Pálfy Móric
Pálfy Móric

2025. február 6. Csütörtök

Pálfy Móric, várfalvi

geológus

Születési adatok

1871. október 21.

Bágyon, Torda vármegye

Halálozási adatok

1930. augusztus 16.

Budapest


Család

Régi erdélyi unitárius családból származott. Sz: Pálfy Máté. Bíró Izabella. F: 1904-től Szmick Margit.

Iskola

Elemi és középiskoláit Tordán és Kolozsvárott végezte, Kolozsvárott éretts., a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1895). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének tanársegéde (1894–1895), a Magyar Földtani Intézet geológusa (1895–1901), osztálygeológusa (1901–1908), főgeológusa (1908–1918), főbányatanácsos (1918–1926), c. igazgatóként nyugdíjazták (1926); közben a Tanácsköztársaság idején az Intézet vezetője (1919). Nevéhez fűződik az erdélyi hegységek geológiai felvételének elkészítése, amelynek során elsőként tisztázta az ún. erupciós kőzetek korviszonyait és a medencék gyűrődési jelenségeit. A felvételek kiértékelése és a jelenségek elemzése során alapvetően új eredményeket ért el az Erdélyi Érchegység, a Bihar hegység, valamint a Rudabányai hegység geológiai viszonyainak tanulmányozása terén. Elsőként ismerte fel a zöldköves piroxén-andezit és a riolit kapcsolatát, elsőként írta le a verespataki kálidús riolitot. Paleontológusként 1 új nemet, 27 új fajt és 1 új változatot írt le. Hidrogeológiai tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyarhoni Földtani Társulat első titkára (1901–1907), alelnöke (1916–1921), elnöke (1921–1923), t. tagja (1926-tól). A Magyar Természettudományi Társulat és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egylet (OMBKE) választmányi tagja (1921–1930).

Elismerés

Bugát Pál-díj (1903), Szabó József-emlékérem (1911).

Szerkesztés

A Földtani Közlöny szerkesztője (1901–1907).

Főbb művei

F. m.: A Hideg- és Meleg-Szamos környékének geológiai viszonyai. (Magyar Földtani Intézet 1896. évi jelentése. Bp., 1898)
A Gyalui havasok nyugati részének geológiai viszonyai. (Magyar Földtani Intézet 1897. évi jelentése. Bp., 1899)
Az Aranyos-folyó völgyének geológiai viszonyai Albák és Szkerisora környékén. (Magyar Földtani Intézet 1899. évi jelentése. Bp., 1901)
Adatok Székely-Udvarhely környékének geológiai és hydrogeológiai viszonyaihoz. (Földtani Közlöny, 1899)
Az Aranyos folyó völgyének bal oldala Topánfalva és Offenbánya között. (Magyar Földtani Intézet 1900. évi jelentése. Bp., 1902)
Geológiai jegyzetek az Aranyos folyó völgyéből. (Magyar Földtani Intézet 1901. évi jelentése. Bp., 1903)
Két új inoceramus faj az erdélyi részek felsőkréta rétegeiből. Két táblával. – Előzetes jelentés az erdélyrészi Érchegység andesitjének korviszonyáról. (Földtani Közlöny, 1903)
Borszék fürdő és Gyergyóbélbor geológiai és hydrologiai viszonyai. Egy táblával. (Földtani Közlöny, 1905)
A kovásznai „Pokolsár-fürdő.” (Természettudományi Közlöny, 1905)
A Csetrás hegység nyugati és déli része. (Magyar Földtani Intézet 1906. évi jelentése. Bp., 1908)
A telérek mellékkőzetének befolyása a telérek nemesérckitöltésére. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1907)
A Maros völgyének jobb oldala Algyógy környékén. (Magyar Földtani Intézet 1907. évi jelentése. Bp., 1909)
Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei. (Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1911)
Az újvidéki próbafúrások. (Földtani Közlöny, 1912)
Medencék gyűrődéséről, tekintettel az Erdélyi Medence antiklinálisaira. (Koch Emlékkönyv. Bp., 1912)
Geológiai jegyzetek a Bihar hegységből. (Magyar Földtani Intézet 1913. évi jelentése. Bp., 1915)
A pálházkörnyéki riolitterület Abaúj-Torna vármegyében. – A nagybányai bányaterület geológiai viszonyai. (Magyar Földtani Intézet 1914. évi jelentése. Bp., 1916)
Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben és Nagybánya környékén. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. márc. 13.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916)
Ilobabánya, Miszbánya és Láposbánya geológiai viszonyai. (Magyar Földtani Intézet 1916. évi jelentése. Bp., 1918)
Tengeralatti forráslerakódások a budapesti triászkorú képződményekben. (Földtani Közlöny, 1920)
A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei. (Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1924
új kiad. 1929
németül is)
A zalamegyei kékkúti savanyúvízforrás hidrogeológiai viszonyai. (Hidrológiai Közlöny, 1924)
A m. kir. Földtani Intézet részletes geológiai felvételeinek fejlődése és jelenlegi állása. (Földtani Közlöny, 1925)
A kösseni rétegek facieskifejlődései és sztratigráfiai helyzete a Bihar- és Béli-hegységben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
Krétakorú-e a Gyalui havasok kristályos paláinak metamorfózisa? – A gellérthegyi mélyfúrás tanulságai. (Földtani Közlöny, 1928)
A budapesti hévfúrások vízmennyiségének ingadozásáról. (Hidrológiai Közlöny, 1929)
Adatok Pécs környékének hidrológiájához. 1–2. (Hidrológiai Közlöny, 1929–1930)
Magyarország arany–ezüst bányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai. (A Magyar Kir. Földtani Intézet gyakorlati füzetei. Bp., 1929)
A Bihar- és a Béli-hegység földtani viszonyai. I. (Bp., 1939).

Irodalom

Irod.: Unitárius természettudós sikere. (Keresztény Magvető, 1903)
P. M. t. tag halála. (Földtani Közlöny, 1930)
Schréter Zoltán: P. M. emlékezete. (Hidrológiai Közlöny, 1930)
László Gábor: P. M. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1931)
P. M. emlékezete az Akadémián. (Keresztény Magvető, 1932)
Bányai János: P. M. emlékezete. (Unitárius Evangélium, 1933)
Vendl Aladár: P. M. l. tag emlékezete. (Bp., 1933)
Vitális György: Emlékezés P. M. hidrológiai munkásságára születése 125. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1996)
Hála József: P. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője