Rózsa György
Rózsa György

2024. december 8. Vasárnap

Rózsa György

könyvtáros, informatikus

Névváltozatok

Rózsa R. György

Születési adatok

1922. október 13.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

2005. december 17.

Budapest

Temetési adatok

2006. január 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Rosenblüth Izsák, Jakabffy Betti; Zuckermann Salamon, Handel Róza.

Szülei: Rózsa Rezső (= 1910-ig Rosenblüth Rafael, 1887. nov. Össi, Bihar vm.–1968. máj. Mikor? Hol? Temetés: 1968. máj. 8. Farkasrét) kereskedelmi ügynök, majd a Finomkerámiai Vállalat munkatársa, Zuckermann Jolán (1892. jan. Mikor? Nagyvárad, Bihar vm.–1969. dec. 14. Bp. Temetés: 1969. dec. 21. Farkasrét).

Felesége:

1. 1946. júl. 9.–1967. júl. 5.: Robitsek Borbála („Borka”, 1920. szept. 29. Bp.–1967. júl. 5. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1967. júl. 10. Farkasrét) óvónő; dr. Robitsek Sándor (†1945. febr. 19. Bp.) ügyvéd és Hoffer Rózsa (1893. máj. 2. Mere, Hont vm.–1955. máj. 18. Bp.) leánya.

Robitsek Borbála testvére: Robitsek Zsuzsanna (1914. jún. 9. Bp.–1985. jún. Mikor? Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1985. jún. 27. Mező Imre út); Farkas Aladár (1909. márc. 27. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1981. dec. 11. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1981. dec. 22. Mező Imre út, díszravatalozó) Munkácsy-díjas (1950, 1953) szobrászművész felesége.

Gyermekei, fiai: Rózsa Gábor (1947–) statisztikus és Rózsa Mihály (1953–2007) történész. Özvegy.

Rózsa Gábor fia: Rózsa Dávid (1982–) könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója (2020-tól).

2. 1968–1989: Nyireö Éva (= Szombatfalvy Árpádné; Szege Bálintné 1930. máj. 6. Bp.–2009. Mikor? Hol?) könyvtáros, az MTA Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főkönyvtárosa; dr. Nyireö Sándor (1897. szept. 1. Nagybánya, Szatmár vm.–1962. szept. 21. Bp. Temetés, hamvasztás, 1962. okt. 9. Farkasrét) jogász, statisztikus és Eperjessy Ilona (1902. Mikor? Hol?–1992. febr. 21. Bp.) leánya. Elvált.

Nyireö Éva fia, Rózsa György nevelt fia: Szombatfalvy Zoltán (1952. febr. 10. Bp.) és Szombatfalvy Ákos (1956. szept. 5. Bp.–1985. szept. 23. Bp. Temetés: 1985. okt. 21. Farkasrét).

Nyireö Sándor testvére: [id.] Nyireö Éva (1885. szept. 21. Nagybánya–1965. jan. 5. Bp. Temetés, hamvasztás: 1965. febr. 12. Farkasrét) könyvtáros, bibliográfus, műfordító, az Országos Pedagógiai Könyvtár igazgatója.

Iskola

Elemi iskoláit Nagyváradon, középiskoláit Nagyváradon és Bukarestben végezte; közben későbbi feleségével, Robitsek Borbálával együtt Bergen-Belsenbe deportálták (1944, a koncentrációs tábor felszabadítása után Svájcba, a Caux sur  Montreaux-i táborba internálták, 1945).

Hazatérése után a Külügyi Intézet külpolitikai és diplomáciai tanfolyamán diplomáciai szakvizsgát és a Külügyminisztériumban fogalmazói vizsgát tett (1947), az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán könyvtáros okl. szerzett (1953).

A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963), a közgazdaság-tudomány (informatika) doktora (1988).

Életút

A Külügyminisztérium Kulturális Osztálya, ill. Elnöki Osztálya segédtitkára (1946–1948), áthelyezték Magyarország moszkvai követségére, ahol Szekfű Gyula, majd Molnár Erik titkára (1948–1949). Követségi titkárként (és ideiglenes ügyvivőként) a protokoll-, a futár-, a hadifogoly- és a nem kárpátaljai repatriációs ügyeket intézte. Letartóztatták (1950. aug. 31), Kistarcsára internálták (1950. okt. 1.–1951. aug.).

Az MTA Országos Dokumentációs Központ osztályvezetője (1951–1952), a Népkönyvtári Központ, ill. az Országos Könyvtári Központ tud. munkatársa (1952–1954), az újonnan létrehozott MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Könyvtárának első vezetője (1955–1960).

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának igazgatója (1960. jún. 30.–1977. okt. 1.), főigazgatója (1977. okt. 1.–1996. jún. 30.); közben az ENSZ genfi könyvtárának főkönyvtárosa (1969. jan. 15.–1975. szept. 15.). Vezető szerepet játszott a budapesti V. kerületi Arany János utcai akadémiai bérház könyvtárrá való átszervezésében (1988. nov. 3-án avatták fel az Akadémiai Könyvtár új otthonát).

Az ELTE BTK c. egy. tanára (1988-tól).

A felesége emlékére létrehozott, a magyarországi óvodapedagógus-képzést támogató Rózsa Borka Alapítvány létrehozója (Rózsa Gáborral és Rózsa Mihállyal, 1990-től).

Az MTA Könyvtára Pro Bibliotheca Alapítványának elnöke (1996-tól).

A szakirodalmi (társadalomtudományi, természettudományi, közgazdaság-tudományi, tudományszervezési stb.) informatika társadalmi hatásával, a könyvtári információs munka elméletének vizsgálatával, a fejlődő országok információs infrastruktúrájának feltárásával foglalkozott. Alapvető jelentőségű munkát végzett az MTA szakirodalmi informatikai rendszerének kiépítésében, a hagyományos könyvtári funkciók és az újtípusú információhordozók integrációjának megvalósításában, a magyarországi bibliológiai kutatások újraindításában. Több, nagyhatású tanulmányt írt az információs társadalomról, a kulturális örökség és az elektronizációs forradalom „összebékítéséről”. A bibliológia és az információs forradalom összefüggéseinek vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a kommunikáció történetében eddig megismert három szakaszt (= szóbeli, írásbeli, nyomtatott) egy negyedik szakasz egészíti ki, ez a telematikai (= telekommunikáció és informatika) szakasz, azaz a telefon, a televízió és a számítógép összekapcsolását jelentő komplex rendszerek megjelenésével kezdődő új időszak. Az új rendszerek felbukkanása alapjaiban változtatta meg a tudományos kutatást, a tudományos információs szolgáltatásokat. A kommunikációtörténet legújabb, Rózsa György által észlelt szakaszában az új infokommunikációs rendszerek alkalmasak lesznek arra, hogy egész könyvtárakat összekapcsoljanak azzal a hellyel, ahol mindössze egy felhasználó ül a terminálja előtt. Ezek a szolgáltatások már nem hagyományos, a könyv „házhozszállításán” alapuló szolgáltatások, hisz már nem egy-egy könyvet, egy-egy hagyományos információhordozót, hanem teljes adatbázisokat képesek egy felhasználóhoz eljuttatni. Már az internet megjelenésének első éveiben úgy vélte, hogy az új infokommunikációs rendszerek tkp. az írásbeliség új kiteljesedésének eszközei, egyúttal nemcsak kiegészítik, de magasabb szinten összegzik is a kommunikációtörténet első három szakaszának eredményeit azzal, hogy segítenek eligazodni a régebbi és az újabb szellemi termékek hatalmas gyűjteményeiben. 

Rózsa György többször járt fejlődő országokban és az infokommunikációs rendszerek kialakulásának és fejlődésének vizsgálatát összekötötte a fejlődő országok fejlődése felgyorsításának modelljével. Anti-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről (2004) c. művében fejtette ki koncepcióját, melynek lényege, hogy komplex integrált információs, általános ismereteket és gyakorlati képzést egyszerre nyújtó központokat kellene létrehozni a segélyalapokból a fejlődő országokban. A legelmaradottabb térségek felemelésének egyik lehetőségét a meghatározó kulturális intézmények funkcióinak összevonásában látta. Ezt nevezte MAMA (Multifunkcionális Alkalmazott Munkakészségi Alap) rendszerű képzésnek. Ez a modell a könyvtári funkciót, a könyv- és újságkiadást, a levéltárat, valamint a hagyományos és a gyakorlati oktatást integrálja.

Korszakos jelentőségű tudományos tevékenysége mellett szépirodalommal is foglalkozott, versei, aforizmái, útirajzai több kiadásban is megjelentek. Szépirodalmi művei egy részét Rózsa R. György néven közölte.

Emlékezet

Rózsa György Nagyváradon született asszimilálódott zsidó családban. Tanulmányait Nagyváradon és Bukarestben végezte, élete nagy részében Budapesten élt és tevékenykedett. Születésének 90. évfordulóján, egykori budapesti, újlipótvárosi lakóhelyén (Csanády utca 4/b.) Budapest XIII. Kerület Önkormányzata és az MTA Könyvtára emléktáblát helyezett el (2012. okt. 12-én; az emlékbeszédet Rózsa Dávid mondta).

Rózsa György Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, ravatalánál Bánhegyi Zsolt, az MTA Könyvtára osztályvezetője búcsúztatta. Életéről, munkásságáról az MTA Könyvtára Vasarely Termében ünnepi ülésen emlékeztek meg (2008. nov. 19-én). Rózsa Dáviddal közösen írt „kétkezes” önéletrajza megjelenésekor (2015. márc. 4-án) az MTA Könyvtára Konferenciatermében tartottak újabb megemlékezést, ahol Csurgay Árpád, Monok István, Murányi Lajos és Rózsa Dávid tartott előadást az iskolateremtő könyvtáros életútjáról.

Elismertség

A párizsi Nemzetközi Társadalomtudományi Információs és Dokumentációs Bizottságban (= Comité Internationale pour la Documentation des Sciences Sociales, CIDSS), a hágai Nemzetközi Dokumentációs Szövetségben (= Fédération Internationale de Documentation, FID) és a bécsi Európai Társadalomtudományi Információs Együttműködési Programban (= Euroepan Cooperation in Social Science Information and Documentation, ECSSID) Magyarország képviselője; a CIDSS elnöke, ill. az ECSSID végrehajtó bizottságának tagja.

Az MTA–TMB Bibliográfiai-Szakirodalmi Informatikai ad hoc Bizottságának elnöke (1985–1995).

Elismerés

Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1982), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995).

A Nemzetközi Levéltári Tanács Díszérme (1977), Szabó Ervin-emlékérem (1981), Pro Scientia Hungarica Díj (1996), a Bolyai János-alapítvány Bolyai-díja (2004), a Magyar ENSZ Társaság elismerő oklevele (2005).

Szerkesztés

A Magyar Könyvszemle (1962–1969), a Könyvtári Figyelő (1979–1980), az ECSSID Bulletin (1979-től), az Alexandria (1990-től) és az International Journal of Information and Library Research (1990-től) c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

A K+F Tudományszervezési Tájékoztató (1963–1968 és 1981-től), ill. a Tudományszervezési Füzetek c. kiadványsorozat szerkesztője (1965–1967).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. Az előszót írta Haraszthy Gyula. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. – Les sciences sociales hongroises dans les publications de l’UNESCO. (Az MTA Könyvtárának kiadványai 20. Bp., 1960)
A társadalomtudományi kutatás tájékoztatási problémái, különös tekintettel a tudományszervezésre és a közgazdaság-tudományra. Kand. értek. (Bp., 1963)
A tudomány közvetlen termelőerővé válási folyamata és a tudományos tájékoztatás. (A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványai 5. Bp., 1964)
A
társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. Monográfia [A kand. értek. átd. változata.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Tudományos tájékoztatás és társadalom. (Tudományszervezési Füzetek 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972
angolul:
Scientific Information and Society. The Hague–Paris, 1973)
„Tudományok és művészségek szeretete… Írások az MTA Könyvtáráról. Az előszót írta Ligeti Lajos. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Bp., 1986)
Információ: az igényektől a szükségletekig. Nemzetközi adottságok és
nemzetközi együttműködés a tudományos információgazdálkodásban. Doktori értek. [Kézirat.] (Bp., MTA Könyvtára, 1987)
Information: From Claims to Needs. Aptitudes for International Co-operation in Scientific Information Economy. Az előszót írta Köpeczi Béla. [A doktori értek. angol nyelvű kiadása.] (Bp., 1988)
„Bal kezem öt ujja az Ingres hegedűn Aforizmák, szójátékok, elbeszélések, riportok. Rózsa R. György néven. (Bp., Argumentum, 1994)
A gazdasági elmélet és gyakorlat információs forrásainak tipológiája és ennek számítógépes modellezése. (Bp., 1995)
Kulturális örökség és információs társadalom.
Az előszót Fejtő Ferenc írta. (Bp., Argumentum, 1995)
Változatok Ingres hegedűjére és Chagall
inspirációk. Versek, aforizmák, publicisztikai írások. Az előszót Kabdebó Tamás írta. (Bp., Argumentum, 2001)
Anti-
equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. Az előszót írta Fejtő Ferenc és Farkas János. (Bp., Argumentum, 2004).

F. m.: önálló művei: szerk.: Az anyagi érdekeltség és a tervgazdaság. Bibliográfia. Ferenczy Ödönnével. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1957)
Bibliográfia Kínáról. Ferenczy Ödönnével. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1957)
Biblográfia a munkatermelékenység kérdéseiről. Ferenczy Ödönnével. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványai 1. Bp., 1957)
A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó katalógusa. 1955–1959. Nagy Lajossal. (Bp., 1960)
A Magyar Tudományos Akadémia
Könyvtára. 1826–1960. (Bp., Akdémiai Kiadó, 1960
angolul és oroszul
)
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1826–1976. Többekkel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975
angolul és
oroszul is).

F. m.: tanulmányai: A Román Nemzeti Bank államosítása. (Valóság, 1947. 6.)
Maniu és pártja. (Valóság, 1947. 8.)
Kulturális egyezmények a dunatáji államok közt. (Valóság, 1947. 10.)
Az ömlesztett könyvanyag feldolgozásáról. (A Könyvtáros, 1953. 6.)
A könyvtárak állománygyarapodásának néhány kérdése. (A Könyvtáros, 1954. 5.)
Bibliográfia Jugoszlávia gazdaságáról. Ferenczy Ödönnével. (Közgazdasági Szemle, 1956. 11-12.)
Bibliográfia a munkatermelékenység kérdéseiről. Ferenczy Ödönnével. (Közgazdasági Szemle, 1957. 2.)
Közgazdasági kérdések a román szakirodalomban. (Közgazdasági Szemle, 1957. 5.)
A „gazdaságilag elmaradott” országokkal foglalkozó irodalom. (Közgazdasági Szemle, 1957. 12.)
Szovjet közgazdasági tájékoztató kiadványok. (Közgazdasági Szemle, 1958. 7.)
A szocialista országok közgazdasági folyóiratai. (Közgazdasági Szemle, 1958. 10.)
A földrajzi katalógus kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1959. 1.)
A Tanácsköztársaság közgazdasági irodalma és sajtója. Dobos Rózsával. (Közgazdasági Szemle, 1959. 3.)
A tudományos és szakkönyvtári munka néhány vonása az NDK-ban. (A Könyvtáros, 1959. 8.)
A román külkereskedelem 15 éves fejlődése és a Román Népköztársaság gazdasági együttműködése szocialista országokkal. (Külkereskedelem, 1959. 12.)
Gazdasági-műszaki tájékoztatás az NDK-ban és Csehszlovákiában. (Közgazdasági Szemle, 1960. 1.)
Társadalomtudományi és közgazdasági tájékoztatás az NDK-ban. (Magyar Könyvszemle, 1960. 1.)
Nyugat-európai gazdasági és külkereskedelmi tájékoztatási intézmények. (Külkereskedelem, 1960. 2.)
A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. (MTA Társadalmi–Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1960. 3-4.)
Nemzetközi közgazdasági bibliográfiai sorozatok. (Magyar Könyvszemle, 1960. 4.)
Törekvések új bibliográfia-szerkesztési módszerek kialakítására. (Magyar Könyvszemle, 1961. 4.)
Holland könyvtárakban és dokumentációs intézményekben. Weger Imrével. (Könyvtári Figyelő, 1962. 9-10.)
Könyvtári műszaki fejlesztés. Hollandiai tapasztalatok. Weger Imrével. (A Könyvtáros, 1963. 1.)
A termelékenységkutatás tervezése és szervezése Franciaországban. (Közgazdasági Szemle, 1963. 7.)
Svájci könyvtár-szervezési és -építési tapasztalatok. (A Könyvtáros, 1963. 7.)
A dokumentáció: tudomány. (Figyelő, 1963. 12.)
Részvételünk és lehetőségeink a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban. (MTA Társadalmi–Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1964. 1.)
Felmérés a társadalmi- és humántudományok világhelyzetéről. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1965. 1.)
Tervezési törekvések a tudományos könyvtárügyben Nyugaton. (Magyar Könyvszemle, 1965. 2.)
A tudományos könyvtár a tudományos-technikai forradalom korában. (Magyar Könyvszemle, 1965. 4.)
A hungarica-dokumentáció néhány vonásáról. (Magyar Könyvszemle, 1966. 3.)
A szellemi munka technikája. (Műszaki tájékoztatás – tudományos információ. Szerk. Parányi Györgyné. Bp., 1966)
A dokumentációs munka tervezése, szervezése és a szakirodalmi tájékoztatás szervezeti formái. (A tudományos–műszaki tájékoztatás. Szerk. Patek Ferenc. Bp., 1967)
Az Akadémiai Könyvtár új épülete. (Könyvtáros, 1967. 2.)
Könyvtár és dokumentáció Kubában. (Könyvtáros, 1968. 6.)
Unites Nations Library at Geneva. An International Relations Research Centre. (International Library Review, 1976. 2.)
The Library of the Hungarian Academy of Sciences and Its Network. (UNESCO Bulletin for Libraries, 1976. 5.)
Gazdasági munka és információ. (Figyelő, 1976. 50.)
A társadalomtudományi információ néhány időszerű kérdése. (Könyvtáros, 1977. 3.)
Social Sciences Information. Typology of Sources. (UNESCO Bulletin for Libraries, 1978. 3.)
Information and Documentation on Social Sciences in Hungary. An Outline. (Information Processing and Management, 1978. 3-4.)
Japán tudományos könyvtárak és környezetük. (Könyvtári Figyelő, 1979. 1.)
International Co-operation and Trends in Social Science Information Transfer. (UNESCO Journal of Information Science, Librarianship and Archives Administration, 1980. 4.)
A természet- és társadalomtudományi információellátás és a Magyar Tudományos Akadémia. Braun Tiborral és Bujdosó Ernővel. (Könyvtáros, 1980. 4.)
A társadalomtudományi információ helyzetéről. (A József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve. 1980. Szerk. Horváth Géza. Tatabánya, 1981)
A tudománypolitika útmutatása a társadalomtudományi könyvtárak számára. (A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1981. Szerk. Kovács Dezső. Bp., 1981)
Újabb vietnami jegyzetek. Rejtő Istvánnal. (Könyvtáros, 1981. 5.)
A Nemzetközi Társadalomtudományi Terminológiai Információs Hálózat – INTERMIN – rendszermodelljének létrehozása. Molnár Imrével. (Könyvtári Figyelő, 1982. 1.)
Az Akadémiai Könyvtár számítógépes szolgáltatásai. (Könyvtáros, 1983. 5.)
Elefántfej a fejlesztésben, avagy a művelődés szerepe a „harmadik világban.” (Társadalomkutatás, 1984. 3-4.)
A magyar tudományosság egyik alkotóműhelye: a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1985. 3.)
Információ: az igényektől a szükségletekig. 1–2. (Könyvtáros, 1988. 7.–1988. 8.)
Könyvtártörténeti adalékok és flekkes históriák. Kiegészítések egy recenzióhoz. (Könyvtáros, 1988. 10.)
Információgazdálkodás az intenzív gazdaságra történő áttérés körülményei között. (Tanulmányok az információgazdálkodásról. II. köt. Szerk. Nagy Ferenc és Szabó József. Bp., 1989)
Új épületében készül az Akadémia könyvtára történelmének új lapjait írni. (Könyvtáros, 1989. 3.)
Versenykényszer. Rendszer és stratégia. Egy törvény körvonalai. (Magyarorszg [hetilap], 1989. 18.)
An Approach to a Computer-Based Information Economy Model. Molnár Imrével és Tamás Pállal. (International Journal of Information and Library Research, 1990. 3.)
Social Change and Information Systems in Europe. Innovation, Development and Integration. Roberts, Stephen A.-val. (International Journal of Information and Library Research, 1991. 1. és ECSSID Bulletin, 1992. 1.)
Hungarian Research Libraries. Their Contribution to the European Culture and Cultural Heritage. (The LIBER Quarterly, 1992. 1.)
Az ENSZ információs rendszere. (ENSZ-akadémia. Szerk. Dérer Miklós. Bp., 1993)
A TPB melletti Szakirodalmi Információs Munkacsoportról. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993. 7.)
Jogi informatika. (Társadalomkutatás, 1997. 1-2.)
Gondolatok az Akadémiai Könyvtár és az információs társadalom körül. Jövőképvázlat a hagyomány és a csúcstechnológia jegyében. (Magyar Könyvszemle, 1998. 3.)
„Érzelmes utazás” Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül. Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000. 1.)
A fejlődő országok haladásának útja „globális könyvtárakkal kikövezett”. (Könyvtári Figyelő, 2002. 1-2.)
Kulturális örökség és információs társadalom. (Az információs társadalom korai magyar irodalma. Szemelvénygyűjtemény. Szerk. Bodansky György és Juhász Lilla. Bp., 2007).

F. m.: írásai a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. folyóiratban: A Román Akadémia Dokumentációs Központja kiadványai és tudományos folyóirata. (1965. 5-6.)
Történeti gyűjtemények és nemzetközi információs központ: az ENSZ genfi könyvtára. (1971. 10.)
A korszerű információ szerepe a tudományos kutatásban. (1975. 6.)
Információs forradalom vagy „kettős Micimackó-effektus”? (1976. 6.)
Könyvtár és dokumentáció egysége a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. (1977. 1.)
Hogyan legyünk nemzetközi könyvtárosok? Emlékezés a genfi ENSZ Könyvtárra. (1982. 11.)
A társadalomtudományi információ és dokumentáció hálózati munkájának problémái és perspektívái Magyarországon. (1983. 6.)
Maldív-krónika. Beszámoló egy ENSZ/UNESCO kiküldetésről a Maldive Köztársaságba, 1982. júl. 17.–aug. 7. (1983. 8-9.)
Nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek az állományépítésben. (1983. 10.)
Nemzetközi együttműködés és a magyarországi társadalomtudományi információ. Sebestyén Györggyel. (1984. 11.)
Egy fedél alatt. Integrációs megközelítés a fejlődő országok információellátásának tervezésében. (1984. 12.)
A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért. (1985. 8-9.)
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatok egy rekonstrukció kapcsán. (1985. 11.)
Felhívás keringőre, avagy a könyvtári-információs tudományok a tudományos minősítésben. (1986. 2.)
Könyvtáros úton Izraelben. (1987. 1.)
Kínában könyvtárosként. (1987. 2.)
Az információs politika iránti igény és megvalósulásának korlátai Magyarországon. (1987. 8.)
Könyvtárak és információs szervezetek bibliológiai összefüggésben. (1987. 10.)
A doktori disszertációk mint a szakirodalmi információ kihasználatlan tartaléka. Az MTA Könyvtára CD-Rom szolgáltatásai a Dissertation Abstract Ondisk alapján. Braun Tiborral és Telcs Andrással. (1987. 12.)
Az információgazdálkodás egy lehetséges számítógépes modellje Magyarországon. Molnár Imrével és Tamás Pállal. (1990. 12.)
Magyar kutatókönyvtárak. Hozzájárulások az európai kultúrához és kulturális örökséghez. (1992. 10.)
Országos szakirodalmi információ politika. (1992. 11-12.)
A Bolyai-gyűjtemény összkiadása és az Akadémiai Könyvtár. (1993. 8.)
Az országos szakirodalmi információpolitika előzetes rendszerterve és környezete. Horváth Tiborral. (1994. 10.)
A délszláv kulturális helyreállítás egyik lehetséges változata kilenc tételben. (1996. 4-5.)
A Mundaneum és a digitális kultúra. (1996. 7-8.)
Információs társadalom – UNESCO – információs szupersztráda. (1997. 9.)
Útban az információs etika felé? „Cyberspace” avagy az információs szolidaritás. (1999. 1.)
A könyvtárosok kandidatúrájától a PhD-ig, avagy a „Felhívás keringőre”-től a „mi lesz ezután”-ig. (2001. 3.)
Hagyomány, korszerűség, integráció. 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. (2001. 6-7.)
A kulturális világrendszer két információs pólusáról. Ami túlmutat az ELTE Könyvtárában folyó leépítéseken. (2004. 8.).

F. m.: írásai a Magyar Tudományban: Az Akadémiai Könytár funkciói. (1961. 3.)
A Nemzetközi Társadalomtudományi Dokumentációs Bizottság tevékenységéről. (1961. 8.)
A társadalomtudományok nemzetközi dokumentációs osztályozásának egyes kérdései. (1962. 9.)
Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai. (1963. 2.)
Tudományos tájékoztatás és tudományszervezés. (1964. 3.)
Hagyomány
és korszerűség. Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről. (1964. 8-9.)
Gazdasági mechanizmus és szervezéstudomány. (1966. 4.)
Az Akadémiai Könyvtár új székházáról. (1966. 5.)
A Kubai Tudományos Akadémia felépítése és működése. (1968. 10.)
Társadalmi szükséglet és szakirodalmi tájékoztatás. Szalai Sándorral. (1968. 12.)
Társadalomtudományok és információ. (1972. 3.)
Automatizált dokumentáció és szervezeti érettség. (1975. 4.)
A tájékoztatási politika integrációjáért. (1977. 11.)
A
szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián. Braun Tiborral. (1978. 12.)
Az akadémiai könyvtárak funkciórendszeréről és szervezeti formájáról. (1980. 3.)
Felújítandó hagyomány. Tudománytörténet-írásunk egyes kérdéseiről. (1980. 10.)
Emlékezés Friss Istvánra. (1983. 10.)
Információgazdálkodás a kutatás-fejlesztésben. (1984. 10-11.)
Az MTA publikációs stratégiájáról. (1986. 12.)
CD-Rom ante portas. Az MTA Könyvtárának kapuja kitárva. Braun Tiborral és Telcs Andrással. (1988. 2.)
Értelmiségi tehetséggondozás: az Akadémiai Könyvtár programjából. (1988. 11.)
Tudományos információellátás – új körülmények között. (1991. 6.)
Országos szakirodalmi ellátás – akadémiai információellátás. (1994. 9.)
A fin de siècle kínálata a könyvtáraknak. Az „információs autósztráda” szervizállomásai vagy bázisintézémyei lesznek-e? (1995. 8.)
„A haza összes polgárainak használatára.” Az MTA Könyvtára tegnap és holnap. (1996. 5.)
Az UNESCO világemlékezet programjáról. (1997. 2.)
Megjegyzések az MTA Könyvtáráról. (1999. 12.)
Bolyai-legendárium. (2001. 9.).

F. m.: írásai napilapokban: Nemzetközi együttműködés a társadalomtudományi dokumentációban. (Magyar Nemzet, 1965. nov. 28.)
Nemzetközi szervezetek és az információ. (Magyar Nemzet, 1976. jún. 18.)
Nemzetközi kapcsolatok és az Akadémiai Könyvtár. (Magyar Nemzet, 1977. szept. 2.)
Munkaszemlélet – információ. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 31.)
A Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszer fejlődéséről. Kialakultak az együttműködés reális keretei. (Magyar Nemzet, 1979. júl. 11.)
Fejlesztési politika és információ. (Magyar Nemzet, 1979. okt. 10.)
Kommunikációs csúcstechnológia és művelődés. 1–2. (Magyar Nemzet, 1980. jún. 29.–júl. 1.)
Nemzetközi tudományos információcsere. (Magyar Nemzet, 1982. jún. 17.)
Francia tapasztalatok. A tudomány új vallás vagy happening? (Magyar Nemzet, 1982. júl. 22.)
Francia kísérletek. Mikroprocesszorok a társadalomban. (Magyar Nemzet, 1982. júl. 25.)
A genfi ENSZ-nagyüzem és könyvtára. (Magyar Nemzet, 1982. szept. 2.)
Ahol a magyar sem jár. Elefántkörmenet. (Magyar Nemzet, 1983. máj. 14.)
Ahol a magyar sem jár. Korallszigetek népe. (Magyar Nemzet, 1983. máj. 7.)
Ahol a magyar sem jár. Katonák Rigolettóval. (Magyar Nemzet, 1983. júl. 3.)
Ahol a magyar sem jár. Az ezer hegy országában. (Magyar Nemzet, 1983. júl. 24.)
MTA Könyvtár. Minőség és mérés a kutatásban. (Magyar Nemzet, 1983. aug. 24.)
Előremutató erőforrás. Információpolitika és tudásipar. (Magyar Nemzet, 1987. aug. 10.)
Információs társadalom. (Népszabadság, 1988. okt. 15.)
Az információs szuper autósztráda. (Magyar Hírlap. 1995. júl. 22.)
A teve orra és a könyvtárszakma gondterheltsége. (Magyar Hírlap, 1995. szept. 8.)
Micimackó és az internet. (Népszava, 1997. júl. 22.)
Sorvadásra ítélt Akadémiai Könyvtár. (Népszabadság, 1998. febr. 4.)
Szívek és agyak összekapcsolása. (Magyar Hírlap, 1998. febr. 9.)
Információs társadalom és esélyegyenlőség. (Magyar Hírlap, 2000. aug. 15.)
Nemzeti vagyon és országarculat. (Magyar Hírlap, 2001. máj. 26.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Bod Péter: R. Gy.: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. (Magyar Tudomány, 1959. 1.)
Földi Tamás: R. Gy.: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. (Közgazdasági Szemle, 1959. 8-9.)
dr. M. A.:
R. Gy.: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. (Ipargazdaság, 1959. 4.)
Csete László:
R. Gy.: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. (Gazdálkodás, 1960. 1.)
Weger Imre:
R. Gy.: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. (Magyar Könyvszemle, 1960. 2.)
Kiss József:
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1826–1960. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 1.)
Horváth Tibor: R. Gy.: A
társadalomtudományi kutatás tájékoztatási problémái, különös tekintettel a tudományszervezésre és a közgazdaság-tudományra. (Könyvtári Figyelő, 1964. 5.)
Hanák Tibor: A tudományos tájékoztatás problémái. [R. Gy. könyvéről.] (Új Látóhatár, 1965. 5.)
Pataky Ernő:
R. Gy.: A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. (Könyvtáros, 1965. 11.)
Szentmihályi János: R. Gy.: A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. (Magyar Könyvszemle, 1965. 4.)
Kenessey Zoltán:
R. Gy.: A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. (Közgazdasági Szemle, 1966. 9.)
Takács József:
R. Gy.: A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. (Magyar Tudomány, 1966. 1.)
Niederhauser Emil:
R. Gy.: A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái. (Századok, 1967. 1-2.)
Kovács Dénes: Kutatás és információ. [R. Gy.: Tudományos tájékoztatás és társadalom.] (Népszabadság, 1973. okt. 4.)
Vas-Zoltán Péter: R. Gy.: Tudományos tájékoztatás és társadalom. (Magyar Tudomány, 1973. 9.)
Fogarassy Miklós: R. Gy.:
„Tudományok és művészségek szeretete… Írások az MTA Könyvtáráról. (Könyvtári Figyelő, 1987. 6.)
Futala Tibor: R. Gy.:
„Tudományok és művészségek szeretete… Írások az MTA Könyvtáráról. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1987. 4.)
Kónya Sándor: R. Gy.:
„Tudományok és művészségek szeretete… Írások az MTA Könyvtáráról. (Magyar Tudomány, 1987. 9.)
Czirok Mária: R. Gy.:
„Tudományok és művészségek szeretete… Írások az MTA Könyvtáráról. (Századok, 1990. 1.)
Kabdebó Tamás: A könyv olyan, amilyennek látszik. [R. R. Gy.:
„Bal kezem öt ujja az Ingres hegedűn Aforizmák, szójátékok, elbeszélések, riportok.] (Új Horizont, 1995. 2.)
Fülöp Géza: R. Gy.: Kulturális örökség és információs társadalom. (Magyar Könyvszemle, 1996. 4.)
Köpeczi Béla: R. Gy.: Kulturális örökség és információs társadalom. (Magyar Tudomány, 1996. 3.)
Farkas Péter: Egy nagyon tisztességes vitairat a fejlődő országokért. R. Gy.: Anti-
equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. (Eszmélet, 2004)
Mezey László Miklós: R. Gy.: Az egyensúly-előttiség állapota R. Gy.: Anti-
equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. (Könyvtári Levelező/lap, 2004. 5.).

Irod.: családi és egyéb források: Kiskorú Rozenblüth Ráfáel nagybáródi illetőségű élesdi lakos családi nevének „Rózsa” névre kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1910. júl. 6.)
dr. Robitsek Sándor fővárosi ügyvéd eljegyezte Hoffer Rózsát, Hoffer Márton nagybirtokos leányát, Kistompáról. (Pesti Hírlap, 1913. júl. 16.)
Robitsek Borka és Rózsa György házasságot kötöttek. (Szabad Nép, 1946. júl. 10.)
Elhunyt dr. Rózsa Györgyné Robitsek Borbála okl. óvónő. (Magyar Nemzet, 1967. júl. 8.)
Elhunyt Rózsa Rezső, a Finomkerámiai Vállalat nyugalmazott kiváló dolgozója. (Magyar Nemzet, 1968. máj. 7.)
Elhunyt Rózsa Rezsőné Zuckermann Jolán, dr. Rózsa György, az Akadémia Könyvtár igazgatója édesanyja. (Magyar Nemzet, 1969. dec. 19.)
Elhunyt Farkas Aladár szobrászművész. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1981. dec. 16.)
Elhunyt Farkas Aladárné Robitsek Zsuzsanna. (Magyar Hírlap–Népszabadság, 1985. jún. 22.)
Elhunyt Szombatfalvy Ákos. (Magyar Nemzet, 1985. okt. 15.)
Nagydoktori disszertációt védett meg Rózsa György. (Könyvtáros, 1988. 6.)
Rózsa György: Ahogy lehet(ett). Egy régi könyvtáros-mohikán emlékeiből. 1–10. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1995. 11.–2002. 11.)
Füredi Mihály: Vitairat helyett. Gondolatok dr. Rózsa György, az MTA Könyvtárának főigazgatója Előterjesztéséhez, melyet a Miniszterelnöki Hivatal Tudpmánypolitikai Titkárságának nyújtott be. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1993. 8.)
Rózsa György gyászjelentése. (Népszabadság–Népszava, 2005. dec. 24.)
Fejtő Ferenc: Búcsú Rózsa Györgytől. (Népszava, 2006. jan. 9.)
Sz. L.: Rózsa György. (Magyar Hírlap, 2006. jan. 9.)
Tamás Pál: A könyvtáros elment. [Rózsa Györgyről.] (Népszabadság, 2006. jan. 9.)
Bánhegyi Zsolt: Búcsúbeszéd dr. Rózsa György ravatalánál.
(Könyvtári Levelező/lap, 2006. 1.)
Gregorovicz Anikó: Rózsa György. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006. 2.)
Sonnevend Péter: Rózsa György. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 2.)
Vámos Tibor: Rózsa György. (Magyar Tudomány, 2006. 3.)
Murányi Lajos: Rózsa György-emlékülés az MTA Könyvtárában.
(Könyvtári Levelező/lap, 2008. 12.)
Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára. Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment. – Gregorovicz Anikó: In memoriam Rózsa György.
(Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3.)
Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből. 1–2.
(Könyvtári Levelező/lap, 2010. 12.–2011. 1.)
Lencs Ákos: Rózsa György emléktáblájának felavatása. (Könyvtári Levelező/lap, 2012. 10.)
Rózsa Dávid: A kilencvenedik év. Rózsa György emlékezete. [A Rózsa György emléktáblája avatóünnepségén elhangzott beszéd szerkesztett változata.]
(Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 2.)
Rózsa György–Rózsa Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. (Az MTA Könyvtára kiadványa. Bp., 2015)
Rózsa Dávid–Rózsa Gábor: A bibliológia Rózsa György munkásságában. (Magyar Könyvszemle, 2017. 3.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő különszám, 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB6-SX6?i=81&wc=92ST-T32%3A40678301%2C48553201%2C41154301&cc=1452460 (Farkas Aladár születési anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-1MP8 (Robitsek Sándor halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8Z1N-M23Z (Robitsek Sándorné Hoffer Rózsa halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W4Y9-PPT2 (dr. Nyireö Sándor halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442483 (dr. Nyireö Sándor gyászjelentése, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442477 ([id.] Nyireö Éva gyászjelentése, 1965)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7FDK-YXMM (dr. Rózsa Györgyné Robitsek Borbála halotti anyakönyve, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472446 (dr. Rózsa Györgyné Robitsek Borbála gyászjelentése, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/221290 (Farkas Aladár gyászjelentése, 1985)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/649402 (Szombatfalvy Ákos gyászjelentése, 1985)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442484 (dr. Nyireö Sándorné Eperjessy Ilona gyászjelentése, 1992)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője