Rázsó Imre
Rázsó Imre

2024. december 9. Hétfő

Rázsó Imre, ifj.

gépészmérnök

Születési adatok

1904. október 14.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1964. október 31.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.).

Életút

Apja Rázsó Imre, id. (1873-1922) mezőgazdász, növénynemesítő. - A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1927), a magyaróvári Gazdasági Akad.-n gazda okl. szerzett (1931), az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.). - Az Első M. Gazdasági Gépgyár (EMAG) Tervezőirodájának beosztott mérnöke (1927-1929), a magyaróvári Gazdasági Akad. gyakornoka és uo. a Mg.-i Gépkísérleti Állomás asszisztense (1929-1938); közben az USA-ban Jeremiah Smith-ösztöndíjjal a mg.-i gépgyártást, termelést és munkaszervezést tanulmányozta (1937-1938). A Hofherr-Schrantz-gyár traktorszerelője és a traktorpróbamuhely tervező mérnöke (1939-1941), a gyár cégvezető főmérnöke, a szervizoszt. vezetője és a traktorpróbaműhely felügyelője (1941-1945). A Földművelésügyi Min.-ban az általa megszervezett Gépesítési Ügyoszt. vezetője, egyúttal az Újjáépítési Min. gépészeti szaktanácsadója (1945-1946). A Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Műsz. Tanszék tanszékvezető r. tanára (1945-1946), a M. Agrártud. Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtud. Kar Mg.-i Géptani Tanszék ny. r. tanára (1946-1950) és a kar dékánja (1946- 1947), a BME Gépészmérnöki Kar Mg.-i Géptani Tanszék tanszékvezető ny. r., ill. egy. tanára (1950-1964); közben a Gépészmérnöki Kar dékánh.-e (1950), dékánja (1950-1952), a Gépgyártómérnöki Kar dékánja (1953-1954), egyúttal az Agrártud. Egyetem Mg.-i Gépesítési és Villamosítási Tanszék tanszékvezető egy. tanára is (1956-1957). A Mg.-i Gépkísérleti Int. alapító ig.-ja (1949-1956). A zsámbéki mg.-i akad. Mg.-i Gépészeti Tanszék vezetője (1949-1950).Traktorok stabilitási problémáival, traktorkapaszkodók dinamikai és kinetikai vizsgálatával, vontatási hatásfokuk javításával, mg.-i kéziszerszámok műsz. élettani vizsgálatával fogl. A Hofherr-gyárban vezető szerepet játszott, a nemzetközileg is jelentős izzófejes traktormotor kifejlesztésében, és a gyár e célra készített gépeivel a mo.-i talajerózió elleni védekezés irányítója. A II. vh. után elsősorban az ő nevéhez fűződik a mo.-i mg. első gépesítési tervének kidolgozása.

Főbb művei

F. m.: Vademecum. Gazdálkodás dióhéjban. Magyaróvár,1938
Talajpusztulás és talajvédelem Erdélyben. Budapest,1944
Az aratás gépesítése. - A korszerű traktoreke kialakulása. Természet és Technika 1951
Szántóföldön lefolyó gördülési jelenségek és mezõgazdasági vonatkozásaik. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei h.n.,1952
Talajművelõgépek. Budapest,1952
Mezõgazdasági géptan. Budapest,1952
Mezõgazdasági gép- és eszköztan. Budapest,1953
A mezõgazdasági gépesítés idõszerű kérdései. MTA Agrátudományok Osztálya Közleményei 1954
A féllánctalpas traktor. Budapest,1955
Mezõgazdaság számokban. Budapest,1955
Mezõgazdasági gépek elmélete. Budapest,1958
A gépesítés szerepe a szántóföldi növénytermesztésben. Magyar Tudomány 1958
Szántóföldi gépesítés. Budapest,1959
A gépesítés befolyása a talajművelésre, különös tekintettel a mélyszántásra. MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei 1960
A vegyipar szerepe a növénytermesztésben. Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei1960.

Irodalom

Irod.: Kégl János:R. I. Felsõoktatási Szemle 1964
R. I. Gépgyártástechnológia 1964
Vörös Imre:R. I. Magyar Tudomány 1965
Sitkei György:Imre Rázsó. Acta Technika h.n.,1965

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője