Oltványi Pál
Oltványi Pál

2022. július 6. Szerda

Oltványi Pál

pedagógus, római katolikus pap, író

Születési adatok

1823. augusztus 1.

Szeged

Halálozási adatok

1909. január 16.

Szeged


Család

Sz: Oltványi Ferenc, Puskás Apollónia. Testvére: Oltványi Gáspár (1844–1904) r. k. pap.

Iskola

Középiskoláit Temesvárott és Szegeden végezte, majd csanádi egyházmegyei papnövendékként a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult (1841–1845), pappá szentelték (1846. ápr.).

Életút

Temesvárott a csanádi káptalan jegyzője (1845–1846), Újbesenyőn segédlelkész (1846. ápr.–aug.), a temesvári püspöki levéltár levéltárnoka és szentszéki aljegyzője, ill. irodaigazgató és püspöki titkár (1846–1852), szentszéki ülnök (1852–1854). Földeákon (Csanád vm.) plébános (1854–1873), a szegedi apácaiskolák igazgatója (1873–1900). Csúti c. prépost (1880-tól), pápai titkos kamarás (1882-től). Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja (1872-től). A forradalom és szabadságharc idején Lonovics József püspök, majd Temesvár ostroma idején Róka József püspöki helyettes mellett Makón, később Fábry Ignác és Csanády Sándor püspökök mellett tartózkodott. A Bach-korszak idején erélyesen védelmezte az egyházmegye és a papság jogait. Az árvíztől többször sújtott faluban, Földeákon új templomot (1857), új iskolát (1861), a temetőben új kápolnát építtetett (1864), ill. az 1863. évi aszály és éhínség idején a plébánián népkonyhát állíttatott fel. Nagybátyja, Oltványi István alapítványából Szegeden leányiskolát és nevelőintézetet létesített (1873-ban, amelyet többször bővített; 1874-ben saját költségén apácák vezetésével újabb háromosztályú ingyenes iskolát állított fel). A Magyar Tudós Társaságnak összesen 2400 koronát adományozott (1869–1871), amelynek kamatait Oltványi-alapítványként magyar történelmi művek jutalmazására fordították. Mariazellben megtartott aranymiséje alkalmából a csanádi káptalannál 120 000 koronás alapítványt tett (1896-ban). Halála után 600 kötetes értékes könyvgyűjteménye a szegedi Somogyi Könyvtár állományába került.

Emlékezet

1873-tól Tátrafüreden nyaralt, ahol egy forrást is felfedezett (1882-ben, amelyet róla neveztek el; felavatták: 1885. júl. 14-én). A Somogyi Könyvtár könyveiből és leveleiből emlékkiállítást rendezett (Szegeden, 1999-ben).

Elismerés

Földeák díszpolgára (1896).

Szerkesztés

A szegedi apáczaintézet értesítőjének szerkesztője (I–XX. füzet, 1878–1900).

Főbb művei

F. m.: Erläuterungen über das erste Programm des Lyceal-Gymnasiums zu Temesvár. (Temesvár, 1851)
Vegyes házasságok és az új polgári törvénykönyv. (Temesvár, 1854)
Privilegium fori és az új polgári s büntető codex. (Temesvár, 1854)
Mennyország királynéja. Salve Regina. Népszerűleg magyarázta. (Pest, 1857)
Vegyes házasságok. (Temesvár, 1857)
A csanádi püspöki megye birtokviszonyainak története. (Szeged, 1867)
A római katholikus egyház és a parlament Magyarországban. (Temesvár, 1871)
Tájékoztató útmutatás a kereseti jövedelemadónak bevallása és fellebbezése iránt. (Temesvár, 1876
3. bőv. kiad. 1877)
A jeruzsálemi Szent Sír és lovagrendjének rövid története. (Temesvár, 1882)
Földeák község történelme. (Makó, 1883)
A népoktatási ügy Magyarországban a múlt és jelen időben. (Temesvár, 1884)
Szeged, a nagy katholikus város egyik nyílt sebe. (Temesvár, 1884)
Szegedi különlegességek. (Temesvár, 1886)
Játékok és szavalmányok tanulók számára. I–II. füz. (Temesvár, 1885–1890)
Tájékozás a kegyúri jog iránt. (Temesvár, 1886)
Fenyőfa, mint karácsonyfa. (Temesvár, 1886)
A szegedi plébánia és a t. piarista atyák szegedi krónikája. (Temesvár, 1886)
Salve Regina, a mennyország királynéjának tiszteletére elmélkedések május hó minden napjára. (Temesvár, 1893)
Tátrafüredi emlék. (Temesvár, 1901).

Irodalom

Irod.: O. P. prépostnak a szeged-alsóvárosi tanyai iskolák javára tett jubiláris alapítványa. Kiadta Oltványi Ottó. (Szeged, 1909)
Komoly Pál: O. P. életének és munkásságának története. (Szeged, 1998)
Takó Edit: A könyvtárgyarapító prépost. In memoriam O. P. (Szeged [folyóirat], 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője