Rózsa Zsuzsa
gyógyszerész, kémikus
Születési adatok
1947. március 18.
Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1988. február 29.
Szeged, Csongrád megye
Család
Szülei: Rózsa Árpád matematikaszakos középiskolai tanár (1974. jan. 1-jétől nyugdíjas), Deák Terézia mérlegképes könyvelő, a Kecskeméti IKV belső ellenőre. Szülei 1962-ben elváltak.
Testvére: Rózsa Bertalan (1949–) röntgenasszisztens.
Iskola
Általános és középiskoláit Kecskeméten végezte, a Katona József Gimnáziumban éretts. (1965), a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerész okl. (1971) és gyógyszerészdoktori okl. szerzett (1973), a kémiai tudományok kandidátusa (1978), doktora (posztumusz, 1989).
Életút
A Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ 12/12-es gyógyszertárának asszisztensjelöltje (1965–1966). A SZOTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógynövény- és Drogismereti Intézete gyakornoka (1971. febr. 1.–1974. ápr. 30.), uo. a Növénykémiai Kutatócsoport egy. tanársegéde (1974. máj. 1.–1979. jún. 30.), egy. adjunktusa (1979. júl. 1.–1983. jún. 30.), egy. docense (1983. júl. 1.–1988. febr. 29.).
A moszkvai Tyimirjazev Növényfiziológiai Intézet (1979), az Aberdeeni és a Nottinghami Egyetem vendégkutatója (1982–1983).
Alkaloidkémiával, elsősorban növényi eredetű hatóanyagcsoportok, ún. szeszkviterpén-alkoholok, észterek, s mindenekelőtt akridonvázas alkaloidok szerkezetvizsgálatával, izolálásával és szintézisével foglalkozott. A szegedi egyetemen Novák István és Szendrei Kálmán vezetésével az 1960-as években kezdődtek azok a kutatások, amelyek célja biológiailag aktív, új természetes molekulák keresése volt. A Ruta graveolens (= kerti ruta) a népi gyógyászatban kedvelt görcsoldószer volt, s a kutatások is igazolták a népi megfigyelések helyességét. 1968-ig sor került a herba és a gyökér főbb vegyületeinek izolálására, amelyek közül több új természetes anyagnak bizonyult, s néhány spazmolitikus, azaz görcsoldó aktivitással is rendelkezett. A Ruta graveolensből számos kumarin- és kinolin-származék mellett egy ismert – arborinin – és néhány új típusú akridonalkaloidot – rutakridont, gravakridon-klorin, gravakridonidol – izoláltak. Az izolált vegyületek közül a rutakridon vonta magára a figyelmet, melynek szerkezete igen hasonló a tumorgátló akronicinéhez.
Rózsa Zsuzsa 1968-ban kapcsolódott be az akridonvázas alkaloidok kutatásába, a kísérletek célja az akridonszármazékoknak feltételezett vegyületek izolálása volt – kutatócsoportjában rövid idő alatt hat újabb akridonalkaloidot izoláltak – kandidátusi értekezésében pedig már 37 különböző eredetű és összetételű növényi nyersanyagból elkülönített akridonalkaloidról számolhatott be. Később érdeklődése kiterjedt más növényi eredetű hatóanyagcsoportok (flavonoidok, szeszkviterpén-alkoholok, észterek) vizsgálatára is. Doktori értekezésében a Rutaceae (Rutafélék) család öt növényfajából, a Celastraceae (Kecskerágófélék) család négy növényfajából és a Leguminosae (Pillangósvirágúak) családba tartozó Amorpha fruticosából (Cserjés gyalogakác) összesen 92 vegyületet izolált.
Elismertség
Az MTA Alkalolidkémiai Bizottsága (1976–1988) és az MTA Terpenoidkémiai Bizottsága tagja (1985–1988).
A Magyar Gyógyszerészeti Társaság (1970-től) és a Magyar Kémikusok Társasága tagja (1982-től).
Főbb művei
F. m.: 1-Hydroxy-N-methylacridon, ein ungewöhnlich substituertes Acridin-Alkaloid aus Ruta graveolens. Többekkel. (Experientia, 1971)
Akridonvázas alkaloidok a Ruta graveolens L. gyökeréből. Egy. doktori értek. (Szeged, 1972)
Dünnschichtchromatographie der Acridon-Alkaloide. Többekkel. (Journal of Chromatography, 1972)
Weitere Acridon-Alkaloide aus Ruta graveolens. Többekkel. (Phytochemistry, 1972)
Acridon-Alkaloide als Inhaltstoffe der Wurzeln von Boeninghausenia albiflora Reichb. Többekkel. (Pharmazie, 1975)
2-(n-Undecyl)-chinolon-(4) aus den Blüten von Ptelea trifoliata und den Wurzeln von Ruta graveolens L. Többekkel. (Phytochemistry, 1975)
Acridon-Alkaloide aus Pflanze und Gewebekulturen von Ruta graveolens. Többekkel. (Herba Hungarica, 1976)
Akridonvázas alkaloidok izolálása és szerkezetvizsgálata. Kand. értek. (Szeged, 1977)
Furacridon, 1-Hydroxy-3-methoxy-N-methylacridon und Isogravacridonchlorin aus den Wurzeln von Ruta graveolens. Többekkel. (Phytochemistry, 1977)
Quinone-Derivatives from Rutacea Species. Többekkel. (Planta Medica, 1977)
Kumarinok és alkaloidok a Ruta graveolens L. ssp. hortensis gyökér eredetű szövetkulturájából. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1978)
The Co-occurrence of Rutacridone and Noracronycine in the Roots of Boenninghausenia albiflora. Többekkel. (Phytochemistry, 1978)
Effect of Secundary Substances Isolated from the Ruta graveolens L. on the Coronary Smooth Muscle. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1980)
Synthesis of (+)-Rutacridone. Többekkel. (Heterocycles, 1981)
On the Flavonoid Composition of Amorpha fruticosa L. Többekkel. (Flavonoids and Bioflavonoids. 1981. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Az Amorpha fruticosa L. gyökérkérgének flavonoidjai. Töbekkel. (Herba Hungarica, 1982)
Amorinin, a Prenylated Chromenflavanone from Amorpha fruticosa. Többekkel. (Phytochmeistry, 1982)
Amoradin, Amoradicin and Amoradinin. Three Prenylflavanones from Amorpha fruticosa. Többekkel. (Phytochemistry, 1984)
New Sesquiterpene Esters from Euonymus verrucosus: The „Ever” Series. Többekkel. (Journal of Chemical Society Perkin Transactions, 1986)
New Alkaloids from Haplophyllum glabrinum. Többekkel. (Phytochemistry, 1987)
Új, természetes eredetű vegyületek izolálása és szerkezetvizsgálata. Doktori értek. (Szeged, 1988)
New Alkaloids from Haplophyllum glabrium. Többekkel. (Phytochemistry, 1988)
New Prenylated Chromenoflavanones from Amorpha fructiosa. Többekkel. (Fitoterapia, 1988)
New Sesquiterpene Esters and Alkaloids from Euonymus japonicus: The Ejap Series. X-Ray Molecular Structures of Ejap-2, -3, -4, -5, -6 and -10. Többekkel. – New Sesquiterpene Esters from Euonymus europaeus and Euonymus latifolius. Pelczer I.-vel. (Journal of Chemical Society Perkin Transactions, 1989).
Irodalom
Irod.: és források: Deák Teréz Annát, a Gazdasági Gőzmalom Rt. tisztviselőjét eljegyezte Rózsa Árpád kántortanító. (Kecskeméti Lapok, 1946. márc. 28.)
Rózsa Zsuzsa. (Szegedi Egyetem, 1988. máj. 20.)
Tájékoztató a TMB szakbizottságai által odaítélt doktori fokozatokról. Kémia II. Tudomány Szakbizottság. Rózsa Zsuzsa – posztumusz, 1988. március 1-jén elhunyt! – a kémiatudomány doktora. (Akadémiai Közlöny, 1990. máj. 9.)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. †1988. febr. 29.! (Szeged, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
