Pekár Imre
Pekár Imre

2024. október 6. Vasárnap

Pekár Imre

közgazdász, mezőgazda

Születési adatok

1838. december 9.

Rozsnyó, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1923. július 12.

Budapest


Család

Sz: Pekár János városi tisztviselő, Ujházi Eszter. Fia: Pekár Gyula (1867–1937) író, az MTA tagja.

Iskola

A bécsi (1855–1858), a karlsruhei műegyetemen tanult (1858–1859), mérnöki okl. szerzett (1859). Az MTA tagja (t.: 1921. máj. 8.).

Életút

Angliában és Franciaországban malomipari mérnök (1859–1864). Hazatérése után a debreceni István Gőzmalom igazgatója és a debreceni felsőbb gazdasági tanintézet r. tanára (1864–1880). Budapesten telepedett le, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója és az Áruosztály vezetője (1881–1909). A magyar kormány megbízásából az USA-ban tanulmányozta az agrárviszonyokat, a gabonakereskedelmet és a malomipart, különösképpen a közraktározás intézményét (1880–1881). Nevéhez fűződik a róla elnevezett lisztvizsgálati módszer kidolgozása, amellyel nemzetközi hírnevet szerzett (1878-ban). A szabadalmával szerzett hírnévnek köszönhette, hogy beválasztották a párizsi világkiállítások (1878 és 1900) zsűrijének tagjai közé. Az 1878. évi világkiállítás búzáinak elemzése alapján állította össze Földünk búzája és lisztje (1881) c. alapvető szakkönyvét, amely minden addiginál részletesebb áttekintést adott a búzafajtákról, a lisztjeikről, az őrlési módszerekről, ill. ezzel összefüggésben a világ mezőgazdasági állapotáról. Amerikai tanulmányútjának tapasztalatai alapján egyszerű gabonatárolók építését javasolta, ezzel ő tekinthető a Magyarországon addig ismeretlen közraktári intézmény meghonosítása (1882–1909-ben irányítása alatt épült ki a közraktári hálózat). Fiumében ő építtette meg a Monarchia első amerikai rendszerű elevátorát (1890-ben). Újjászervezte a Leszámítolóbank érdekeltségébe tartozó Schönichen–Hartmann-féle újpesti hajóüzemet, s azt hatalmas hajógyárrá fejlesztette. Döntő szerepet játszott a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. megalapításában is (1894-ben). Érdemeiért rozsnyói előnévvel magyar nemességet kapott (1899-ben). 1920–1921-ben 100 000 koronát adott az MTA-nak.

Emlékezet

A pekározás a lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására vonatkozó módszer, amelynek lényege, hogy a különféle lisztek néhány grammját egymás mellé, fatáblácskákra helyezik; így megmutatkozik a színkülönbségük. Még szembeötlőbb a különbség, ha a mintákat vízbe helyezik. Ezen műveleteket összefoglaló néven Pekár Imréről nevezték el pekározásnak; a művelethez szükséges eszközöket pekárdeszkának, ill. pekársimítónak. (A fogalom az angol, a német, a francia, az orosz stb. nyelvben is megtalálható). Síremléke a bp.-i Új Köztemetőben látható. Portréját Benczúr Gyula festette meg (1912-ben). Emlékére a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Pekár Imre-díjat alapított (2000-ben, a kisplasztika Ifj. Szlávics László alkotása).

Főbb művei

F. m.: A mezőgazdaságnak és különösen egyesületeinek viszonya a kormányhoz különféle államokban. (Nemzetgazdasági Szemle, 1880)
Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából. 4 táblaoldal melléklettel. (Bp., 1881
németül: 1882).

Irodalom

Irod.: P. I. (Akadémiai Értesítő, 1923)
Pekár Zsuzsa–Pénzes István: P. I. (Műszaki nagyjaink. 6. köt. Bp., 1986)
Nagy Géza: Tiszteletadás P. I.-nek. (Debreceni Szemle, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője