Pápay Sámuel
Pápay Sámuel

2024. december 9. Hétfő

Pápay Sámuel

nyelvész, irodalomtörténész, jogász

Névváltozatok

Pápai

Születési adatok

1770. március 8.

Felsőörs

Halálozási adatok

1827. május 31.

Pápa


Család

Sz: Pápai János református iskolamester, Kis Katalin. Apja halála után, testvére, Pápai János nevelte. F: 1805-től pókateleki Kondé Antónia.

Iskola

Iskoláit Kassán végezte (1788–1789), majd tanulmányai befejezése után gr. Esterházy Károly egri püspökhöz fordult támogatásért, s ekkor a református hitről áttért a katolikus hitre. A püspök támogatásával Egerben jogot, ill. magyar nyelv és irodalmat tanult (1791–1793), ügyvédi vizsgát tett (1796).

Életút

A pesti kir. tábla jurátusa (1793–1796), az egri püspöki líceumban a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1796–1800), betegsége miatt lemondott állásáról (1800). Pápán ügyvéd (1800–1801), Veszprém vm. (1801–1802), majd a devecseri Esterházy-uradalom ügyésze (1802–1804), Veszprém vm. táblabírája, ill. valamennyi Esterházy-uradalom ügyésze (1804–1827). Az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője. Állandó kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, barátságot kötött a korszak több jelentős írójával, Kisfaludy Sándorral és Péteri Takáts Józseffel. Kazinczy buzdítására sokat foglalkozott a hivatalos nyelv magyarításával, vármegyei megbízásra közigazgatási műszótárat állított össze. A Magyar Tudós Társaság megalapításához háromévi jövedelmét, 1000 ezüstforintot ajánlott fel (1827-ben).

Emlékezet

Síremléke a pápai Alsóvárosi Temetőben van. Felsőörsön, a Fő utca 26. szám alatt emléktábla őrzi emlékét (1966-tól). Kéziratainak nagy része Darnay Kálmán tulajdonába került, köztük a Kártyajátéki mesterségről írt tanulmánya, ill. Kazinczyhoz írt több levelének másolata. Mint az MTA egyik alapítója, aranyzsinóros ruhában ábrázolt mellképét az Akadémia Könyvtárának olvasótermében állították ki (Frank P. olajfestménye, 1813-ban).

Főbb művei

F. m.: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra alkalmaztatásáról
az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszté Weszprém vármegye. (Veszprém, 1807)
A magyar literatura esmérete. I–II. köt. (Veszprém, 1808
hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta Hungler József. Veszprém, 1986).

Irodalom

Irod.: Ifj. Szinnyei József: A magyar irodalomtörténetírás ismertetése. (Bp., 1878)
Badics Ferenc: Az első magyar irodalomtörténetíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
Hungler József: P. S. (Veszprémi Szemle, 1957)
Lőkös István: P. S. irodalomtudományi előadásai. (L. I.: Magyar és délszláv irodalmi tanulmányok. Bp., 1984)
Ács Anna: Kazinczy Ferenc levele P. S.- hez. Egy irodalmi kibékítés története. (Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője