Papp Ferenc
Papp Ferenc

2024. december 8. Vasárnap

Papp Ferenc

irodalomtörténész

Születési adatok

1871. december 12.

Nemesmagasi, Vas vármegye

Halálozási adatok

1943. október 13.

Kemenesmagasi, Vas vármegye

Temetési adatok

1943. október 14.

Kemenesmagasi

Evangélikus Temető


Család

Testvére: Papp Ilona. F: Horváth Jolán. 

Iskola

A soproni evangélikus líceumban éretts. (1890), a budapesti tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1895). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1939. máj. 12.).

Életút

Gernyeszegen, gr. Teleki Domokos és gr. Teleki Géza nevelője, akikkel beutazta Bajorországot (1895–1897). Az Országos Nőképző Egyesület budapesti leánygimnáziuma (1897–1900), a budapesti I. kerületi állami főgimnázium (= Werbőczy István Gimnázium, 1900–1917), a budapesti középiskolai tanárképző intézet gyakorlógimnáziuma r. tanára (1917–1932; c. igazgatói rangban (1920-tól). 

Reformkori és 19. századi magyar irodalomtörténettel, elsősorban br. Kemény Zsigmond (1814–1875), Gyulai Pál (1826–1909), ill. Rákosi Jenő (1842–1929) munkásságával foglalkozott. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: kiadta, ill. sajtó alá rendezte Kemény Zsigmond hátrahagyott műveit és Gyulai Pál ismeretlen költeményeit. Pap Károly (1872–1954) és Pintér Jenő (1881–1940) mellett a pozitivista irodalomtörténet-írás egyik legjelentősebb magyarországi képviselője. 

Emlékezet

Nemesmagasiban (Vas megye, Celldömölki járás) született (1906-ban Nemesmagasi és Pórmagasi községek egyesítéséből jött létre Kemenesmagasi). Középiskoláit Sopronban végezte, majd Gernyeszegen, a Teleki családnál nevelősködött. Budapesten telepedett le, tudományos tevékenysége a fővároshoz kötődött. Nyugállományba vonulása után visszavonult Kemenesmagasiba, ott is hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). 

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1920). 

Szerkesztés

Az Országos Református Tanáregyesület Évkönyvének szerkesztője (1931–1943). 

Főbb művei

F. m.: A valószerűség és határai a művészetben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1894)
Báró Jósika Miklós és báró Kemény Zsigmond 1–2. (Budapesti Szemle, 1909)
Újabb elbeszélő irodalmunk: Szikra, Szini Gyula, Pekár Gyula művei. – Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. (Budapesti Szemle, 1910)
Újabb lírai költészetünk: Sik Sándor, ifj. Wlassics Gyula és Farkas Imre művei. – Újabb elbeszéléseink: Tömörkény István, Bíró Lajos, Lengyel Géza művei. (Budapesti Szemle, 1911)
Élet és ábránd. Báró Kemény Zsigmond kéziratából. 1–10. (Budapesti Szemle, 1912 és külön: Bp., 1912)
Gyulai Pál kritikái. – Kálnoki Izidor kötetei. (Budapesti Szemle, 1912)
Báró Kemény Zsigmond Nagyenyeden. 1–2. (Budapesti Szemle, 1913 és külön: Bp., 1913)
Jakab Ödön újabb prózai művei. – Gárdonyi újabb munkái. (Budapesti Szemle, 1913)
Báró Kemény Zsigmond hátrahagyott művei. Báró K. Zs. születésének századik évfordulójára kiadta a Kisfaludy Társaság. Sajtó alá rend. (Kemény Zsigmond összes művei. 13. Bp., 1914)
Kemény Zsigmond Izabella királynőjének keletkezéséről. (Irodalomtörténet, 1914)
Kemény Zsigmond, mint a rémuralom korának politikai írója. (Budapesti Szemle, 1916)
Gyulai Pál Romhányija. – Báró Kemény Zsigmond, mint szerkesztő és röpiratíró. (Budapesti Szemle, 1919)
Ponori Thewrewk Emil emlékezete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1920/21. Bp., 1921)
Gyulai Pál és Jókai Mór. – Egy új verses regény. Bárd Miklós: Vezeklés. (Budapesti Szemle, 1921)
Gyulai Pál lírai költészetének fejlődése 1842-től 1858-ig. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. jan. 23.
megjelent Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
A magyar regény. Császár Elemér: A magyar regény története. (Budapesti Szemle, 1922)
Báró Kemény Zsigmond. Monográfia. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. 106. Bp., 1922–1923)
Rákosi Jenő, a hírlapíró. Kismonográfia. (A Kisfaludy Társaság kiadványa. Bp., 1924)
Gyulai Pál lírai költészetének fejlődése 1858-tól 1909-ig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Gyulai Pál irodalmi emlékei. Gy. P. születésének 100-ik évfordulójára kiadta a Kisfaludy Társaság. Sajtó alá rend. (Bp., 1926)
Gyulai költészetének értékei. (Budapesti Szemle, 1926)
Kemény Zsigmond. (Irodalomtörténeti füzetek. 21. Bp., 1927)
Gyulai Pál irodalmi pályakezdése. (Budapesti Szemle, 1927)
Gyulai Pál és Pataki Emília. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927 és külön: Irodalomtörténeti füzetek. 26. Bp., 1928)
Gyallay Domokos regénye: Vaskenyéren. (Budapesti Szemle, 1928)
Gyulai Pál Gernyeszegen. (Budapesti Szemle, 1929)
Gyulai Pál id. Bethlen János gróf körében. (Erdélyi Múzeum, 1930 és külön: Erdélyi tudományos füzetek. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Gyulai Pál külföldi tanulmányai és élményei. (Budapesti Szemle, 1932)
Gyulai Pálnak Sükei Károly költeményeiről írt kiadatlan bírálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
Gyulai Pál kolozsvári tanári évei. (Budapesti Szemle, 1934)
Gyulai Pál a kolozsvári református kollégiumban. (Erdélyi Múzeum, 1934 és külön: Erdélyi tudományos füzetek. 69. Cluj–Kolozsvár, 1934)
Gyulai Pál. Monográfia. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. 115. Bp., 1935–1941)
Gyulai Pál hátrahagyott költeményeiből. (Budapesti Szemle, 1936)
Gyulai Pál politikai és társadalmi köre a kiegyezés korából. Részlet Gy. P. életrajzának második kötetéből. (Budapesti Szemle, 1937)
Gyulai Pál levelei Imre Sándorhoz. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
Kemény Zsigmond báró budai háza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1939)
Gyulai Pál, az irodalomtörténet-írás művésze. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1939. nov. 6.
megjelent Gyulai Pál. II. köt. Bp., 1941)
Gyulai Pál utolsó baráti köre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
Petőfi és a romantika. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943). 

Irodalom

Irod.: Zsigmond Ferenc: P. F.: Báró K. Zs. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)
Pais Dezső: P. F. könyve báró Kemény Zsigmondról. (Napkelet, 1923)
Császár Elemér: P. F.: Báró K. Zs. (Századok, 1924)
Várdai Béla: P. F.: Báró K. Zs. (Katholikus Szemle, 1924)
Kéky Lajos: P. F.: Rákosi Jenő, a hírlapíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Zoltvány Irén: Gyulai Pál irodalmi emlékei. Gy. P. születésének 100-ik évfordulójára kiadta a Kisfaludy Társaság. Sajtó alá rend. P. F. (Katholikus Szemle, 1927)
Galamb Sándor: Gyulai Pál irodalmi emlékei. Gy. P. születésének 100-ik évfordulójára kiadta a Kisfaludy Társaság. Sajtó alá rend. P. F. (Budapesti Szemle, 1927)
Császár Ernő: P. F.: Kemény Zsigmond. Irodalomtörténeti füzetek. 21. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Zlinszky Aladár: P. F.: Gyulai Pál. (Irodalomtörténet, 1936)
Kozocsa Sándor: P. F.: Gyulai Pál. (Napkelet, 1936 és Irodalomtörténet, 1942)
Galamb Sándor: P. F.: Gyulai Pál. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942). 

Irod.: A budapesti I. kerületi m. kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Császár Ernő: P. F. nyugalomban. (Irodalomtörténet, 1932)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete. (Bp., 1941)
P. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943). 

Megjegyzések

Gyászjelentése szerint 1943. okt. 13-án hunyt el Kemenesmagasiban: okt. 13-án, éjjel 1 órakor. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője