Aczél Endre
Aczél Endre

2024. március 29. Péntek

Aczél Endre

újságíró, író, szerkesztő

Névváltozatok

1895-ig Alter Ármin; Alter Hermann Endre 

Születési adatok

1865. március 13.

Ungvár, Ung vármegye

Halálozási adatok

1935. június 11.

Budapest

Temetési adatok

1935. június 13.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Ungvári, később katolikus hitre tért zsidó családból származott.

Nagyszülei: Alter Simon, Fried Ráchel; Tüchler Jakab, Kauffmann Eszter.

Szülei: Alter Sámuel (†1909. márc. 3. Bp. Temetés: 1909. márc. 4. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Tüchler Róza (†1921. dec. 26. Bp.).

Tüchler Róza testvérei: Tüchler Mór (†1914. márc. 7. Ungvár. Temetés: 1914. márc. 8. Ungvár) kereskedő és Kaufmann Márkusné Tüchler Betty.

 

Testvérei: dr. Aczél Sándor (†1921. márc. 21. Bp. Temetés: 1921. márc. 22. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) újságíró, orvos, Aczél Károly (1868. okt. 26. Döge, Szabolcs vm.), Aczél Jenő (1869. okt. 10. Hol?–1935. jan. 13. Bp. Temetés: 1935. jan. 15. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) divatáru-kereskedő és Aczél Zsigmond (1871. dec. 1. Döge, Szabolcs vm.–1954. Bp.) vaskereskedő.

Aczél Jenő és Kammer Gizella fia: dr. Aczél István (1904–1942. ápr. 25. Bp.) vegyészmérnök.

Felesége: Widder Hedvig, dr. Widder Péter (†1913. dec. 1. Bp.) gyertyánligeti fürdőorvos és Widder Katalin leánya. Widder Hedvig anyja, Widder Katalin és Tüchler Mórné (Widder Henriette „Jetti”) testvérek voltak és távoli rokonai voltak Widder Péternek is.

Gyermekei, fia: Aczél István (= Steele, Stephen) orvos, sebész, Aczél György (1903. aug. 26. Bp.); leánya: Kalocsai Lászlóné Aczél Magda (1897. aug. 10. Bp.).

Unokája, Aczél György fia: Aczél Endre (1944. szept. 2. Bp.–2018. júl. 3. Bp.): újságíró, televíziós szerkesztő.

Iskola

Bécsben és Budapesten jogot hallgatott (1882–1884), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Magyar Ujság munkatársa (1892–1893), a Kereskedő Ifjúság (1893), a Honvéd c. napilap szerkesztője (1893–1894), a Fővárosi Lapok munkatársa (1894–1896), a Rendőri Lapok felelős szerkesztője (1896), a Közélelmezés (1900–1901) és a Pesti Újság szerkesztője (1901).

Az Egyenlőség belmunkatársa (1894–1911), az Új Hírek tulajdonos-szerkesztője (1901–1918).

A századelő népszerű szerkesztője, humoristája, a politikai szatíra egyik magyarországi megteremtője. Ő alapította meg a Borsszem Jankó c. lap Mucsa rovatát, ahol a vidéki életet kigúnyoló írásai jelentek meg. A rovat annyira ismertté vált, hogy Aczél Endre publicisztikai munkássága révén terjedtek el a mucsai, mucsaiság kifejezések. Valójában Mucsa nevű falu nem létezett, a szerző a ‘mucsaiság’ alatt ‘faragatlanságot, parlagiságot, provincialitást’ értett. Élete utolsó éveiben a Budapest Hírlapban A nagy kerekasztal meséi (1931) címmel népszerű tárcarovatot indított, amelyben elmúlt korok híres és kevéssé közismert szereplőiről közölt „humorisztikus” történeteket.

Potifárné néven egy operettszövegkönyvet (zeneszerző: Major J. Gyula, bemutatta: Népszínház, 1890) és néhány humoros regényt is írt.

Emlékezet

Aczél Endre Ungváron született, eredetileg Alter Hermann Endrének hívták, magyarosításáig az Alter Ármin nevet használta (az Ármin a Hermann utónév egy régies változata). Családja 1895-ben vette fel az Aczél nevet (Aczél Endre 1895. ápr.-ban, testvérei 1895. nov.-ben; édesapjuk azonban Alter Sámuel néven hunyt el 1909-ben).

Aczél Endre Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán „az újságíró-intézmények” nevében tanítványai Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró, szerkesztő (a színész Várkonyi Zoltán apja) búcsúztatta.

Aczél Endre rendkívül termékeny szerző volt, több tucatnyi lapban számos álnevet használt. Legismertebb álnevei: Alterego, Mucsai, Sanyaró Vendel.

Irodalom

Irod.: források: Alter Herman Endre kisvárdai illetőségű budapesti lakos családnevének „Aczél”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1895. ápr. 3.)
Alter Sándor, Alter Károly és Alter Jenő kisvárdai illetőségű budapesti lakosok családnevének „Aczél”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap, 1895. nov. 2.)
Elhunyt Alter Sámuel. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1909. márc. 4.)
Egy közismert kerskedő halála. Elhunyt Tüchler Mór. (Görög Katholikus Szemle, Ungvár, 1914. márc. 15.)
Elhunyt dr. Aczél Sándor. (Magyarország, 1921. márc. 22.)
Elhunyt Aczél Jenő. (Az Est, 1935. jan. 15.)
Aczél Endre meghalt. (Budapesti Hírlap–Magyar Hírlap–Az Újság, 1935. jún. 12.)
Aczél Endre temetése. (Budapesti Hírlap, 1935. jún. 14.)
Eltemették Aczél Endrét. (Magyar Hírlap, 1935. jún. 14.)
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. [A Widder családról és rokonairól.] (Bp., 1938)
Aczél Endre: Amit megírhatok. Visszaemlékezés. (Bp., Alexandra Kiadó, 2009).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6R-9W4S?i=135&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQ2HV-4DRT (Aczél Károly és Engel Erzsébet házassági anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XSSS-KSM?i=16&cc=1452460 (Aczél György születési anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R2Y-K22?i=156&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NWS-68NT (Aczél Zsigmond és Deutsch Berta házassági anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PNS-DSW?i=58&wc=92QG-6Y9%3A40678301%2C54933001%2C1077283802&cc=1452460 (Alter Sámuel halotti anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-621V-97?i=25&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW95L-WX3Z (Aczél Jenő és Kammer Gizella házassági anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69Z3-V4Y?i=148&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZX9-S7SK (Dr. Widder Péter halotti anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SG3-WTP?i=50&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP7S-H1NC (Dr. Aczél Sándor halotti anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SG3-8SK?i=166&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP79-BJZM (Alter Sámuelné Tüchler Róza halotti anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR4S-BC2?i=174&cc=1452460 (Aczél Magdolna és Kalocsai László házassági anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-TWH?i=31&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-Z6TZ (Aczél Endre halotti anyakönyve, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-4H7?cc=1452460 (Aczél Jenőné Kammer Gizella halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-4Z6?cc=1452460 (Dr. Aczél István halotti anyakönyve, 1942)

Megjegyzések

1. Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában eredeti családneve tévesen Adler néven szerepelt. Ugyanitt szerepel dr. Aczél Sándor is, aki valószínüleg azonos Aczél Endre testvérével.

2. Aczél Endre Amit megírhatok című visszaemlékezésében azt állítja, hogy nagyapja, Aczél Endre testvére volt Aczél Ilona színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. Ez valószínűleg téves családi hagyomány, jóllehet mindkettőjüket Alternek hívták, édesapjuk neve is megegyezik: Alter Sámuel. Édesanyjuk neve azonban eltérő, féltestvérek sem voltak. Az egyik család 1895-ben, a másik 1911-ben vette fel az Aczél nevet. Alter Sámuel, Aczél Endre édesapja 1909-ben elhunyt, Aczél Sándor (= Alter Sámuel), Aczél Ilona édesapja, 1940-ben (amikor Aczél Ilona elhunyt) még élt.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője