Orbán Sándor
Orbán Sándor

2024. október 12. Szombat

Orbán Sándor

történész

Születési adatok

1928. február 12.

Salföldábrahám, Zala vármegye

Halálozási adatok

2012. június 22.

Budapest

Temetési adatok

2012. július 14.

Ábrahámhegy


Család

Szegényparaszti szülők ötödik gyermekeként született. Sz: Orbán Gyula földműves, Nyers Erzsébet szőlőmunkás. F: 1951-től Tótsimon Erzsébet általános iskolai tanár. Leánya: Orbán Erzsébet; fia: Orbán Sándor.

Iskola

A polgári iskola elvégzése után tanítói képesítést (1946), majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán történelem–magyar szakos általános iskolai tanári okl. szerzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (1962), doktora (1974).

Életút

A Repülőgép Kísérleti Intézet tanonca (1943–1945). Az MTA Történettudományi Intézet III. sz. Magyar Történeti Osztályának tud. munkatársa (1951–1965), tud. főmunkatársa (1965–1975), tud. tanácsadója és a Jelenkortörténeti Osztály vezetője (1975–1988). A Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) Balkanisztikai–Szlavisztikai Intézetének Keldis-ösztöndíjas vendégkutatója (1971–1972). Tudományos pályafutásának kezdetén a katolikus egyház 1945 utáni politikájával, az egyház és az állam viszonyának történetével foglalkozott, majd érdeklődése a 20. sz.-i, elsősorban 1945 utáni magyar agrártörténet felé fordult. Az egyház és az állam kapcsolatát feldolgozó munkái sokáig a hivatalos magyar történetírás álláspontját fejezték ki. Később az elsők között vizsgálta a II. vh. utáni agrárátalakulás, az ún. agrárforradalom politikai és társadalmi hatásait, majd kutatásait kiterjesztette a magyarországi és a kelet-európai összehasonlító agrártörténetre is. Különösen értékesek a magyarországi tanyarendszer átalakulását elemző, valamint az agrárkérdés 20. sz.-i történetének alakulását bemutató írásai. Helytörténeti és forráskiadói tevékenysége is fontos, kiadta Serédi Jusztinián feljegyzéseit (Vida Istvánnal).

Elismertség

Az MTA Agrártörténeti, ill. Faluszociológiai Bizottsága tagja (1964-től). A Magyar–Szovjet Történész Vegyes Bizottság tagja (1973-tól). Az MTA Néprajzi Kutatócsoport Tudományos Tanácsának tagja (1986–1990).

Elismerés

Akadémiai Díj (1966), Akadémiai Nívódíj (1974), a Szocialista Országok Akadémiáinak Nemzetközi Díja. Munka Érdemrend (ezüst, 1971).

Főbb művei

F. m.: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában. (Századok, 1953)
Rózsa Ferenc és Richárd. Szerémi Borbálával. (Útmutató városi és falusi előadók számára. 169. Bp., 1953)
A klérus propagandatevékenysége a Szovjetunió elleni agresszió idején. (Természet és Technika, 1953)
Schönherz Zoltán. (Útmutató városi és falusi SZFTE-előadóknak. Bp., 1954)
A szovjetellenes háború klerikális támogatói. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványai. Bp., 1954)
Az egységes állami iskola megteremtése. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp., 1955)
A felekezeti iskolák államosításának 10. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1958)
A Demokrata – Barankovics – Néppárt történetéhez. 1945–1949. (Századok, 1958)
Adalékok a Balaton-felvidék agrárátalakulásához. (Veszprémi Szemle, 1958)
Agrárátalakulás a Német Demokratikus Köztársaságban. 1945–1955. M. Somlyai Magdával. (Történelmi Szemle, 1959)
Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért. (A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban. Bp., 1960)
Az állam és a katolikus egyház megállapodása, 1950. (Történeti Szemle, 1960)
A földreform történeti forrásaihoz. (Levéltári Híradó, 1960)
Egyház és állam. A katolikus egyház és az állam viszonyának rendezése. 1945–1950. Monográfia, kand. és egy. doktori értek. is. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1961)
Adalékok a Somogy megyei újgazdák helyzetéhez, 1945–1948. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
„Sajátos adottságok” a Balaton parti szövetkezésben? (Valóság, 1962)
Változások a mezőgazdasági népesség számában és szerkezetében Magyarországon. (Húsz év. Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből. Szerk. Lackó Miklós, Szabó Bálint. Bp., 1964)
A mezőgazdasági népesség rétegződése a földreform után, Somogy megyében. 1945–1949. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
Egy kérdőíves összeírás feldolgozása a mezőgazdasági népesség 1946. évi helyzetéről. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
Adalékok a földreform utáni falusi viszonyok tanulmányozásához. (Történelmi Szemle, 1966)
Az agrárszegénység számának és helyzetének alakulása a felszabadulás után. (Párttörténeti Közlemények, 1966)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legújabbkori története kutatásáról. (Borsodi Szemle, 1967)
A gazdagparasztság helyzete és felszámolásának kezdetei a felszabadulás után. (Agrártörténeti Szemle, 1968)
A demokratikus agrárforradalom és a parasztság rétegződésének problémái a felszabadulás után. (Századok, 1970)
Lenin és az agrárkérdés. (Századok, 1970 és Történelmi Szemle, 1970)
Két indulás – két eredmény problémái a termelőszövetkezeti átalakulásban Magyarországon. (Párttörténeti Közlemények, 1970)
A parasztság társadalmi tagozódásának problémái a földreform után. (A földreform történelmi jelentősége. Előadások az Országos Földreform-emlékünnepségeken. Békéscsaba, 1970. márc. 15–16. Szerk. Lázár Vilmos. Bp., 1972)
A parasztság osztálytagozódásának alakulása a felszabadulás után. (A népi Magyarország negyedszázada. Nemzetközi tudományos ülésszak Magyarország felszabadulásának 25. évfordulóján. Szerk. Blaskovits János, Zsilák András. Bp., 1972)
Két agrárforradalom Magyarországon. Demokratikus és szocialista agrárátalakulás. 1945–1961. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1972)
A magyar agrárkérdés a XX. században és Achim L. András programja. (Achim L. András Emlékkönyv. Szerk. Pölöskei Ferenc, Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1972)
A tanyarendszer átalakulásának néhány problémája a felszabadulás után. (Történelmi Szemle, 1975)
Endrődi csendőrsortűz. Tudományos emlékülés az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulója alkalmából. Szerk. Szakács Kálmánnal. (A MEDOSZ Történelmi Emlékbizottsága kiadványa. Bp., 1975)
Az új- és legújabbkori társadalomtörténeti kutatásokhoz. Tervezet. Vörös Károllyal, Sándor Pállal. (Történelmi Szemle, 1976)
A munkásság és a szövetkezeti parasztság közeledésének problémáihoz. (Társadalomtudományi Közlemények, 1978)
A parasztság szerkezeti átalakulásának kérdései a demokratikus és a szocialista agrárforradalom időszakában. (Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon. 1944–1962. Szerk. Balogh Sándor, Pölöskei Ferenc. Bp., 1979)
A magyar társadalom szerkezetének átalakulása a felszabadulás után. (Társadalmunk szerkezetének fejlődéstendenciái. Bp., 1979)
A magyar társadalom felszabadulást követő átalakulásának történeti vizsgálatához. (Történelmi Szemle, 1981)
Kollektivizálás és a parasztság útja. (Válság és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve. Tudományos ülésszak, Budapest, 1981. szept. 29.–okt. 1. Bp., 1982)
A felszabadulás nemzeti közgondolkodásunkban. 1944–1945. (Történelem és közgondolkodás. Tudományos tanácskozás, Eger, 1982. jún. 16–18. Bp., 1982)
Átalakuló parasztság – változó parasztpolitika. (A szocialista átalakulás jellemzői falun. Országos elméleti tanácskozás, Kecskemét, 1982. nov. 24–26. Bp., 1983)
Baloldali fordulat, kiigazítások – fáziskéséssel. 1955. márc.–1956. okt. (Történelmi Szemle, 1984)
Torzulások és fáziseltolódások a felszabadulás utáni paraszti árutermelésben. (Magyar Tudomány, 1984)
Magyarország 1944-ben. Tudományos tanácskozás, Budapest, 1984. jún. 14. Szerk. (Bp., 1984)
A demokratikus agrárforradalom. (A népi demokratikus átalakulás kezdetei és a magyar államiság. A Debrecenben, 1984. dec. 14-én megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott tanulmányok és előadások. Szerk. Marosi Endre. Debrecen, 1985)
A szocializmus építésének első fél évtizede. 1948–1953. (Századok, 1985)
A felszabadulás utáni Magyarország történeti ábrázolásának néhány problémája. (Történelmi Szemle, 1985)
Az ország felszabadulása és a népi demokratikus fordulat kezdeti feltételei. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Szerk. is. Molnár Jánossal, Urbán Károllyal. Bp., 1985)
Tanyaközpontosítási kísérletek a felszabadulás után Szabolcs-Szatmár megyében. (Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 1985)
A fejlődés újabb szakaszának megalapozása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre. Szeged, 1986)
Az MKP és az MDP kísérletei a tanyakérdés megoldására. (Párttörténeti Közlemények, 1987)
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet a mezőgazdaságban régiónk országaiban. (Tanulmányok a szocialista mezőgazdaság kialakulásáról. Szerk. is Pölöskei Ferenccel. Bp., 1988)
A parasztbirtok I. és II. világháború utáni térfoglalása régiónk országaiban. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Bp., 1989)
Az utódlás drámája. Serédi Jusztinián hercegprímás feljegyzése Horthy István kormányzóhelyettessé választásáról. Vida Istvánnal. (Világosság, 1990)
Serédi Jusztinián hercegprímás feljegyzései. 1941–1944. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Vida Istvánnal. (Sisak és cilinder. Bp., 1990)
Helyzetjelentés Szatmár megyéből. (Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, 1991)
Adatok a Nagyatádi-féle földreform két évtizedéről. (Agrártörténeti Szemle, 1992)
Pápa negyedszázada. 1945–1970. Pápa negyedévszázada. (Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetekről 1970-ig. Pápa, 1994)
A régió országaiban lezajlott földreformok mérlegéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1995)
Mi történet a majorsági cselédséggel 1945 után? (Somogy megye múltjából, 1996)
Régiónk agrárkérdései és megoldásuk keresése a két világháború között. Vázlatos áttekintés. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Búza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor. Bp., 1996)
Agrárprogram-változatok és Szárszó. A népi mozgalom és a magyar társadalom. Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából. Szerk. (Bp., 1997)
Dokumentumok a Kereszténydemokrata Néppárt 1945. évi megjelenéséhez és programjához. – A paraszti szerveződés, érdekvédelem néhány problémája 1956-ban. (Századok, 1998)
1956 és a politikai pártok. Válogatott dokumentumok. (Századok, 1999)
Agrárproblémák és megoldásuk kísérlete térségünkben a 20. században. Vázlatos áttekintés. (A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc tiszteletére. Szerk. Gergely Jenő. Bp., 2000)
Földreform és szövetkezeti tervek az 1930-as években. (A falukutatás fénykora. 1930–1937. Szerk. Pölöskei Ferenc. Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Koncsek László: O. S.: Egyház és állam. (Világosság, 1962)
Balázs György: O. S.: Egyház és állam. (Társadalmi Szemle, 1962)
Beszámoló O. S. kandidátusi disszertációjának vitájáról. (Századok, 1963)
Vida István: O. S.: Két agrárforradalom Magyarországon. (Századok, 1974)
Vida István: O. S. doktori disszertációjának vitája. (Századok, 1975)
Gergely Jenő: Serédi Jusztinián hercegprímás feljegyzései. 1941–1944. Sajtó alá rend. O. S. és Vida István. (Századok, 1992)
Halálhír. (Népszabadság, 2012. júl. 6.). *Bibliográfiákban művei összekeverve Orbán Sándor szövetkezeti jogtanácsos munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője