy budapesti külkereskedelmi cég (1940. ápr.–1940. okt.), majd a csepeli Weiss Manfréd Konzervgyár magántisztviselője (1940. okt.–1942). Behívták katonának, a gazdászati tartalékos tiszti iskola elvégzése után a 8. sz. helyőrségi kórház gazdasági hivatalában dolgozott (1942–1944). Miután a kórházat Németországba evakuálták (1944. dec.) Grabowban (Mecklenburg–Elő-Pomeránia) szovjet hadifogságba esett (1945. máj.; 1945. szept. 7-én tért vissza Budapestre).

 

Az SZDP tagja (1939-től). Az SZDP budapesti II. kerületi titkára és a budapesti vezetőség tagja (1945-től), a két munkáspárt egyesítése után az MDP tagja (1948-tól). Az MDP Nagy-budapesti Bizottsága Káder Osztályának osztályvezető-helyettese (1948–1950), a Magyar–Szovjet Társaság Budapesti Szervezete Személyzeti Osztályának vezetője, ill. az Országos Központ Propaganda Osztálya osztályvezető-helyettese (1950–1954). Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) Szervezési és Propaganda Osztályának politikai munkatársa (1956). A forradalom és szabadságharc leverése után karhatalmistaként (1956. dec. 17.–1957. febr.) közreműködött a megtorlásban. Az MSZMP Budapesti Bizottság Agitációs és Propaganda Osztály Művelődési Alosztályának előadója (1957–1959), az MSZMP Budapesti VI. Kerületi Bizottsága első titkára (1959–1963). Budapest Főváros Tanácsa VB elnöke (1963. márc. 10.–1970. dec. 1.), a Népszabadság főszerkesztője (1970. dec. 1.–1974. márc. 21.).

 

Az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1989. szept. 1.). Az MSZMP PB tagja (1975. márc. 22.–1987. jún. 23.). A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) alelnöke (1968. ápr.–1974. márc. 21.), a HNF OT főtitkára (1974. márc. 21.–1982. jún. 25.). A Minisztertanács elnökhelyettese (1982. jún. 25.–1984. dec. 19.).

Országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest VI. kerület [Budapest 14. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25. és 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; Budapest VI. kerület [Budapest 15. sz. egyéni választókerület], 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Vas megye 6. sz. egyéni választókerület, 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.). Az Országgyűlés elnöke (1984. dec. 19.–1988. jún. 29.). Az Elnöki Tanács elnökhelyettese (1988. jún. 29.–1989. okt. 23.).

Elismertség

A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke (1966–1971).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Munka Érdemrend (arany, 1966 és 1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1981).

 

Pro Urbe Aranyérem (Budapest, 1971), Hild János-emlékérem (1976).

Főbb művei

F. m.: Búcsú Harrer Ferenctől. „Budapest megőrzi munkásságának emlékét.” (Budapest [folyóirat], 1970)
Haza, haladás, humanizmus. Vál. beszédek, cikkek. Összeáll. Juhász Róbert. (Bp., Kossuth, 1981)
Tudomány és politika. (Magyar Tudomány, 1983).

 

 

F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: Harc a bürokratizmus ellen a tanácsokban. (1964. 7.)
A Fővárosi Tanács és a reform. (1967. 11.)
Nemzeti egység, szövetségi politika, Népfront. (1976. 7.).

Irodalom

Irod.: Mesterházi Lajos: Pro Urbe 1971. S. I. (Budapest [folyóirat], 1971)
Barsi Tomaj: S. I.: Haza, haladás, humanizmus. Vál. beszédek, cikkek. (Társadalmi Szemle, 1982)
Varga Zsuzsanna: Voltam, aki voltam. Életrajzi interjúk. (Bp., 1988)
Szent István és a nemzettudat. S. I.-nal beszélget Deregán Gábor. (Honismeret, 1988).

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
3. átd. kiad. 1975)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000
2. bőv. és jav. kiad. 2006)
Jónás Károly–Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei, 1848–2002. (Bp., 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpqXdiuJ.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője