Iskola

Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A M. Képzőművészeti Főisk.-n Radnai Béla tanítványa (1912-1914), eltanácsolták, ezután autodidakta módon képezte magát. Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múz.-i Direktórium tagja, a proletárdiktatúra bukása után másfél évi börtönbüntetésre ítélték (1919). A II. vh. után a M. Képzőművészeti Főisk. ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1975). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. Művészeti Oszt.-ának vezetőjeként előkészítette a mo.-i rajztanárképzés reformját (1946-1949).Nagybányán képezte magát (1914), expresszív stílusú munkáira Kassák Lajos figyelt fel, a Tett c. lapban közölte első rajzát (1915. dec. 1.), majd a MA II. kiállításán bemutatta nyolc plasztikáját (1917), ill. a kecskeméti művésztelep munkájában vett részt (1918). Az 1920-as években Szőnyi Istvánnal közös műteremben alkotott, hosszabb tanulmányúton járt Franciao.-ban, majd ösztöndíjasként a Római M. Akad.-n dolgozott (1928-1930), a Gerevich Tibor által létrehozott Római Isk. tagja. Az 1930-as évektől stílusa mértéktartóbbá vált, klasszicista felfogású szobrokat mintázott, a szabad térben felállított monumentális alkotások esztétikai-, anyag- és hatásproblémái foglalkoztatták, életműve legjelentősebb műveit készültek ekkor (Huszáremlékmű, Székesfehérvár; Nővérek, Pécs). Gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múz.-ban (Aba Novák Vilmossal, 1931), részt vett a Velencei Biennálékon (1930, 1940), állandóan szerepelt a KUT kiállításain és a Szinyei Társaság bemutatóin. A Történelmi Emlékbiz. felkérésére elkészítette híres Petőfi-plakettjét, amelyet a Szabadság és a nép c. antifasiszta kiállításon mutattak be (1942, s ezt a plakettet viselték a tüntetők a III. 15-i, a Márciusi Front által szervezett tüntetésen). Az ország német megszállása és a nyilas uralom idején bp.-i műtermében sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A II. vh. után számtalan köztéri megbízást kapott, stílusa alkalmazkodott a kor művészetpolitikai elvárásaihoz. Dekoratív hatású, az akadémizmushoz közelítő plasztikái tartózkodóbbá, érzelemmentessé váltak. Művészetét - a mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkereső periódus után egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. - Állandó kiállítása a Hansági Múz.-ban (Kapuvárott, 19976), a Budapest Galéria Lajos u.- i kiállítótermében nyílt (1982). Az MNG (1976), és a bécsi Collegium Hungaricum gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből (1981).