Sáringer Gyula
Sáringer Gyula

2024. december 13. Péntek

Sáringer Gyula

mezőgazdasági mérnök, entomológus

Születési adatok

1928. december 2.

Magyarszerdahely, Zala vármegye

Halálozási adatok

2009. február 17.

Keszthely, Zala megye


Iskola

Az Agrártud. Egyetemen mg.-i mérnöki okl. szerzett (1951), a mg.-i tudományok kandidátusa (1957), doktora (1973), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).

Életút

A Növényvédelmi Kut. Int. Állattani Oszt. tud. segédmunkatársa, tud. munkatársa (1951–1956), az int. keszthelyi laboratóriumának tud. munkatársa (1956–1966), tud. főmunkatársa (1966–1974), tud. tanácsadója (1974–1978). Az ATEK, ill. a PATE Növényvédelmi Int. tud. tanácsadója (1978–1990), kutatóprofesszora (1990–1993); c. egy. tanára (1987–1993), egy. tanára (1993. júl. 1.–1998. dec. 2.) és a PATE rektora (1993–1996), a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Növényvédelmi Int. Növényvédelmi Állattani Tanszék emeritusz professzora (2002-től). A Francia Mg.-i Kutatóközp. ösztöndíjasa (1964–1965). Az MTA–TMB-n Ubrizsy Gábor aspiránsa (1953–1956). – Az FKGP tagja (1989–1990), a Fidesz–M. Polg. Párt ogy.-i képviselője (Zala m., 1998–2002), az Ogy. Oktatási és Tud. Biz. Felsőoktatási, Tud. és Innovációs Albiz.-ának elnöke. A keszthelyi Kármelita Egyházközség ún. templomatyája (1982-től). – A mo.-i kísérletes rovarökológiai kutatások megalapítójaként elsősorban kártevő rovarok bionómiájával, a kabócák rendszertanával fogl. A rovarok nyugalmi periódusa (dormancia) területén 20, nagy gazdasági jelentőségű kártevővel kapcsolatban tisztázta a fotóperiódus, a hőmérséklet és a tápnövény-dormanciát kiváltó szerepét. A környezeti tényezőknek a rovarok populációdinamikájára gyakorolt hatását vizsgálva több fontos elméleti megállapítást tett, és számos környezetkímélő módszert dolgozott ki kártevő rovarok ellen. Több új mo.-i kabócafaunát írt el. – Az MTA Növényvédelmi Biz. elnöke (1989–1996), a Veszprémi Akad.-i Biz. alelnöke (1990–2002). A M. Rovartani Társaság elnöke (1978–1984), a társaság választmányának örökös tagja, a M. Agártud. Egyesület Növényvédelmi Társaság elnöke (1989–2000). A M. Agrárrektori Koll. elnöke (1995–1996). Az MTA–TMB tagja (1979–1992), az OTKA Agrárzsűri elnöke (1995–1998). A M. Biológiai Társaság Ökológiai Szakoszt.-ának választmányi tagja (1986-tól). A Szt. István Akad. r. tagja. – A British Ecological Society, az amerikai National Geographic Society, a Professor Word Peace Academy, az International Union of Biological Sciences tagja. – A Vári Andor Alapítvány (1992-től), a Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány elnöke (1997-től). A Balaton Akad. kuratóriumának tagja. – Frivaldszky Imre-emlékplakett (bronz, 1962; arany, 1985), Horváth Géza-emlékérem (1986), Zala M.-i Tanács Alkotói Díja (1990), Balaton Akadémia Emlékérme (1993), Herman Ottó-díj (1994), Festetics György-emlékérem (1995), Vári Andor-emlékérem (1995), Lovassy Sándor-emlékérem (1995), Szelényi Gusztáv-emlékérem (1995), Szent-Györgyi Albert-díj (1995), Reischl Ferenc-emlékérem (1996), Keszthely Városáért-emlékérem (1996), Moll Károly-emlékérem (1998), Széchenyi-díj (1998), Ipolyi Arnold-díj (2001), Helikon Örökség-díj (2002), Veszprémi Akad.-i Biz. Ezüst Emlékérme (2003), M. Közt. Érdemrend tisztikeresztje (2005). – A Journal of Applied Entomology (1979-től), az Acta Phytopathologica et Entomologica (1986-tól), a Georgicon for Agriculture (1989-től) és az Archives of Phytopathology and Plant Protection c. folyóiratok szerkesztőbiz.-ának tagja (1997-től).

Főbb művei

F. m.: A burgonyabogár. Jermy Tiborral. (Bp., 1955)
A repcedarázs. Kand. értek. (Bp., 1957)
Életmódtani megfigyelések a mustárdarázson. (Folia Entomologica, 1958)
Studies on the Diapause of Plum Moth. (Acta Phytopathologica, 1967)
A kísérleti rovarökológia és jelentősége a növényvédelmi rovartanban. (Növényvédelem, 1970)
A szilvamoly. V. Deseő Katalinnal, Seprős Imrével. (Bp., 1971)
A rovarok nyugalmi állapotainak jelentősége a növényvédelmi rovartanban. Kísérleti rovarökológiai tanulmány. Doktori értek. (Keszthely, 1972)
Kertészeti kártevők. Balás Gézával. (Bp., 1982
2. kiad. 1984)
A búza kártevői. (A búzatermesztés kézikönyve. Szerk. Barabás Zoltán. Bp., 1987)
Egyenlőszárnyú rovarok. (A növényvédelmi állattan kézikönyve. 2. köt. Szerk. Jermy Tibor, Balázs Klára. Bp., 1987)
A búza fontosabb kártevői és az ellenük való védekezés irányelvei. (Keszthely, 1990)
Bogarak. (A növényvédelmi állattan kézikönyve. 3. köt. Szerk. Jermy Tibor, Balázs Klára. Bp., 1990)
Az exterior tényezők – fotóperiódus, hőmérséklet stb – szerepe a rovarok nyugalmi állapotának – dormancia – előidézésében. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 23.)
A rovarok nyugalmi állapotának jelentősége a növényvédelmi entomológiában. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1996. máj. 22.)
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Káros és hasznos állatok. Szerk. Többekkel. (Bp., 1998
2. kiad. 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője