Iskola

Belépett a premontrei szerzetesrendbe (Csornán, 1860. okt. 1-jén), pappá szentelték (1867. szept. 27.). Középiskoláit Vácott, Esztergomban és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen filozófia–matematika–fizika szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.; r.: 1889. máj. 3.; ig.: 1905. máj. 12.; t.: 1914. máj. 7.).

Életút

A szombathelyi főgimnázium r. tanára (1866–1868), igazgatója (1868–1875), a pozsonyi jogakadémián a filozófia r. tanára (1875– 1886), a bp.-i tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1886–1889), ny. r. és a pedagógia ún. jogosított tanára (1889–1916); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1902–1903), nyugalomba vonult (1916). Miniszteri tanácsos (1898-tól). A bp.-i Erzsébet Nőiskola és a bp.-i I. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző intézet kurátora. Az MTA II. Osztálya titkára (1890. máj. 8.–1914. nov. 9.). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1894-től), előadó tanácsosa (1896-tól). A Tanítóképzőintézeti Tanárok Egyesületének t. tagja. Logikai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozott, a pszichológiai pozitivizmus magyarországi megteremtője. A filozófia feladatát nem önálló ismeretek létrehozásában, hanem a tudományok addigi eredményeinek összegzésében jelölte meg. Nézetei ugyanakkor egyszerre igyekeztek támaszkodni a kísérleti pszichológiára és Arthur Schopenhauer pszichológiai felfogására. Kísérletet tett az etikai determinizmus és a fizikai-fiziológiai determinizmus elkülönítésére. Az első magyar nyelvű orvosi pszichológiai tanulmányok szerzője.

Emlékezet

Vácott élt és halt meg, ott is nyugszik. Szülőházát (Vác, Papnevelde, később Múzeum utca 4.) kulturális célokra ajánlotta fel. A házat később a város átadta a Váci Múzeumi Egyesületnek egy létesítendő múzeum számára (1918). A gesztus igen nagy elismerést szerzett számára: a város díszpolgárává is megválasztották, sőt, még életében utcát is elneveztek róla, Vácott.

Elismerés

Az MTA Gorove-díja (1890). Vác város díszpolgára (1918).

Szerkesztés

Az Athenaeum szerkesztője (1891–1914). Az Értekezések a társadalomtudományok köréből (1886–1911), az Értekezések a történettudományok köréből (1886–1914), az Értekezések a bölcseleti tudományok köréből (1904–1911) és az Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből c. sorozatok, periodikumok szerkesztője (1911–1913).