Sándor Vilmos
Sándor Vilmos

2026. április 13. Hétfő

Sándor Vilmos

gazdaságtörténész

Születési adatok

1903. március 16.

Budapest

Halálozási adatok

1962. július 7.

Budapest

Temetési adatok

1962. július 12.

Budapest

Rákoskeresztúr, Izraelita Temető


Család

Sz: apja órajavító kisiparos, fivére gyári munkás, nővére alkalmazott volt.

Iskola

A bp.-i IV. kerületi reálgimnáziumban magánúton éretts. (1921), a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt nem tanulhatott tovább. A történelemtudományok kandidátusa (1957).

Életút

A Magánalkalmazottak Szakszervezetének tagjaként a munkásmozgalom résztvevője (1919-től). Az Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) budapesti vállalatának tisztviselője (1922–1939), egyúttal autodidakta módon tanult, és történeti-statisztikai kutatásokat végzett. Miután a zsidótörvények miatt elbocsátották állásából munkanélküli, ill. ipari segédmunkás (1939–1945); közben többször is munkaszolgálatos (1940–1944). A II. vh. után megbízásos statisztikai kutatásokat végzett (1945–1949), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem tanársegéde (1949–1950), az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1950–1958), osztályvezető tud. főmunkatársa (1958–1962). Újkori, elsősorban 19. sz.-i magyar gazdaság- és technikatörténettel, a század végén kibontakozó modern kapitalista fejlődés magyarországi sajátosságaival foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a modern nagyipar magyarországi kezdeteivel, a technikai fejlődés és a gépesítés hazai megjelenésével kapcsolatban.

Főbb művei

F. m.: Magyarország államkölcsöneinek történetéből. Kolossa Tiborral. (Századok, 1950)
A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése. 1849–1867. (Századok, 1953)
Lenin Ausztria-Magyarországról. (Az MTA Történettudományi Intézete Értesítője, 1954)
Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867–1900. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1954)
A 130 éves Magyar Tudományos Akadémia. (Természet és Társadalom, 1955)
Die grossindustrielle Entwicklung in Ungarn. 1867–1900. A kandidátusi értek. német nyelvű kivonata. (Acta Historica, 1956)
Beszámoló az 1955. évi prágai történészkonferenciáról. Erényi Tiborral. (Századok, 1956)
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. (Magyar Tudomány, 1957)
Magyarország függőségének jellege a kapitalizmus korában. (Történelmi Szemle, 1958)
A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. 1849–1900. Monográfia. (Bp., 1958)
Az 1958. évi budapesti történész konferenciáról. (Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1959)
A budapesti nagymalomipar kialakulása. 1839–1880. – Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests. 1839–1880. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1959)
Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1848–1918. Hanák Péterrel. Egy. jegyz. (Bp., 1959
5. kiad. 1964)
Die Hauptmerkmale der industriellen Entwicklung in Ungarn zur Zeit des Absolutismus. 1849–1867. (Studia Historica, 1960)
A magyar uralkodó osztályok nemzetállam eszméje. (Történelmi Szemle, 1960)
A technika fejlődése Magyarországon a kapitalizmus korában. (Történelmi Szemle, 1961)
Studien zur Geschichte der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. Szerk. Hanák Péterrel. (Studia Historica. 51. Bp., 1961)
Der Charakter der Abhängigkeit Ungarns im Zeitalter des Dualismus. (Studia Historica, 1961)
A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
Die Entwaltung der Grossmühlenindustrie in Budapest nach dem Ausgleich. in Jahre 1867. (Acta Historica, 1964).

Irodalom

Irod.: Berend Iván–Ránki György: S. V.: Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867–1900. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Esze Zsuzsa: S. V.: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1959)
Halálhír. (Népszabadság, 1962. júl. 10. és júl. 11.)
L. Nagy Zsuzsa: S. V. (Századok, 1963)
Vilmos Sándor. (Acta Historica, 1963).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője