Sajó Sándor
Sajó Sándor

2024. július 12. Péntek

Sajó Sándor

költő, író

Névváltozatok

1894-ig Heringer

Születési adatok

1868. november 13.

Ipolyság, Hont vármegye

Halálozási adatok

1933. február 1.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen végbizonyítványt (1890), m.–latin szakos tanári okl. szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.).

Életút

A nyitrai polg. és középkeresk. isk (1891–1893), az újverbászi algimn. h. (1893–1895), a jászberényi gimn. r. tanára (1895–1903), a bp.-i III. ker.-i főgimn. r. tanára (1903–1917), a bp.-i (kőbányai) Szt. László Gimn. r. tanára és ig.-ja (1917–1918). C. tanker.-i főig. (1921-től). – Már diákkorától jelentek meg versei különböző irodalmi lapokban, költészetére elsősorban Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János hatott. Verseinek fő témája a szerelem és a szülői szeretet mellett a felfokozott nemzeti érzés, a nemzethez való mély és őszinte kötődés. Az I. vh.-t mindvégig dicsőítette, a Monarchia összeomlása után irredenta verseket írt. Népszerű versei miatt a trianoni fájdalom költőjeként tartották számon. Öt drámát írt, amelyek közül a Zrínyi György házassága a legismertebb (1907-ben a bp.-i Nemzeti Színház mutatta be.). – A Kisfaludy Társaság r. tagja (1917-től). A Szt. István Akad. tagja (1924-től). Az Orsz. Középisk. Tanáregyesület titkára (1909–1911), főtitkára (Négyesy Lászlóval, 1911–1918), t. tagja. A M. Középisk. Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke (1920–1933). – MTA Teleki-pályázat díja (1902), Farkas–Raskó Jutalma (1906, 1910, 1913). – A Verbász és Vidéke szerkesztője (1894–1895).

Főbb művei

F. m.: Három év alatt. Versek. (Selmecbánya, 1886)
Fiatal szívvel. Versek. (Bp., 1898)
Adatok a budapesti VII. kerületi Dohány utcai elemi iskola történetéhez. 1880–1901. (Bp., 1901)
Útközben. Versek. (Bp., 1904)
Gordonka. Versek. (Bp., 1910)
Tegnaptól holnapig. Versek. (Bp., 1920)
Magyar versek. Vál. versek. S. S. életrajzával. (Bp., 1922)
A ma magyar költői. Antológia. Összeáll. Pintér Jenővel. (Berlin, 1924)
Muzsikaszó. Versek. (Bp., 1925)
Gyertyaláng. Versek. (Bp., 1930)
A kőkereszt beszél. Hogy igazságunk gyávaságba fúlt. Versek és akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jan.
Bp., 1933)
S. S. válogatott költeményei. Szerk. Bartha József. (Bp., 1937)
Nem akarok gyáva csendet… Vál. magyarság-versek. Vál. Fejes Imre. Szerk. Medvigy Endre. (Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: Tóth József: S. S. (Bp., 1934)
Áprily Lajos: S. S. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1936)
Perényi József: S. S. drámái. (Irodalomtörténet, 1937)
Medvigy Endre: S. S. a Kárpát-medence területi egységéért. (Havi Magyar Fórum, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője