Balázs János, P.
Balázs János, P.

2024. március 29. Péntek

Balázs János, P.

nyelvész

Születési adatok

1910. november 14.

Pozsony

Halálozási adatok

1990. január 1.

Budapest


Család

Sz: Balázs János asztalossegéd, Susla Anna. F: Vígh Emília. Két leánya: Balázs Emília és Balázs Mária; két fia: Balázs János, ill. Balázs Géza (1959–) nyelvész.

Iskola

A pozsonyi magyar reálgimnáziumban éretts. (1933), a pozsonyi Komensky Egyetemen magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1938).

Életút

Az érsekújvári Állami Magyar Gimnázium (1938–1946), az esztergomi községi gimnázium (1946–1948), a rákoskeresztúri (= 1950-től Bp., XVII. kerület) gimnázium r. tanára (1948–1953), az MTA Nyelvtudományi Intézet Nagyszótári Osztályának tud. munkatársa (1953–1975).

Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett az Új Magyar Tájszótár számára végzett gyűjtésekben (1949–1952), egyúttal részt vett a Nyelvtörténeti Adattár előkészítő munkálataiban (1950-től), majd a Petőfi Szótár és a Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztésében is. Később érdeklődése a nyelvtörténet, ill. elsősorban a magyar kódexszövegek forrásai felé fordult. Nevéhez fűződik a Jókai-kódex ismeretlen latin szövegeinek felfedezése (a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárában, egy latin kódexben), teljes szójegyzékének összeállítása és a nyelvemlék kritikai kiadása. Feldolgozta továbbá a nyelvemlék szavainak szótörténetét, hang- és alaktanát. Szintén összeállította a Szent Margit-kódex kritikai kiadását, ennek megjelenését azonban már nem élhette meg.

Főbb művei

F. m.: A Jókai-kódex latin eredetijének eddig ismeretlen fejezete. (Magyar Nyelv, 1956)
Eine slowakische Volksballade im literarischen Nachlass von Kazinczy. (Studia Slavica, 1959)
Szemere Pál, mint szóalkotó. – Szemere Pál, mint nyelvész. (Magyar Nyelv, 1961)
Beszédtechnikai ismeretek. (Bp., 1972)
Jókai-kódex. XIV–XV. század. A nyelvemlék betűhű olvasata és latin megfelelője. Közreadta, a bevezető tanulmányt írta és a szójegyzéket összeáll. (Codices hungarici. 8. Bp., 1981)
Magyar kódexszövegek latin forrásai. (Magyar Nyelv, 1986)
Szent Margit élete. Szerk. (Régi magyar kódexek. 10. Bp., 1990).

Irodalom

Irod.: Büky Béla: P. B. J. (Magyar Nyelvőr, 1990)
Rácz Endre: P. B. J. (Magyar Nyelv, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője