Rózsa György
művészettörténész
Születési adatok
1925. március 4.
Budapest
Halálozási adatok
2008. július 2.
Budapest
Temetési adatok
2008. július 15.
Budapest
Farkasrét
Család
Dédszülei, apai: Rózsa Antal (= 1880-ig Rózsaági Antal; 1848-ig Rosenzweig Antal, 1829. nov. 30. Sajólád, Borsod vm.–1886. okt. 4. Arad, Arad vm. Temetés: 1886. okt. 5. Arad, Katolikus Temető) újságíró, író, szerkesztő, majd a győri és az aradi főreáliskola r. tanára, csíktaplóczai Bálintffy/Bálintfy Etelka (1844. márc. 24. Borosjenő, Arad vm.–1906. jan. 28. Zilah, Szilágy vm. Temetés: 1906. jan. 30. Zilah, Katolikus Sírkert) [Hajnalka néven] költőnő, az egyik első pesti irodalmi szalon vezetője; Hallósy Ödön (= 1843-ig Hörmann Eduard, 1837. okt. 22. Fót, Pest vm.–1900. szept. 17. Bp. Temetés: 1900. szept. 20. Baja) uradalmi tiszttartó, tóthlipcsei Pajor Emília (1841. dec. 27. Pest–1914. jún. 5. Csávoly, Bács-Bodrog vm. Temetés: 1914. jún. 7. Csávoly).
Dédszülei, anyai: Nyikos József (†1914. nov. 9. Páty, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1914. nov. 11. Páty, Református Temető) református kántortanító, Torma Mária; Szomor Károly, Kondrát Hermina postamester.
Nagyszülei: Rózsa Dezső (= 1880-ig Rózsaági Dezső, 1868. jan. 6. Pest–1920. márc. 7. Apatin, Bács-Bodrog vm.), Hallósy Margit (1869. márc. 28. Kelebia, Bács-Bodrog vm.–1924. febr. 5. Nagytétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); Nyikos Gyula uradalmi tiszttartó (1864. dec. 7. Páty–1921. júl. 26. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.), Szomor Margit (1869. okt. 24. Pécs, Baranya vm.–1958. febr. 8. Bp.).
Rózsa Dezső testvérei: Rózsa Endre (= Rózsa Andor; Rózsa Bandi, 1865. ápr. 7. Pest) cigányzenész, Deák Ferenc keresztfia és Hallósy Lászlóné Rózsa Ilona (= Rózsaági Ilona, 1875. máj. 11. Pest–1959. szept. 17. Baja, Bács-Kiskun m. Temetés: 1959. szept. 19. Baja). Rózsaági Imre (1866. szept. 6. Pest) gyermekkorában elhunyt.
Rózsa Dezső felesége, Hallósy Margit és Rózsa Ilona férje, Hallósy László (1866. aug. 25. Pest–1950. jún. 26. Baja) testvérek voltak.
Szülei: Rózsa Richárd/Rikárd (1897. ápr. 27. Apatin–1980. jan. 25. Bp.) a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. főtisztviselője, Nyikos Sarolta (1902. jún. 28. Vereb, Fejér vm.–1977. okt. 14. Bp. Temetés: 1977. okt. 24. Farkasrét).
Felesége: Kaposy Veronika (1923. febr. 7. Bp.–1993. aug. 14. Bp. Temetés: 1993. aug. 25. Farkasrét) művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya tud. munkatrsa.
Gyermeke, leánya: Rózsa Mária (1960. máj. 5. Bp.) irodalomtörténész, sajtótörténész, az MTA doktora (2016) és Rózsa György (1962. aug. 26. Bp.) középiskolai tanár, művészettörténész, műfordító.
Iskola
A budapesti Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – latin–görög szakos középiskolai tanári okl. szerzett és művészettörténetből tanári alapvizsgát tett (1948), az egyetemi reformmal kapcsolatos rendelkezések miatt doktori vizsgát már nem tehetett (1949; helyette összevont muzeológusi alap- és szakvizsgát tett, 1950).
Az ELTE BTK-n művészettörténetből doktorált (1958), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1971), doktora (1985).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyakornoka (1949. máj. 6.–1951. dec. 31.), az MNM Történelmi Képcsarnok Fényképgyűjteménye segédmuzeológusa, muzeológusa (1952. jan. 1.–1963), miután a Fényképgyűjtemény átkerült a Legújabbkori Történeti Múzeumba a Történelmi Képcsarnok Festmény- és Metszetgyűjteményének osztályvezetője (1963–1995).
Az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszéke előadó tanára (1959–1960).
Rózsa György 17–19. századi festészettel és grafikával, elsősorban magyar vonatkozású történeti grafikákkal, történeti ikonográfiával foglalkozott. Nevéhez fűződik a történeti ikonográfia mint történeti segédtudomány modern definitív meghatározása (a történelem ábrázolt forrásainak összegyűjtésével, rendszerezésével és értékelésével foglalkozó tudomány, amely szemléletességével az írott kútfők által nyújtott információkat egészíti ki). A történeti ikonográfia alapvető kérdése a források (= kútfők) hitelességére vonatkozik, s a választ a filológiai szövegkritikához hasonló módszerrel keresi (= képfilológia).
Rózsa György tudományos pályafutásának kezdetén a Centenáriumi Pályázatra (1948) készített Petőfi Sándor ikonográfiája (1948, megjelent: Petőfi képmásai, 1951) c. tanulmányával elnyerte a Magyar Történelmi Társulat díját. Első tudományos dolgozata Petőfi Sándor képmásainak szisztematikus feldolgozása és 68 tételből álló katalógusának összeállítása volt. Dolgozatának meghatározó eleme a hiteles (egykorú) és a nem hiteles ábrázolások különválasztása, valamint az arcképek keletkezési történéseinek minél alaposabb feltárása. Kutatásai eredményeképpen sikerült megtalálnia az addig elveszettnek hit egyetlen, a költőről készült dagerrotípiát, Petőfi leghitelesebb képmását! A feltehetően Egressy Gábor által 1845-ben készített 10x7 cm méretű dagerrotípiát – amely korábban csak egy 1879-ben Klösz György által készített reprodukcióról volt ismert – Rózsa György Beliczay Imre családi iratai között találta meg, akinek nagybátyja Petőfi Zoltántól kapta ajándékba (1870-ben). Az ikonikussá vált Petőfi-kép megtalálásával már 1949-ben szakmai (el)ismertséget szerző Rózsa György Vayer Lajos javaslatára került a Történelmi Képcsarnok Fényképgyűjteményébe és folytatta portréikonográfiai kutatásait. Egyetemi ógörög, latin és természetesen művészettörténeti tanulmányai (és a tudomány pozitivista hagyományai) alapján először végzett rendszerező és analitikus kutatásokat, amelynek eredményeként jól áttekinthető katalógusokba rendezte a vizsgált portrék (pl. Batsányi János, gr. Batthyány Lajos, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, gr. Széchenyi István stb.) emlékanyagát, törekedve a művek előzményeinek és egyéb belső összefüggéseinek feltárására. Portréikonográfiai kutatásainak legjelentősebb eredménye a magyar vezérek és királyok késő reneszánsz–kora barokk kori metszetsorozatának, a két évszázadon át a magyar uralkodóábrázolások karakterét alapvetően meghatározó Mausoleumnak a művészettörténeti feldolgozása. Írásaiban meggyőzően bizonyította, hogy a magyar királysorozat rajzolója régi királyaink képeinél a Képes Krónika és a Thuróczy-krónika illusztrációira támaszkodva formálta meg alakjait, így örökítve át a barokk korszakra a megelőző évszázadok képi hagyományait.
Rózsa György másik fontos kutatási területe a látkép-ikonográfia volt. Ezzel a témával az 1950-es évek elején, a Magyarország műemléki topográfiája c. sorozat keretén belül kezdett el foglalkozni, s elsőként a pest-budai veduták kutatástörténetét foglalta össze (Seenger Ervinnel és Vayer Lajossal). A Budapest régi látképei 1493–1800 (1963) c. 316 tételes katalógus alapvető kézikönyve a várostörténeti kutatásoknak, s számos további topografikus feldolgozáshoz szolgált modellként. A veduta-kutatás területén – a történelmi portrékhoz hasonlóan – az ábrázolások tipológiai rendszerezése volt Rózsa György legfőbb módszere, ám a portréikonográfiában alkalmazott kronológiai rendezési elvvel szemben itt a topográfiai szempontok váltak elsődlegessé (amelyből a korpusz égtájak, városrészek vagy egyes épületek szerinti tagolása következett…) Rózsa György egy olyan városlátkép-ikonográfiai rendszert dolgozott ki és finomított, amellyel a városlátképeken túl azokat a török háborúk évszázadai alatt európai metszet- és könyvkiadók nyomdáiban Magyarországról megjelent páratlan gazdagságú vár-, ostrom- és csatakép-ábrázolásokat összegyűjthette, rendszerezhette, belső összefüggéseit feltárhatta, s a kutatás számára mindenkinek hozzáférhetővé tette. Harmadik kutatási területe ugyanis a történelmi eseményábrázolások voltak, különös tekintettel a 16–17. századi török háborúkra, ill. a 17. század végi törökellenes felszabadító hadjáratokra. Mivel a törökökkel vívott két évszázados küzdelem eseményeit Európa-szerte rendkívül nagy érdeklődés kísérte, a korabeli angol, német, olasz, francia, holland stb. kiadványokban gyakran szerepeltek magyarországi csataképek. Ezek az illusztrációk azonban gyakran nem rendelkeztek forrásértékkel, mivel nem a helyszínen készült vázlatok alapján készültek, hanem korábbi előképek átdolgozásai. Kutatásai középpontjában az eseményábrázolások hitelességének és keletkezési körülményeinek tisztázása és az előkép–átvétel (szó szerinti) feltérképezése állt.
Rózsa György munkássága révén a történeti ikonográfia túllépett a tudományterület korábbi, illusztratív szerepén, irányítása alatt a Történelmi Képcsarnok a Kádár-kor alatt az egyik legtermékenyebb és legprogresszívabb, jelentős nemzetközi kapcsolathálót is kialakító művészettörténeti műhellyé vált.
Elismertség
Az MTA Művészettörténeti Bizottsága tagja (1961-től). Az MTA–TMB Művészettörténeti–Régészeti–Építészeti Szakbizottsága tagja (1980-tól).
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat t. tagja (2006-tól).
Elismerés
Pasteiner Gyula-emlékérem (1958), Szocialista Kultúráért (1967), Móra Ferenc-emlékérem (1978), Ipolyi Arnold-emlékérem (1985), Magyar Művészetért Díj (1992), Széchényi Ferenc-emlékérem (1994).
Szerkesztés
A Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja (1972–2000). Az Acta Historiae Artium technikai szerkesztője (1962-től), főszerkesztője (1986–1992) és a szerkesztőbizottság tagja (1986–2008).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Régi várképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 1955)
A Birckenstein-féle metszeteskönyv. Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei. (Magyar Könyvszemle, 1957. 1.
és külön: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. 36. Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
A magyar arcképmetszés legkiemelkedőbb mesterei a felvilágosodás idején és a reformkorban. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Régi magyar csataképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 1959)
Budapest régi látképei. 1493–1800. 96 táblával. (Monumenta historica Budapestinensia 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963
2. átd. kiad. Új Művészet Kiadó, 1999)
Magyar történetábrázolás a 17. században. Monográfia és kand. értek. 62 táblával, 226 fényképpel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok. Spira Györggyel. (A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata kiadványa. Bp., 1973)
A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei. 26 táblával. [Művészeti album.] (A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei. Bp., Corvina Kiadó, 1977
angolul: Selected Paintings of the Historical Gallery, 1977
franciául: Les plus beaux tableaux de la Galerie Historique, 1977
németül: Dies schönsten Gemälde der Historischen Bildergalerie, 1977 és oroszul is)
Goethe: A műalkotások igazságáról és valószerűségéről. Vál. képzőművészeti írások. 16 táblával. Ford. Rajnai László és Rónay György. Vál., szerk., az utószót írta R. Gy. Az előszót írta Walkó György. (Művészet és elmélet. Bp., Corvina Kiadó, 1980)
A Magyar Tudományos Akadémia palotája. (Bp., Akadémiai, 1982 [1983!])
Csataképek a felszabadító háborúk korából. Doktori értek. (Bp., 1984)
Schlachtenbilder aus der Zeit der Befreiungsfeldzüge. Monográfia. [A doktori értek. német nyelvű átd. kiadása.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1987)
Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek. – Towns, Castles, Mansions. Old Hungarian Views. – Städte, Burgen, Schlösser. (Bp., HG & Társa Kiadó Kft., 1995 és utánnyomás: 2004)
Budapest legszebb látképei. – The Finest Views of Budapest. – Die schönsten Veduten von Budapest. (Bp., HG & Társa Kiadó Kft., 1997 és utánnyomás: 2004)
Grafikatörténeti tanulmányok. Fejezetek a magyar vonatkozású grafikai ábrázolások múltjából. 80 táblával. (Művészettörténeti füzetek 25. Bp., Akadémiai Kiadó, 1998)
Öt évszázad pápai látképei. 36 táblával. – Ansichten von Pápa aus fünf Jahrhunderten. Fekete–fehér és színes reprodukciókkal, kihajtható mellékletekkel. (A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványa. Pápa, 2000)
Birckenstein, Anton Ernest Burckhard von: Das Geometriebuch des Kronprinzen. Vorgelegt und mit einer Studie von György Rózsa. – A trónörökös mértankönyve. Közreadta és a bevezető tanulmányt írta R. Gy. Hasonmás kiad. Magyar és német nyelvű kísérőfüzettel. (Az Országos Széchényi Könyvtár és a Balassi Kiadó közös kiadványa. Bp., 2001)
Wideman, Elias: Icones Illustrium Heroum Hungariae. – Hírneves magyarok arcképcsarnoka. Wien, 1652. Hasonmás kiad. Szerk. W. Salgó Ágnes. A kísérőtanulmányt írta R. Gy. (Az Országos Széchényi Könyvtár és a Helikon Kiadó közös kiadványa. Bp., 2004)
Pápa ábrázolások a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Metszetleírások, értékelések. Az előszót írta Hermann István. (A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványa. Pápa, 2006).
F. m.: tudományos dolgozatai, adatközlései: Az igazi Petőfi-arc. Előkerült a dagerrotípia. (Szabad Művészet, 1949. 5.)
Petőfi képmásai. [A centenáriumi pályázatra, a Magyar Történelmi Társulat díját elnyert pályamunka.] (Irodalomtörténet, 1951. 2.)
Adatok Borsos József arcképfestészetéhez. (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve, 1951. Bp., 1952)
Czetter Sámuel. Egy magyar rézmetsző a 18–19. század fordulóján. (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve, 1952. Bp., 1953)
Adat a magyar vonatkozású grafika történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 1953)
Történelmi dokumentum. Ismeretlen kép Rulikowski Kázmér kivégzéséről. (Új Világ, 1953. 36.)
Karl Henrik ismeretlen levelei. (Numizmatikai Közlöny, 1953–1954)
Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez. (Folia Archaeologica, 1954)
Buda és Pest ábrázolásai. Seenger Ervinnel és Vayer Lajossal. (Budapest műemlékei. I. köt. Bp., 1955)
Friedrich John és a magyar felvilágosodás írói. (Művészettörténeti Értesítő, 1955
németül: Acta Historiae Artium, 1956)
Rákóczi fogadtatása a szultánnál. (Folia Archaeologica, 1956)
Johann Niedermann magyar vonatkozású arcképei. (Folia Archaeologica, 1957)
Kazinczy Ferenc a művészetben. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
Friedrich John und die Schriftsteller der Aufklärung in Ungarn (Acta Historiae Artium, 1957. 4.)
Visegrád és Vác ábrázolásai. (Pest megye műemlékei. Bp., 1958)
Ein unbekanntes Selbstporträt von Vincenz Georg Kininger in Budapest. (Acta Historiae Artium, 1958. 1-2.)
Ehrenreich Ádám forrásai. – A magyar történeti festészet témáinak barokk feldolgozásai. (Művészettörténeti Értesítő, 1959)
Frans Luyckx und György Szelepcsényi. (Acta Historiae Artium, 1959. 1-2.)
Egy lőcsei rézmetsző a XVII. században. (Folia Archaeologica, 1960)
Wilhelm Egger. Ein Schweizer Maler in Ungarn am Anfang des XIX. Jahrhunderts. (Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte, 1960)
Oláh Miklós legrégibb arcképe. Járt-e Hans Sebald Lautensack Magyarországon? (Magyar Könyvszemle, 1960. 4.)
Batsányi János egykorú képmásai. (Batsányi János összes művei. II. köt. Bp., 1960 és Batsányi János irodalmi munkássága és egykorú képmásai. Veszprém, 1963)
Művészettörténeti jegyzetek a Kazinczy-levelezés 23. kötetéhez. – Nógrád várának ábrázolása. (Művészettörténeti Értesítő, 1961)
A budai oldal városkép-ábrázolásai. Seenger Ervinnel. (Budapest műemlékei. II. köt. Bp., 1962)
Ungarn betreffende illustrierte Flugblätter von Georg Kress. (Gutenberg-Jahrbuch, 1962)
Alauda Keresztély lőcsei festő. (Folia Archaeologica, 1963)
Das Dichterehepaar Batsányi–Baumberg in der österreichischen Kunst. (Kunstjahrbuch der Stadt Linz, 1963)
Pracher és Szerelmey. Adatok a magyar és osztrák litográfia történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 1963)
Georg Philipp Rugendas budapesti arcképe. (Folia Archaeologica, 1965)
Zwei Augsburger Künstlerbildnisse aus dem 18. Jahrhundert. (Pantheon folyóirat], 1965)
Romeyn de Hooghe és a magyarországi török háborúk. (Művészettörténeti Értesítő, 1965. 1.)
József Frigyes Wagner, pastelliste de Hongrie. (Acta Historiae Artium, 1965. 3-4.)
A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája. (Magyar Tudomány, 1965)
Szatmári Pap Mihály képmása. (Numizmatikai Közlöny, 1965–1966)
Egger Vilmos öröksége. (Művészettörténeti Értesítő, 1968. 1-2.
németül: Das Erbe Wilhelm Eggers. (Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte, 1967)
Beiträge zur Entstehungsgeschichte der Wandmalereien im Schloss von Nagybittse [Bytca]. (Acta Historiae Artium, 1969. 3-4.)
Nádasdy Ferenc és a művészet. (Művészettörténeti Értesítő, 1970. 3.)
A Nádasdy Mausoleum és Nikolaus Avancini. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 4.)
Isaak Majors ungarische Schlachtenbilder. (Acta Historiae Artium, 1971. 3-4.)
Lackner Kristóf, a rézmetsző. 1–2. (Soproni Szemle, 1971. 3.–1971. 4.)
Vázlat a magyar országgyűlések ikonográfiájához. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1972)
Iconographia Csokonaiana. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 6.)
Janus Pannonius síremléke. (Memoria Saeculorum Hungariae 2. Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Magyarország XVII. századi képe a francia népies grafikában. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1976)
II. Rákóczi Ferenc ikonográfiájához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976. 4.)
Nikolaus Lenau und die Kunst. (Acta Historiae Artium, 1978. 1-4.)
Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1979)
Szathmári Pap Károly erdélyi látképei. (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 2.)
Romeyn de Hooghe Literature in the Seventies. (Acta Historiae Artium, 1980. 3-4.)
Kazinczy, a műbíráló. (Ars Hungarica, 1981. 2.)
Chodowiecki, Oeser und Ferenc Kazinczy. (Acta Historiae Artium, 1982. 1-2.)
Johann Vincenz Reim és Magyarország. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1983)
A Történelmi Képcsarnok és a magyar történettudomány. (Művészettörténeti Értesítő, 1984. 1-2.)
Quelques dessins français à l’Albertina. (Acta Historiae Artium, 1984. 3-4.)
Thesenblätter mit ungarischen Beziehungen. (Acta Historiae Artium, 1987. 3-4.)
Das geplante Epitaph von Péter Pázmány. (Acta Historiae Artium, 1989. 3-4.)
Gabriel Bethlen und die Kunst. (Acta Historiae Artium, 1990. 1-2.)
Une tapisserie Lorraine au Musée National Hongrois. (Acta Historiae Artium, 1990. 3-4.)
Die Ikonographie J. L. Pyrkers. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1992)
Tabula memorialis. (Acta Historiae Artium, 1994. 1-4.)
Vizkelety Béla litografált magyar királyképsorozata. (Magyar Könyvszemle, 1995. 1.)
Schrefl Anna, az első budai rézmetszőnő. (Művészettörténeti Értesítő, 1995. 3-4.)
Batthyány Lajos ikonográfiája. (Batthyány Lajos gróf első magyar miniszterelnök emlékezete. Szerk. Körmöczi Katalin. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 1998)
Daniel Suttinger soproni látképe 1861-ből. (Művészettörténeti Értesítő, 1998. 1-2.)
A kartográfus Lipszky János és rézmetszői: Karacs [Ferenc] és Prixne [Gottfried]. (Művészettörténeti Értesítő, 2000. 3-4.)
A budai várpalota lotharingiai falikárpitjainak sorsa. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2001)
Egy újra hazakerült ritka budai ostromkép. (Művészettörténeti Értesítő, 2002. 3-4.)
Nicolaus Avancini und der Originaltext des Nádasdy-Mausoleums. (Wolfenbütteler Barock-Nachrichten, 2003)
Rumy Károly György csak külföldön nyilvántartott műve. (Magyar Könyvszemle, 2004. 1.)
Adalékok Seenger Ervin Budapest 19. századi vedutáinak befejezetlen katalógusához. (Ars Hungarica, 2006. 1.)
Elias Wideman rézmetszetsorozata és a wesztfáliai béke. Adatok a 17. századi magyar portréfestészet történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 2006. 2.
németül: Eine Widemans druckgraphisches Porträtsammelwerk und der Westfälische Frieden. Acta Historiae Artium, 2006. 1-4.)
Addenda zu Vol. XLVII. (Acta Historiae Artium, 2007. 1-4.)
Buda visszafoglalása – 1686. szept. 2. – a bécsi Szent Család Társulat röplapján. Knapp Évával. (Magyar Könyvszemle, 2007. 3.)
A hadvezér és költő Zrínyi ikonográfiája Amerikában. Adatok a Zrínyi-értékelés történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 2008. 1.).
F. m.: népszerű írásai: Rembrandt és kortársai. Kiállítás-ismertetés. (Szabad Művészet, 1950)
Magyar szabadságharcos hagyományok tükröződése a képzőművészetben. (Szabad Művészet 1951)
A Szépművészeti Múzeum Magyar rézmetszet és rézkarc kiállítása. (Szabad Művészet, 1954)
Tíz év új szerzeményei a Történeti Múzeumban. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
A Petőfi dagerrotípiáról. Fejős Imrével. (Múzeumi Híradó, 1956)
A Magyar Történeti Képcsarnok rézlemezgyűjteménye. Cennerné Wilhelmb Gizellával. (Folia Archaeologica, 1959)
A Magyar Történelmi Képcsarnok néhány biedermeier képe. (Folia Archaeologica, 1961)
Velazquez: X. Ince pápa képmása. (Művészet, 1962. 10.)
Régi magyar várak. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1970. 4.)
Ismeretlen pest-budai látkép Londonban. (Budapest [folyóirat], 1974. 4.)
Design for Everyday Living. (The New Hungarian Quarterly, 1975)
Ismeretlen festmények a Vár 1686-os ostromáról. (Budapest [folyóirat], 1982. 8.)
Százéves a Történelmi Képcsarnok. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1984)
Batsányi vagy Kininger? (Kortárs, 1985. 2.)
The Recapture of Buda as a Pictorial Theme. (The New Hungarian Quarterly, 1986)
Törökellenes harcok a művészetben. (Budapest [folyóirat], 1986. 9.)
Mányokitól Aba-Novákig. Magyar képzőművészek a Szovjetunió múzeumaiban. (Művészettörténeti Értesítő, 1989. 1-4.)
Magyarország és Erdély eredeti képekben. Hunfalvy és Rohbock képes honismertető albuma. (Várak, kastélyok, templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2006. 5.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Benda Kálmán: R. Gy.: Régi várképek. (Századok, 1957. 1-4.)
Péczely Béla: R. Gy.: Régi várképek. (Műemlékvédelem, 1959. 4.)
Békés István: R. Gy.: Budapest régi látképei. 1493–1800. (Népszabadság, 1963. szept. 7.)
Benda Kálmán: R. Gy.: Régi magyar csataképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei. (Századok, 1963. 4.)
Gerő László: R. Gy.: Budapest régi látképei. 1493–1800. (Műemlékvédelem, 1963. 4.)
Jenei Ferenc: R. Gy.: Budapest régi látképei. 1493–1800. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 3.)
Seenger Ervin: Budapest régi látképei. 1493–1800. (Acta Historiae Artium, 1964. 1-2.)
Fekete Sándor: Negyvennyolc – képekben. [R. Gy.–Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok.] (Élet és Irodalom, 1973. 21.)
Kovács Magda: R. Gy.–Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok. (Kritika, 1974. 3.)
Unger Mátyás: R. Gy.–Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok. (Századok, 1974. 2.)
Holl Béla: R. Gy.: Magyar történetábrázolás a 17. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976. 3.)
D. Buzási Enikő: R. Gy.: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei. 26 táblával. [Művészeti album.] (Művészettörténei Értesítő, 1978. 2-3.)
Takács H. Marianna: R. Gy.: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. (Magyar Tudomány, 1984. 5.)
Götz Eszter: Ország–látás–história. R. Gy.: Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek. (Fotóművészet, 1995. 5-6.)
Szelestei N. László: R. Gy.: Grafikatörténeti tanulmányok. (Magyar Könyvszemée, 2000. 1.).
Irod.: családi és egyéb források: Rosenzweig Zsigmond kereskedősegéd vezetéknevének Rózsaági-ra változtatása megengedtetett és kihirdettetett. (Közlöny, 1848. júl. 25.)
Rózsaági Antal f. hó 15-én tartja esküvőjét Borosjenőn Bálintffy [!] Etelka kisasszonnyal. (Szegedi Híradó, 1863. szept. 5.)
Rózsaági halála. (Budapesti Hírlap, 1886. okt. 6.)
Rózsa Antal halála. (Nemzet, 1886. okt. 6.–Fővárosi Lapok, 1886. okt. 8.)
Nyikos Gyula gazdász a minap tartotta esküvőjét Lengyeltótiban Szomor Margit kisasszonnyal, özvegy Szomor Károlyné leányával. (Budapesti Hírlap, 1895. máj. 17.–Köztelek, 1895. máj. 18.)
Rózsa Dezső apatini aljegyző júl. 6-án tartotta esküvőjét Hallósy Margit kisasszonnyal, Hallósy Ödön tiszttartó leányával, Kelebián. (Budapesti Hírlap, 1896. júl. 12.)
Gavallérból czigányprímás. [Rózsa Bandiról az „az úri czigányprímásról”. (Szabadság [napilap], 1900. okt. 18.)
Özvegy Rózsaági Antalné szül. csíktaplóczai Bálintffy [!] Etelka jan. 28-án elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1906. jan. 31.–Magyarország [napilap]–Pesti Hírlap, 1906. febr. 1.)
Vay Sándor: Az első honorárium. Tárcza. [Rózsa Bandiról és családjáról.] (Pesti Hírlap, 1906. dec. 30.)
Aranymennyegző. Nyikos József ny. pátyi tanító és neje Torma Mária napokban ünnepelte házasságuk 50 éves fordulóját. (Székesfehérvár és Vidéke, 1910. febr. 26.)
Özv. Hallósy Ödönné szül. Pajor Emília jún. 5-én Csávolyon elhunyt. (Magyarország [napilap]–Pesti Hírlap, 1914. jún. 10.)
Nyikos József pátyi református kántortanító elhunyt. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914. 46. [nov. 15.])
Nyikos József ny. református kántortanító f. hó 9-én, életének 87. évében elhunyt. (Néptanítók Lapja, 1914. 48. [nov. 26.])
T. Hallósy Mártha: Gyöngyszemek egy elmúlt élet eseményeiből. [A Rózsa/Rózsaági családról.] (Élet, 1924. jún. 1.)
Hallósy László magyaróvári akadémiát végzett okleveles gazda, jószágigazgató és felesége, Rózsa Ilona f. év ápr. 28-án a bajai kórház kápolnájában, házasságuk 50 éves évfordulója alkalmából egyházi áldásban részesülnek. (Kis Újság, 1946. ápr. 25.)
Elhunyt dr. Rózsa Györgyné Kaposy Veronika művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztály főmunkatársa. (Magyar Nemzet, 1993. aug. 18., aug. 19. és aug. 21.)
Rózsa György: Pályámról és a történeti ikonográfiáról. (Művészettörténeti Értesítő, 1995. 1-2.)
Tanulmányok Rózsa György tiszteletére. Szerk. Basics Beatrix. [R. Gy. műveinek bibliográfiájával.] (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 2005)
Rózsa György gyászjelentése. (Népszabadság, 2008. júl. 12.)
Galavics Géza: In memoriam Rózsa György. (Művészettörténeti Értesítő, 2008. 2. és Acta Historiae Artium, 2008. 2.)
Tóth Károly: Beszélgetés Rózsa György művészettörténésszel. (Enigma, 2009)
Gödölle Mátyás–Serfőző Szabolcs: Rózsa György, a „képfilológus”. (Enigma, 2021).
Irod.: lexikonok: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar múzeumi arcképcsarnok.II. Főszerk. Tóth Arnold. (Bp., 2022)
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZS8-KPX (Hörmann Eduard keresztelési anyakönyve, 1837)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPP-4JJ (Pajor Emília keresztelési anyakönyve, 1841)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VRWW-QHJ (Nyikos Gyula születési anyakönyve, 1864)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6FM-RMV (Rózsaági Antal [ki]keresztelési anyakönyve, 1865)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6F9-YHD (Rózsaági Imre születési anyakönyve, 1866)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6F3-SNG (Rózsaági Dezső születési anyakönyve, 1868, keresztszülő: Deák Ferenc)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472379 (Rózsa Antal gyászjelentése, 1886)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/263854 (Hallósy Ödön gyászjelentése, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66DJ-RQGR (Hallósy Ödön halotti anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-7S2F (Nyikos Sarolta születési anyakönyve, 1902)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472385 (Rózsa Antalné Bálintffy Etelka gyászjelentése, 1906)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/263864 (Hallósy Ödönné Pajor Emília gyászjelentése, 1914)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442276 (Nyikos József gyászjelentése, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-XY3C (Nyikos Gyula halotti anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-SSX9 (Rózsa Richárd és Nyikos Sarolta házassági anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V12-GH77 (Rózsa Dezsőné Hallósy Margit halotti anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYP-NC8W (Hallósy László halotti anyakönyve, 1950)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7VDV-N6MM (Nyikos Gyuláné Szomor Margit halotti anyakönyve, 1958)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/263861 (Hallósy Lászlóné Rózsa Ilona gyászjelentése, 1959)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472598 (Rózsa Richárdné Nyikos Sarolta gyászjelentése, 1977)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2024
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)