Iskola

Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1936. máj. 14.).

Életút

Testvére Riesz Marcell (1886-1969) matematikus. - A zürichi műsz. egyetemen tanult (1897-1899), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1902), matematika-fizika szakos tanári okl. szerzett (1903), a göttingeni egyetemen tanult (1903-1904), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1936. máj. 14.). - A lőcsei áll. főreálisk. (1904-1908), a bp.-i főgimn. r. tanára (1908-1911), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a felsőbb mennyiségtan h. (1911-1912), ny. rk. (1912-1914), ny. r. tanára (1914-1919); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánh.-e (1915-1917). A Bp.-re menekült kolozsvári egyetemen (1919-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen a felsőbb mennyiségtan ny. r. tanára (1921-1945); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1921-1922), dékánh.-e (1922-1923), majd az egyetem rektorh.-e (1926-1927, 1945-1946), rektora (1925-1926, 1944-1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Matematikai-Fizikai-Kémiai Kar III. sz. Matematikai Tanszék ny. r. tanára (1946-1952), egy. tanára (1952-1956) és a tanszék vezetője (1949-1956).Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a valós függvénytan, a komplex függvénytan, a potenciálelmélet, a függvényegyenletek elmélete, ill. a halmazelméleti és projektív geometria területén. A funkcionálanalízis megalapítója, a matematikai tud. kutatásban ő vezette be - többek között - a sorozattér és a szubharmónikus függvények fogalmát. Legjelentősebb eredménye, a részben róla elnevezett Riesz-Fischer-tétel.