Pauer Arnold Árpád
Pauer Arnold Árpád

2022. január 21. Péntek

Pauer Arnold Árpád

pedagógus, helytörténész, premontrei szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1934-ig Pákay Árpád

Születési adatok

1885. december 10.

Zágráb

Halálozási adatok

1968. április 16.

Budapest


Család

Sz: Pákay Alajos Gyula, Tichy Mária. Nagyapja és apja is a MÁV vasúti mérnökei voltak, anyja Munkácsról származott.

Iskola

A szombathelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1904), Jászón belépett a premontrei rendbe (1904. aug. 28.; Csornán első fogadalmat tett: 1905. aug. 28., uo. örökös fogadalmat tett: 1908. aug. 28.), Győrött pappá szentelték (1909. jún. 29.). A teológiát Jászón és a bp.-i Norbertinumban végezte, majd a bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1910). A rendben vette fel az Arnold nevet.

Életút

A premontrei rend szombathelyi gimnáziumának r. tanára (1909–1947) és gimnázium c. igazgatója (1939-től), igazgatója (1941–1947). A Szombathelyi Tankerületben egyúttal a természetrajz tanulmányi felügyelője (1937–1946), uo. a katolikus gimnáziumok általános tanulmányi felügyelője (1942), tanügyi főtanácsos (1944-től). A premontrei rend szombathelyi házgondnoka (1911–1912 és 1921–1930), helyettes házfőnöke (1939–1941), házfőnöke (1941–1947). A szombathelyi Vasvármegyei Múzeum Ásvány-, Kőzet- és őslénytárának őre (1929–1933), majd a teljes Természetrajzi Tár őre (1933–1944). A premontrei rend újonnan alakult csornai gimnáziumának igazgatója (1947–1948), az iskolák államosítása után Csornán számvevő és alperjel (1947–1950), valamint a rend könyvtárosa (1949–1950). Nyíregyházára internálták (1950. júl. 11.), majd még ugyanebben az évben (1950. szept. 9.) rokonaihoz költözött Budapestre. Mint a premontrei rend utolsó élő vezetőjét, a szétszórtságban élő rendtagok elöljárójuknak tekintették (1959–1968). Vas vármegye és Szombathely város Kultúregyesülete elnöki tanácsának és múzeumi bizottságának tagja. Szombathely város iskolaszékének tagja. Kutatóként elsősorban a premontrei rend nyugat-dunántúli prépostságainak történetével foglalkozott, ill. megkezdte a Vas megyei középfokú oktatási intézmények történeti adalékainak összegyűjtését. Feldolgozta továbbá a Vas megyei és nyugat-magyarországi kerti kultúra történetét, természetvédelmileg különösen értékes a Kőszeg vidéki gesztenyések leírása, valamint Vas megye természeti emlékeinek ismertetése.

Emlékezet

Csornán hunyt el, a premontrei rend régi sírkertjében nyugszik.

Szerkesztés

A csornai premontrei kanonokok rendje szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumának Évkönyve szerkesztője (1941–1945). A Vasi Szemle (1933–1940) és a Dunántúli Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1941–1944).

Főbb művei

F. m.: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez, főtekintettel Szenczy herbáriumára. (Szombathely, 1926)
Adalékok a Kőszeg vidéki gesztenyések történetéhez. (Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum Évkönyve, 1927)
Vas vármegye természeti emlékei. 4 táblával, 1 térképpel. (Szombathely, 1932)
kéziratban: A Csornai Premontrei Prépostság névtára. 1226–1950. (Csorna, 1950).

Irodalom

Irod.: Gáyer Gyula: P. A.: Vas vármegye természeti emlékei. (Vasi Szemle, 1934)
Bendefy László: In memoriam P. A. Á. (Vasi Szemle, 1968)
Keresztesy Parker L.: P. A. Á. csornai premontrei kanonok. (Szolgálat, 1970)
Balogh Lajos–Kovács Imre Endre: P. A. (Szombathelyi tudós tanárok. II. köt. Szerk. Köbölkúti Anna. Szombathely, 2001)
Balogh Lajos: P. A. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője