Pátzay Pál
Pátzay Pál

2022. május 17. Kedd

Pátzay Pál

szobrász

Születési adatok

1896. szeptember 17.

Kapuvár, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1979. szeptember 14.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A M. Képzőművészeti Főisk.-n Radnai Béla tanítványa (1912-1914), eltanácsolták, ezután autodidakta módon képezte magát. Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múz.-i Direktórium tagja, a proletárdiktatúra bukása után másfél évi börtönbüntetésre ítélték (1919). A II. vh. után a M. Képzőművészeti Főisk. ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1975). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. Művészeti Oszt.-ának vezetőjeként előkészítette a mo.-i rajztanárképzés reformját (1946-1949).Nagybányán képezte magát (1914), expresszív stílusú munkáira Kassák Lajos figyelt fel, a Tett c. lapban közölte első rajzát (1915. dec. 1.), majd a MA II. kiállításán bemutatta nyolc plasztikáját (1917), ill. a kecskeméti művésztelep munkájában vett részt (1918). Az 1920-as években Szőnyi Istvánnal közös műteremben alkotott, hosszabb tanulmányúton járt Franciao.-ban, majd ösztöndíjasként a Római M. Akad.-n dolgozott (1928-1930), a Gerevich Tibor által létrehozott Római Isk. tagja. Az 1930-as évektől stílusa mértéktartóbbá vált, klasszicista felfogású szobrokat mintázott, a szabad térben felállított monumentális alkotások esztétikai-, anyag- és hatásproblémái foglalkoztatták, életműve legjelentősebb műveit készültek ekkor (Huszáremlékmű, Székesfehérvár; Nővérek, Pécs). Gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múz.-ban (Aba Novák Vilmossal, 1931), részt vett a Velencei Biennálékon (1930, 1940), állandóan szerepelt a KUT kiállításain és a Szinyei Társaság bemutatóin. A Történelmi Emlékbiz. felkérésére elkészítette híres Petőfi-plakettjét, amelyet a Szabadság és a nép c. antifasiszta kiállításon mutattak be (1942, s ezt a plakettet viselték a tüntetők a III. 15-i, a Márciusi Front által szervezett tüntetésen). Az ország német megszállása és a nyilas uralom idején bp.-i műtermében sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A II. vh. után számtalan köztéri megbízást kapott, stílusa alkalmazkodott a kor művészetpolitikai elvárásaihoz. Dekoratív hatású, az akadémizmushoz közelítő plasztikái tartózkodóbbá, érzelemmentessé váltak. Művészetét - a mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkereső periódus után egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. - Állandó kiállítása a Hansági Múz.-ban (Kapuvárott, 19976), a Budapest Galéria Lajos u.- i kiállítótermében nyílt (1982). Az MNG (1976), és a bécsi Collegium Hungaricum gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből (1981).

Főbb művei

F. m.: Fésülködõ lány. 1919
Fiú akt. 1919
Vetkõzõ nõ. 1930
Kenyérszegõ. 1944
Fürdõ után. 1949
Integetõ. 1952
Önmagával birkózó. 1953
Vízbe lépõ nõ. 1955
Lábát törlõ. 1959
Aurora. 1964
Bernáth Aurél.
Lyka Károly. 1928
Pécsi József. 1931
Lenin. 1950
Bartók Béla. 1958
Kazinczy Ferenc. 1966
Xantus János. 1966
Derkovits Gyula. 1966
Illyés Gyula. 1966
Németh László. 1970
Bethlen Gábor. 1980
Nõvérek. 1933
Dunai szél. 1934
10-es huszárok emlékműve. 1939
Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1949
Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1953
Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmű. 1999
Sportlovas. 1954
Sportlovas. 1979
Hunyadi lovasszobor.
Hunyadi lovasszobor. 1985
Balassi Bálint. 1959
Lenin-emlékmű. 1965
Lenin-emlékmű. 1989
Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet. 1969
Virág Benede-emlékmű. 1971
Vízijáték. 1975
Szt. József-oltár, Pieta, 12 apostol. 1933
Szűz Mária és Szt. József.
Kodály Zoltán. 1968
Burghardt Rezsõ. 1968
Szekfű Gyula. 1958
Pethõ Sándor. 1944
Aranykor. 1919
Ady Endre. 1925
Egry József. 1933
Klebelsberg Kuno.
Petõfi-plakett. 1942
Fortuna. 1947
Szabadon szolgál a szellem. 1968
Mártffy Ödön. Berlin,1930
Szinyei Merse Pál. Budapest,1941
Korunk esztétikai zűrzavara. Budapest,1962
A művészetek történelmi sorskérdéseirõl. Budapest,1966
Alkotás és szemlélet. P. P. összegyűjtött írásai. Budapest,1967.

Irodalom

Irod.: P. P.-katalógus. Budapest,1976
Kontha Sándor:P. P. Budapest,1985
Gosztonyi József:Száz éve született P. P. szobrász- és érmeművész. Éremtani Lapok 1996
Bakonyvári M. Ágnes:P. P. - Az ember és a mű. Budapest,2001

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője