Péter László
történész, levéltáros
Születési adatok
1929. július 8.
Rákosliget, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
2008. június 6.
London, Nagy-Britannia
Iskola
A budapesti (= óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n történelem–levéltár szakon végzett (1951), az oxfordi Nuffield College-ban tanult (1957–1961), PhD-fokozatot szerzett (1965).
Az MTA tagja (külső: 1993. máj. 10.).
Életút
A Szolnok Megyei Levéltár levéltárosa, a levéltár vezetője (1951–1953), a budapesti Élelmiszeripari Technikum levelező tagozatának vezetője (1953–1957). Angliában telepedett le (1957 jan.). Az oxfordi Honours School ún. tutora (1961–1963), a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Intézete (= School of Slavonic and East European Studies) tanára (1963–1973), professzora (1973–1994), emeritusz professzora (1997-től).
Az Eötvös Collegium c. tanára (1992), a KLTE BTK vendégtanára (1995–1996), a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora (1996–1997).
Budapesti középosztálybeli hivatalnokcsaládból származott, középfokú és egyetemi tanulmányait is a fővárosban végezte. Egyetemi évei alatt Hajnal István (1892–1956) tette rá a legnagyobb hatást, történeti érdeklődése pedig a 19–20. századi politikatörténet, mindenekelőtt a politikai eszmék és intézmények története felé sodorta. A forradalom kitöréséig Szolnokon dolgozott levéltárosként, 1956. okt. végén a forradalmi diákbizottság megbízta őt a Belügyminisztérium (BM) iratainak rendezésével. Néhány napos iratfelmérői munkája a szabadságharc leverésével megszűnt, a megtorlás elől 1956 nov.-ben Bécsbe menekült, 1957. jan.-ban Londonban telepedett le. (A forradalom alatti levéltárosi tevékenységéről később magnetofonos interjút adott a Columbia Egyetem ötvenhatos menekültekkel készített oral history kutatási programjának: My abbreviate carrier in the Interior Ministry, 1957. jún.).
Angliában, az oxfordi Nuffield College-ban került kapcsolatba Macartney-vel. Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) buzdítására kezdte el a magyarországi állami intézmények történetének sajátos szempontú feltárását; közelebbről a politikai intézményekkel összefüggő konvenciók, megítélések, előítéletek, valamint a rendkívül felaprózott feudális intézményrendszer keretei között kialakult magyarországi parlamenti demokrácia sajátosságait vizsgálta. A fogalomtörténet ma korszerűnek ható analitikus eszköztárát latba vetve szilárd meggyőződésévé vált, hogy nem polgári vagy tőkés átalakulás következett be Magyarországon az 1830-as éveket követő hosszabb periódusban. Péter László szerint valójában a civil társadalom nyugat-európai, sőt kifejezetten angol ihletésű eszméjének a honi talajba való átültetése, az erre irányuló folytonos törekvés mozgatta az eseményeket. A civil társadalom azonban a „polgári társaság” megteremtését célozta. Arra irányult, hogy a középkorból örökölt, a partikuláris jogok hierarchiáján nyugvó intézményrendszert felváltsa az univerzális jogegyenlőséget érvényre juttató parlamentáris politikai rend, a törvények uralma. A magyarországi politikai nyelv tanulmányozásával Magyarországon az elsők között tett kísérletet a századvégi-századeleji állami intézmények működésének megismerésére. Tudományos kutatásaival alapvetően új megállapításokat tett a liberális nacionalizmus révén kiépült magyar parlamenti rendszer és az autokratizmusra törekvő központi hatalom elemzése, a magyar alkotmányosság és a politikai jogok, valamint azok garanciáinak feltárása terén.
Elismertség
Az MTA–School of Slavonic and East European Studies (SSEES) Dokumentációs Projekt Nemzeti Tanácsadó Hivatalának elnöke. A British Hungarian Fellowship elnöke (1996-tól).
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992).
Pro Cultura Hungarica Emlékplakett (2004).
Főbb művei
F. m.: The Antecedents of the 19th Century Hugarian State Concept. A Historical Analysis. The Background and the Creation of the Doctrine of the Holy Crown. PhD-értek. (London, 1965)
Angyal Dávid: Emlékezések. Sajtó alá rend. Czigány Lóránt, a bevezető tanulmányt írta P. L. (A Szepsi Csombor Kör kiadványai. 6. London, 1971)
New Approaches to Modern Hungarian History. (Ungarn-Jahrbuch, 1972)
Magyar értékek – magyar érdekességek. (München, Nemzetőr Kiadó, 1975)
The Dualist Character of the 1867 Hungarian Settlement. (Hungarian History – World History. Szerk. Ránki György. Bp., 1984)
Intellectuals and the Future in the Habsburg Monarchy. 1890–1914. Pynsent, Robert B.-vel. (Studies in Russia and East Europe. London, 1988)
Hungarian Liberals and Church State Relations. 1867–1900. (Hungary and European Civilization. Szerk. Ránki György. Bloomington, 1989)
Volt-e magyar társadalom a XIX. században? (Változás és állandóság. Tanulmányok a magyar polgári társadalomról. Szerk. Karátson Endre és Várdy Péter. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadványa, H. n., 1989)
Law XLIV of 1868 on the Equality of Nationality Right’s and th Language of Local Administration. (Modern Age, Modern Historian. In memorian György Ránki. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990
magyarul: Az 1868. évi XLIV. tc. „A nemzeti egyenjogúság tárgyában” és a törvényhatóságok hivatalos nyelve. Aetas, 1992. 4.)
Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa? (Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányírók. Vál., szerk., az utószót írta Pomogáts Béla. Bp., Szépirodalmi, 1991)
Szemere Bertalan és kora. I–II. köt. P. L. közreműködésével szerk. Ruszoly József. (A Szemere Bertalan Alapítvány kiadványa. Miskolc, 1991)
Historians and the History of Transylvania. Szerk. (East European Monographs. Boulder–New York, 1992)
The National Community and Its Past. Reflections on the History of Transylvania. (The Hungarian Quarterly, 1992
magyaul: A nemzeti közösség és múltja. Ford. Rakovszky Zsuzsa. Holmi, 1993. 6.)
A 19. századi magyar alkotmány és történetírás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1993. máj. 22.)
Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. (Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Válogatás a nemzetközi történet irodalomból. Vál., szerk. Kontler László. Bp., Atlantisz Kiadó, 1993)
Language, the Constitution and the Past in Hungarian Nationalism. (Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Montesquieu’s Paradox on Freedom and Hungary’s Constitutions. 1790–1990. (History of Political Thought, 1995)
Az állam és egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon. Történeti áttekintés. Ford. Papp Tímea. (Századvég, 1997)
Uses of „State”, „Nation” and „National Minority”. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv születésének 70. évfordulójára. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998
magyarul: „Állam”, „nemzet”, „nemzeti kisebbség”. Ford. Rakovszky Zsuzsa. (Holmi, 1997. 10.)
Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. (Bp., Osiris, 1998)
„Egressy Gábor teljhatalmú kormánybiztos.” (Holmi, 1998. 8.)
Macartney, Carlile Aylmer: Studies on Early Hungarian and Pontic History. Szerk. Czigány Lóránttal. (Variorum Collected Studies Series. Aldershot [etc.], 1999)
East of Elbe. The Communist Take-Over and the Past. (Pynsent, Robert B.: The Phoney Peace. Power and Culture in Central Europe. 1945–1949. London, 2000)
Die Verfassungsentwicklung in Ungarn. (Die Habsburgermonarchie. 1848–1918. VII/1. Verfassung und Parlamentarismus. Szerk. Rumpler, Helmut és Urbanitsch Peter. Wien, 2000)
Miért szorul gyökeres revízióra a magyar alkotmánytörténet? (Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa születésnapjára. Szerk. Angi János és Barta János. Debrecen, 2000)
Magyar nyelvű műhelyem és megpróbáltatásai. (Számadás. Hollandiai Mikes Kelemen Kör. 1951–2001. Szerk. Kónya Melinda, Kibédi Varga Áron, Piri Zoltán. Pozsony, 2001)
Under the Holy Crown. (The Hungarian Quarterly, 2001
magyarul: Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Holmi, 2002. 7.)
Vaskalaposok és revizionisták. Gondolatok Kosáry Domokosnak az 1848-as magyar forradalomról írt legújabb könyvéről. (Aetas, 2002. 2-3.)
Lajos Kossuth Sent Word… Papers Delivered on the Occasion of the Bicentenary of Kossuth’s Birth. A Londonban 2002. márc.-ban a Hungarian Cultural Centre in London, a Centre for the Study of Central Europe és a School of Slavonic and East European Studies [SSEES] University College London által rendezett konferencia előadásai. Szerk. Rady, Martinnal és Sherwood, Peterrel. (London, SSEES, 2003)
Lajos Kossuth and the Conversion of the Hungarian Constitution. (Hungarian Studies, 2002 és Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003)
The Primacy of Consuetudo in Hungarian Law. (Custom and Law in Central Europe. Szerk. Rady, Martin. Cambridge, 2003)
British–Hungarian Relations since 1848. Szerk. Rady, Martinnal. (London, 2004)
Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe. Commemorating 1956. Szerk. Rady, Martinnal. (Studies in Russia and East Europe. London, 2008)
Az ellenállás, a lázadás és a forradalom szavak használata. Ford. N. Kiss Zsuzsa. (Holmi, 2008. 3.)
Hungary’s Long Nineteenth Century. Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. Collected Studies. Szerk. Lojkó Miklós. (Central and Eastern Europe. 1. Leiden–Boston [Mass.], 2018).
Irodalom
Irod.: Deák Ágnes: Én magát az államot tartottam mindig a főszereplőnek. Beszélgetés P. L. történésszel. Művei bibliográfiájával. (Aetas, 1992. 4.)
Gyáni Gábor: A magyar Sonderweg története. P. L.: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. (Holmi, 2001. 11.)
András Sándor: P. L. történész halálára. (Élet és Irodalom, 2008. 25.)
Czigány Lóránt: P. L. és a Mikes. (Mikes International, 2008. 4.)
Gyáni Gábor: Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe. Commemorating 1956. Szerk. Rady, Martin és Péter, László. (Buksz, 2008. 4.)
Gyáni Gábor: P. L. 1929–2008. (Holmi, 2008. 7.)
Gyáni Gábor: The Hungarian Tradition of Resistance and 1956. László Péter. (The Hungarian Quarterly, 2009)
Cieger András: A magyar alkotmányosság mítoszai és tradíciói. P. L.: Hungary’s Long Nineteenth Century. Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. (Buksz, 2012. 3-4.)
P. L.-emlékszám: Hörcher Ferenc–Fekete Balázs: P. L. öröksége. A történeti alkotmány rekonstrukciója. – Szijártó M. István: P. L., a rendi alkotmányosság és a kései rendiség historiográfiája. – Zászkaliczky Márton: Eszmetörténeti szempontok a történeti alkotmányosság közép- és kora újkori magyarországi történetéhez. – Cieger András: Állam és állampolgár viszonya a dualizmus kori Magyarországon. (Közjogi Szemle, 2015. 3.)
Fekete Balázs: P. L. Közép-Európáról. Tanulhat-e a jogtudomány egy történésztől? – Győry Csaba: Önszemlélet a távolból. P. L. a liberális jogállamról és az autokratikus joggyakorlás magyar hagyományáról. – Hörcher Ferenc: P. L. és a polgári társadalom Magyarországon. (Közjogi Szemle, 2015. 4.)
Schweitzer Gábor: P. L. nézetei a vallásszabadságról, valamint az állam és egyház kapcsolatáról. (Közjogi Szemle, 2016. 2.).
Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Biográf Ki kicsoda. 2004. I–II. köt. (Bp., 2003).
neten:
https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19376
https://www.holmi.org/2008/07/gyani-gabor-peter-laszlo-1929%E2%80%932008 (Gyáni Gábor: Péter László 1929–2008)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2021
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)