Péter György
Péter György

2024. december 9. Hétfő

Péter György

közgazdász, matematikus, statisztikus

Névváltozatok

1952-ig Pikler

Születési adatok

1903. március 30.

Budapest

Halálozási adatok

1969. január 4.

Budapest


Család

Sz: Pikler J. Gyula (1864–1952) orvos, statisztikus, közgazdasági író. F: Pikler Emmi (1902–1984) orvos, gyermekgyógyász, neonatológus. Leánya: Tardos Péter Anna pedagógus, Tardos Márton (1928–2006) közgazdász, politikus felesége.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1926), a közgazdaság-tudományok doktora (kiemelkedő tudományos és tudományszervező munkásságáért, 1967).

Életút

Bécsben, Berlinben tanított, majd Triesztben, mint biztosítási matematikus dolgozott (1926–1932), Budapesten, a Phönix Biztosítótársaságnál szintén biztosítási matematikus (1932–1936). Az illegális kommunista mozgalom résztvevője (1932-től), a KMP tagja (1935), a KB összekötője és technikai apparátusának vezetője (1935–1936), tizenöt évi fegyházra ítélték (1936), fegyházban, ill. börtönben raboskodott (a bp.-i Margit körúti fegyházban, 1936–1942; a szegedi Csillag börtönben, 1942–1944). A börtön kiürítésekor (1944 ősze) Németországba akarták deportálni, de útközben Baján megszökött, onnan Szabadkára ment, s ott rejtőzködött a szovjet csapatok bevonulásáig (1944. okt. 25.). – A II. vh. után Szegeden városi tanácsos és alpolgármester (1945), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vezérigazgatója (1945–1948). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke (államtitkári rangban, 1948–1968; állásából felfüggesztették: 1968. dec.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Statisztikai Tanszék ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1964) és a Tanszék vezetője (1951–1964), c. egy. tanár (1964–1969). Az MKP, ill. az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1946–1950). Nevéhez fűződik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szocialista átszervezése, az új rendszernek megfelelő statisztikai szervezet és tevékenység kialakítása. Jelentős szerepet játszott az 1952. évi statisztikai törvény előkészítésében, a rendszeres népgazdasági elszámolások és a szocialista nemzetijövedelem-számítások bevezetésében. Vezetése alatt indultak meg Magyarországon a szocialista társadalommal kapcsolatos első, széles körű elméleti és tudományos kutatások és demográfiai vizsgálatok. Elsők között foglalkozott a tervgazdaság, a jövedelmezőség és a népgazdaság központi irányításának közgazdasági kérdéseivel, továbbá elsőként vizsgálta a kedvezőtlen demográfiai adatok közgazdasági hatásait. Vezetése idején hajtották végre az 1949. évi és az 1960. évi népszámlálást. Miután felismerte a központi tervgazdálkodás korlátait, dolgozataival a magyar közgazdasági reformgondolkodás úttörőjének tekinthető (Kornai Jánossal, 1954-től). Tanulmányai jelentős szerepet játszottak az 1968. évi gazdaságirányítási reform előkészítésében.

Emlékezet

Gazdasági visszaélések gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene. A Belügyminisztérium (BM) kórházában tartották őrizet alatt, ahol tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett. A Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Életműve iránt a rendszerváltás éveiben nagy érdeklődés nyilvánult meg, munkásságát Gelegonya Judit dolgozta fel.

Elismertség

Az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke (1959–1968). Az ENSZ New York-i Statisztikai Bizottságának tagja (1964-től).

Elismerés

A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1960).

Szerkesztés

A Statisztikai Szemle főszerkesztője (1949–1968), a Demográfia c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1958–1968).

Főbb művei

F. m.: Munkamorál és társadalombiztosítás. (Bp., 1948)
Állami fegyelem és statisztika. (Statisztikai Szemle, 1950)
A statisztika szerepe a szocializmus építésében. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1951)
Általános statisztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
2. kiad. 1955)
Az egyszemélyi felelős vezetésről. (Társadalmi Szemle, 1954)
A szocialista statisztikáról. Rédei Jenővel. (Bp., 1954)
A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban. (Közgazdasági Szemle, 1956)
Gazdaságosság, jövedelmezőség, tervgazdálkodás. (Bp., 1956)
Fényes Elek emlékezete. (Bp., 1957)
Biometria, statisztika és demográfia. (Demográfia, 1959)
A halandóság konstruktúrájának változásai. (Demográfia, 1961)
Új statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdaságpolitika szolgálatában. (Statisztikai Szemle, 1961)
New Aspects of Statistical Development in Hungary. (Ottawa, 1963)
A társadalmi-gazdasági rendszer hatása a gazdaságstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságára. Mód Aladárnéval. (Statisztikai Szemle, 1965)
On the Planned Central Control and Management of the Economy. (Acta Oeconomica, 1967).

Irodalom

Irod.: Nyitrai Ferencné: P. Gy. a szocialista statisztikáért. (Statisztikai Szemle, 1983)
Nyers Rezső: P. Gy. a kommunista és a reformer. (Medvetánc, 1984)
A magyar közgazdasági gondolat fejlődése. 1954–1978. A szocialista gazdaság mechanizmusának kutatása. (Bp., 1986)
Hegedűs András: A bolsevik grand-seigneur tragédiája. (Pesti Hírlap, 1990. nov. 3.)
Gelegonya Judit: Adalékok a magyar közgazdasági reformgondolkodás történetéhez. P. Gy. Egy. doktori értek. (Bp., 1990
teljesen átdolgozva és bővítve ilyen címmel kand. értek. is Bp., 1994)
A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. Összeáll. Íjgyártó Bálint Istvánné, Reisz László. (Bp., 1990)
Hegedűs B. András: P. Gy. pályája. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Kornai János: Az eretnekség történelmi hivatása. P. Gy., a reformközgazdász. (Mozgó Világ, 1992)
Ligeti Imre: Hírnév és valóság. Mi volt P. Gy.? (Új Magyarország, 1992. márc. 13.)
Kornai János: The Historical Mission of Heresy. György Péter, the Reform Economist. (Acta Oeconomica, 1993)
Hoch Róbert: A reform gazdaságtörténetéből. (Eszmélet, 1994)
Egy reformközgazdász emlékére. P. Gy. Szerk. Árvay János, Hegedűs B. András. (Bp., 1994)
Friss Péter: Egy reformközgazdász emlékére. (Statisztikai Szemle, 1995)
Gelegonya Judit: P. Gy. szerepe a magyar közgazdasági reformgondolkodás fejlődésében. (Ünnepi dolgozatok Mátyás Antal tanszékvezetői kinevezésének 40. évfordulójára. Szerk. Halász Géza, Mihalik István. Bp., 1996)
Maltsik Balázs: P. Gy. közgazdasági reformelképzelései. 1953–1956. (Kutatási füzetek, 2002)
Megemlékezés P. Gy. születésének 100. évfordulójáról. (Gazdaság és statisztika, 2003)
Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél. Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. (168 Óra, 2006. 23.)
Romsics Ignác: Gazdasági reformok a Kádár-korban. (Élet és Irodalom, 2007. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője