Nyomárkay István
Nyomárkay István

2021. június 15. Kedd

Nyomárkay István, nyomárkai

nyelvész, szlavista, kroatista

Születési adatok

1937. március 16.

Budapest

Halálozási adatok

2020. augusztus 5.

Budapest


Család

Régi zempléni református nemesi családból származott.

Nagyszülei: nyomárkai Nyomárkay Ödön (†1938. dec. 15. Sátoraljújhely. Temetés: 1938. dec. 17. Sátoraljaújhelyi Köztemető, családi sírbolt) orvos, kórházi főorvos, Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, a református egyház főgondnoka, bori Horváth Ida; Matolay Győző, Gróff Margit.

Szülei: Nyomárkay István (1901. jún. 4. Sátoraljaújhely–1976. jan. 28. Bp. Temetés: 1976. febr. 6. Farkasrét) gazdasági felügyelő, mezőgazdasági mérnök, zolnai és nagyszalatnyay Matolay Eszter (1915. máj. 6. Bp.–2012. jún. 7. Bp.), a TIT nyugdíjas főelőadója. Nyomárkay István testvérei: püspöki Keresztszeghy Sándorné Nyomárkay Anna és Nyomárkay József.

Testvére: Nyomárkay Ödön (1940. jún. 30. Bp.) vívó.

Felesége: Hefler Ágnes, műszaki könyvtáros, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) munkatársa.

Fia: Nyomárkay István (1971–).

Iskola

Elemi, ill. általános iskoláit Makón és Budapesten végezte, a budapesti Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1955), az ELTE BTK-n magyar–szerbhorvát szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1961), doktorált (1965), a nyelvtudományok kandidátusa (1979), doktora (1988).

Az MTA tagja (l.: 2004. máj. 3.; r.: 2010. máj. 3.).

Életút

A budapesti XXI. kerületi Kossuth Lajos Gép- és Öntőipari Technikum tanára (1961–1975); közben a leningrádi Zsdanov Egyetem (1973–1974), a Zágrábi Egyetem Finnugor Tanszéke magyar nyelvi lektora (1974–1975).

Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke egy. adjunktusa (1975–1981), egy. docense (1981–1989), egy. tanára (1989. júl. 1-jétől), emeritusz professzora (2007-től). A Szerbhorvát Szak (1984–1987), a Szerbhorvát Tanszék vezetője (1987–1999), a Szláv és Balti Filológiai Intézet alapító igazgatója (1999–2003) és az Ukrán Filológiai Tanszék mb. vezetője (2002–2003). Az ELTE BTK általános dékánhelyettese (2001–2003).

Délszláv filológiával, szerb, horvát és szlován nyelvtörténettel, az ún. kaj- és csa-nyelvjárás nyelvi emlékeivel, magyar, horvát és szerb nyelvi, irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Feldolgozta – többek között – a burgenlandi horvátok legrégibb kéziratos imakönyvét (Libellus infirmorum, 1728), a Szveti Evangeliomi c. nyelvemléket (1732), ill. a horvát nyelvújítás történetét, annak magyar vonatkozásait. A magyarországi szláv kéziratok feldolgozásával kapcsolatos tudományos kutatások szervezője és irányítója. Számos népszerű szerb és horvát nyelvkönyv, nyelvtankönyv és egyéb segédkönyv szerzője, ill. szerkesztője.

Elismertség

Pro Universitate Emlékérem (1997), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Szent-Györgyi Albert-díj (2002).

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007).

Frank Miklosic-emlékérem (1994), Matija Petar Katancic-emlékérem (1998), Ivan Antunovic-emlékérem (1999), a Horvát Köztársaság Hajnalcsillag Rendje (2003), Vatroslav Jagic-emlékérem (2010).

KISZ Érdemérem (1969).

Elismerés

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elnökhelyettese (2008. jún. 23.–2014. jún. 16.). Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága tagja.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja (1995-től), elnöke (1999–2004), alelnöke (2004–2020). A Modern Filológiai Társaság elnöke (1996–2020) és a Magyarországi Szlavisták Szövetsége alapító elnöke (1999. dec. 7.-étől). A Szlavisták Nemzetközi Bizottsága magyar nemzeti bizottságának elnöke. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője (2001–2007). 

A Protestáns Közművelődési Egyesület választmányi tagja.

A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (1997-től). Az Osztrák Tudományos Akadémia Balkanisztikai Bizottsága tagja.

Szerkesztés

A Studia Slavica főszerkesztője (2000–2019). A www.filologia.hu c. online folyóirat főszerkeszője (2010-től).

Az Acta Linguistica, ill. az eszéki Rijec c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Nyelvújítási kísérletek a szlavóniai horvát irodalomban a felvilágosodás korában. Egy. doktori értek. (Bp., 1965)
Audio-vizuális orosz nyelvoktatás szakközépiskolában. (Audio-vizuális Közlemények, 1972. 4.)
Tárgyas igék tárgy nélkül. (Magyar Nyelv, 1972. 2.)
Ein burgenländisch-kroatisches Evangelienbuch aus dem Jahre 1732. (Studia Slavica, 1973)
Érzelmi árnyalattal színezett mondást jelentő igék az összetett mondatokban. (Magyar Nyelv, 1973. 1.)
Érzelemmel kombináltérzékelést, észlelést, gondolkodást jelentő igék az összetett mondatokban. (Magyar Nyelv, 1975. 3.)
Fremdwörter in den slawischen Sprachen. (Studia Slavica, 1976)
Ein Versuch für den Vergleich miteinander nicht verwandter Sprache. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio linguistica, 1977)
Az
idegen – nemzetközi – szavak alaktani és mondattani beilleszkedése a szerb-horvát nyelvbe. Kand. értek. (Bp., 1978)
A -ban, -ben ragos határozó. (Magyar Nyelv, 1978. 1.)
Die deverbale Adjektive auf -/a/ci im Serbokroatischen. (Hungaro-Slavica, 1978)
Révai
Miklós ábécés könyvének horvát, szlovén – vend – és szlovák nyelvű változata. (Tanulmányok Dobossy László 70. születésnapjára. Szerk. Gyivicsán Anna. Bp., 1980)
Német tükörfordítások a horvátban és a magyarban. (Magyar Nyelv, 1980. 4.)
Melléknévi jelentésű elöljárós szerkezetek a szerb-horvátban és magyarra fordításuk lehetőségei. (Fordítás és nyelvoktatás. Szerk. is. A TIT Idegennyelvoktatási Szakosztálya kiadványa. Bp., 1981)
A kétnyelvűségről. A békéscsabai „Anyanyelv és kultúra” konferencia kapcsán. Beszámoló és hozzászólás. (Modern Nyelvoktatás, 1981)
Die wendische Übersetzung eines ungariches Gebetbuches. (Studia Slavica, 1981)
Izdania budajskoj Universitetskoj tipografii na horvatskom jazike. (Typographia Universitaits Hungaricae Budae 1777–1848. A Budapesten 1977. szept. 4–8-án rendezett A budai Egyetemi Nyomda szerepe a kelet-európai népek kulturális, társdalmi és politikai fejlődésében c. kollokvium előadásai. Szerk. Király Péter. Bp., 1983)
Das erste handschrifliches Gebetbuch der burgenländischen Kroaten aus dem Jahre 1728. (Studia Slavica, 1983)
Der syntaktische Aspekt bei der Erforschung der Fremdwörter. (Hungaro-Slavica, 1983)
Egy bibliai történet XVI. századi magyar és XIX. századi horvát irodalmi feldolgozása. (Filológiai Közlöny, 1983. 3-4.)
Szerb
-horvát – horvát-szerb leíró nyelvtan. Fonetika, szóképzés, jelentéstan. Spomenka Dujmov gyermekirodalmi jegyzetével egy kötetben. Egy. jegyz. (Bp., 1984)
Strane rijeci u hrvatskosrpskom
jeziku. (Bp., Tankönyvkiadó, 1984)
Die ungarischen Muster der kroatischen Spracherneuerung. Der militärische Wortschatz. (Studia Slavica, 1985)
A
horvát nyelvújítás magyar mintái. Doktori értek. (Bp., 1986)
Jambresic szótárának magyar anyaga. (Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára. Szerk. Gregor Ferenccel. Az ELTE Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1987)
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. – Az újgörög nevek magyar helyesírása. (Magyar Nyelv, 1988. 4.)
Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung.
(Studies in Modern Philology. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
A magyar és a szerbhorvát nyelv kapcsolata. (Nyelvünk a Duna tájon. Egy. segédkönyv. Szerk. Balázs János. Bp., 1989)
A horvát nyelvújítás magyar mintáinak hatása a korabeli terminológiai szótárak tükrében. (Magyar Nyelv, 1989. 2.)
A magyarországi szláv nyelvtudomány bibliográfiája 1985-ig. Szerk. a szerkesztőbizotság. A szerkesztőbizottság vezetője Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1990)
Magyarországi szláv kéziratok. – Slawische Handschriften in Ungarn. Főszerk. Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1990)
A délszláv dialektológia tanulmányozásának jelentősége. (Egyetemi fonetikai füzetek. 3. Studia in honorem Kálmán Bolla. Oblata a collegis et discipulis. Szerk. Földi Éva. Bp., 1990)
Über die ungarischen Elemente der Gemeinsprache der burgenländischen Kroaten. (Studia Slavica, 1990)
Hadrovics László: Vallás, egyház, nemzettudat. A szerb egyház nemzeti szerepe a török uralom alatt. Hollós Attila közreműködésével szerk. Ny. I. (Bp., ELTE, 1991)
Egy múlt századi egyetemi jutalomtétel. (Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991)
Die Wurzein des kroatischen Purismus. (Trudy po slavanovedenie. – Szlavisztikai tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1992)
Esterházy Pál nádor vallásos műveinek egykorú horvát fordítása. (Magyar Nyelv, 1992. 2.)
Beiträge zur kroatischen Spracherneuerung unserer Zeit. (Budapester Beiträge zur Germanistik 24. Im Zeichen der ungeteilten Philologie. Festschrift für Professor dr. sc. Karl Mollay zum 80. Geburtstag. Szerk. Bassola Péter, Hessky Regina, Tarnói László. Bp., 1993)
A tükörfordításról, különös tekintettel a (szerb)horvátra. (Magyar Nyelv, 1993. 2.)
„Le das du calque… est plus complexe.” Über die Lehnübersetzungen mit besonderer Rücksicht auf das Kroatischserbische. – Eine Eingenschaften des Burgenländischkroatischen. (Studia Slavica, 1993)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Kniezsa István válogatott írásaiból. – Hilfsbuch zu slawistischen Seminarübungen Ausgewählte Schriften von Stefan Kniezsa. Szerk. Kiss Lajossal. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1994)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Melich János válogatott írásaiból. – Hilfsbuch zu slawistischen Seminarübungen Ausgewählte Schriften von János Melich. Szerk. Kiss Lajossal. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1994)
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének szláv vonatkozású anyagai a kezdetektől 1920-ig. Tematikus bibliográfia. Összeáll. Csíkhelyi Lenke. Szerk. Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1995)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Asbóth Oszkár válogatott írásaiból. – Hilfsbuch zu slawistischen Seminarübungen Ausgewählte Schriften von Oszkár Asbóth. Szerk. Kiss Lajossal. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1996)
Egy XIX. századi magyar–délszláv [bunyeváv–szerb–horvát] szótár. Sarcevic Ambrozje Magyar–délszláv közigazgatási és törvénykezési műszótáráról. (Magyar Nyelvőr, 1996. 4. németül: Studia Slavica, 1997)
Burgenlandi horvát sztenderd? (Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. Bp., 1997)
A szerbhorvát nyelvkérdés. (Magyar Nyelvőr, 1997. 2.)
Búcsú Hadrovics Lászlótól. Benkő Loránddal éa Marjankovic Stanislávval. (Magyar Nyelv, 1997. 3.)
Hadrovics László. (Magyar Tudomány, 1997. 9. és Studia Slavica, 1997)
A bécsi grammatikák és a közép-európai nyelvtanok. 1–3. (Magyar Nyelvőr, 1998. 2.–1998. 4.–1999. 1.)
A nyelvhasználat udvariassági stratégiái. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1998. 3.–1999. 2.)
A szerbek és a horvátok magyarságképe. Példakép és/vagy félelmetes ellenfél. (História, 1998. 9-10.)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Gregor Ferenc válogatott írásaiból. – Hilfsbuch zu slawistischen Seminarübungen Ausgewählte Schriften von Ferenc Gregor. Szerk. Kiss Lajossal. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1999)
Szlavisztika a magyar felsőoktatásban. Szerk. Kálmán Ildikó és Víg István közreműködésével Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 1999)
Adalék a magyar–horvát nyelvi és irodalmi kapcsolatokhoz. Egy 18. századi vallásos elmélkedésgyűjtemény korabeli horvát fordítása. (Magyar Nyelv, 1999. 2.)
Szalay Imre magyar nyelvtanának szerb fordítása. (Magyar Nyelvőr, 1999. 3.)
Kroatisticke studije. (Zagreb, 2000)
Banczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Vál., szerk. Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Lengyel Filológiai Tanszéke kiadványa. Bp., 2000)
A hangváltozások klasszikus és modern interpretációi. (Magyar Nyelvőr, 2000. 1.)
Szalay Imre magyar nyelvtanának vend fordítása. (Magyar Nyelvőr, 2000. 3.)
A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordításában. Krleza, Miroslav: Agónia. (Magyar Nyelvőr, 2000. 4.)
A magyar szlavisztika hagyományai. (Magyar Nyelv, 2000. 2.)
Kis nyelvek az európai csatlakozás küszöbén. (Hungarológia, 2000. 3.)
Szomszédaink – rólunk. Sava Babic Madarska civilizacija c. könyve kapcsán. (Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra. Párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István professzor tiszteletére. Vál., szerk. Nagy László Kálmán. Debrecen, 2001)
Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz. (Magyar Nyelvőr, 2001. 2.)
Emlékezés és emlékezet – Hadrovics László szülőháza előtt. (Irodalomismeret, 2001. 3-4.)
Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és a szomszédainknál. (Bp., Lucidus Kiadó, 2002)
Hadrovics László: A régi horvát szótárirodalom. Magántanári előadások az 1941/42. tanévben. Szerk. Víg István közreműködésével Ny. I. (Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet kiadványa. Bp., 2002)
Nyelvi és irodalmi kölcsönhatások. (Bibliotheca Hungarologica Zagrabiensis. 1. Croato–Hungarica. Uz 900 godina hrvatsko–madarskih povijesnih veza. Szerk. is. Jauk-Pinha, Milkával és Kiss Gy. Csabával. Zagreb, 2002)
Deutsche Wörter und Wendungen in den Werken kroatischer Klassiker. Die Funktion der deutschen Wörter im Drama „In Agonie” von Miroslav Krleza. (Budapester Beiträge zur Germanistik 39. „und Thut ein Gnügen Seinem Ambt.” Festschrift für Karl Manherz zum 60. Geburtstag. Bp., 2002)
Nyelvi helyzetkép déli szomszédainkról. – Hadrovics László emléktáblájának leleplezése. (Magyar Nyelv, 2002. 1.)
Egy 1793-as magyar nyelvtan szerb fordításban. (Életünk Kelet-Európában. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., 2003)
Kis szláv lexikográfia. Szerk. Víg Istvánnal. (Opera Slavica Budapestinensia Lingua Slavicae. Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet kiadványa. Bp., 2004)
Nyelveink múltja és jelene. (Opera Slavica Budapestinensia Lingua Slavicae. Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet kiadványa. Bp., 2004)
Kultúra és könyvnyomtatás a felvilágosodás korában. (Magyar Nyelv, 2004. 1.)
A hangváltozásokról. (Magyar Nyelv, 2004. 4.)
Nyelvi kölcsönhatás a szavak tükrében. A magyar–horvát nyelvi kapcsolatok múltja és jelene. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2004. nov. 15.
megjelent: Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. A 2004. máj. 3-án megválasztott akadémikusok székfoglalói. Bp., 2014
)
Rukopisne prodike iz Pannonhalme. (Biblioteka gradiscanskohrvatske studije 4. Zeljezno, 2005)
Avatóbeszéd Kiss Lajos emléktáblájának leleplezése alkalmából. (Magyar Nyelv, 2005. 2.)
A horvát nyelv érintkezése európai nyelvekkel. (Magyar Nyelvőr, 2006. 1.)
A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben. (Magyar Nyelvőr, 2006. 4.)
Hadrovics László emléktáblájának leleplezése. Kiss Jenővel. (Magyar Nyelv, 2006. 3.)
Rövid horvát és szerb nyelvtörténet.
(Opera Slavica Budapestinensia Lingua Slavicae. Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet kiadványa. Bp., 2007)
Nyelvújítások Közép-Európában a 19. században. Kísérlet az anyanyelvi terminológiák kialakítására a közép-európai nyelvekben. (Magyar Nyelvőr, 2007. 2.)
Filológiánk tegnap és ma. (Magyar Nyelvőr, 2010. 2.)
Filológia – a nyelvi kapcsolatok kutatásának tudománya. Magyar hatás a 16. századi horvát jogi terminológiában
. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2010. dec. 6. megjelent: Magyar Nyelvőr, 2011. 1. és külön: Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. A 2010. máj. 3-án megválasztott akadémikusok székfoglalói. Bp., 2014)
A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága. (Magyar Nyelvőr, 2012. 1.)
„Szeretsz-e engem?
János ev. 21:15–16. Nyelvi világkép és szövegértés. (Magyar Nyelvőr, 2012. 2.)
Szláv szomszédaink. (Pont Könyvek 5. Bp., Akadémiai Kiadó, 2013)
Verbőczy István Hármaskönyvének magyar és horvát fordítása. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 2014. 3.–Magyar Nyelvőr, 2014. 4.)
Megszólítások, udvariasság, nyelvi világkép. (Világ és nyelv szenvedéllyel. Köszöntő kötet Gecső Tamás 60. születésnapjára. Szerk. Folmeg Márta és Jóri Anita. Bp., 2015)
Közérthetőségre való törekvés a Tripartitum magyar és horvát fordításában. (Magyar Nyelvőr, 2015. 2.)
Egy téves kritika rövid cáfolata a Tripartitum magyar, horvát és német nyelvű fordításának szöveghűségéhez Veres Balázs, Ivan Pergosic és August Wagner fordítása alapján. (Magyar Nyelvőr, 2016. 1.)
Nyelvi világkép, tükörszavak és etimológia. (Magyar Nyelvőr, 2016. 4.)
A fordítás elméleti és gyakorlati kérdései. Tiszteletkötet Papp Andrea emlékének. A Budapesten, 2018. jún. 25-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Nagy Sándor Istvánnal. (A Modern Filológiai Társaság kiadványa. Bp., 2019).

F. m.: nyelvkönyvei és szótárai: Haladó magyar nyelvkönyv idegen ajkúak számára. Horváth Tiborral. (A TIT Budapesti Nyelviskolájának kiadványa. Bp., 1979)
Orosz alap-, közép- és felsőfokú szemesztert záró feladatapok. Tanári kézikönyv. Összeáll. (A TIT Országos Központjának kiadványa. Bp., 1979)
Magyar nyelvkönyv idegenajkúak számára. (A TIT Országos Központ kiadványa. Bp., 1981 és utánnyomások 1982–1988)
Magyar–német–orosz szószedet a Magyar nyelvkönyv
idegenajkúak számára c. tankönyvhöz. (A TIT Országos Központ kiadványa. Bp., 1981 és utánnyomások 1982–1988)
Szerb-horvát nyelvkönyv kezdők számára. (A TIT Országos Központ kiadványa. Bp., 1982)
Szerb-horvát – horvát-szerb – leíró nyelvtan. Mondattan.
Spomenka Dujmov metodikai jegyzetével egy kötetben. Egy. jegyz. (Bp., 1983)
Horvát-szerb – szerb-horvát – nyelvi jegyzet. Középfokúnál alacsonyabb szintű horvát-szerb – szerb-horvát – nyelvvizsga anyaga. (Bp., 1983)
Gramatika srpskohrvatskog – hrvatskosrpskog –
jezika. (Bp., Tankönyvkiadó, 1989)
Horvát–magyar kisszótár. Hadrovics Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1996)
Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen mit einem rückläufigen Verzeichnis des Titelwörter. (Bp.–Eisenstadt, Akadémiai Kiadó, 1996)
Szerb–magyar kisszótár. Hadrovics Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1997 és utánnyomások: 2000–2006)
Magyar–szerb kisszótár. Hadrovics Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 2000 és utánnyomások: 2000–2006)
Kroatisticke studije. (Zagreb, 2002)
Horvát–
magyar kisszótár. Hadrovics Lászlóval. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2003 és utánnyomások: 2006–)
Magyar–horvát kisszótár. Hadrovics Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 2003 és utánnyomások: 2006–)
Mura menti horvát tájszótár. Blazeka, Duróval és Rácz Erikával. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 95. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2009).

F. m.: ford.: A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig. A bevezetést írta Kovacek Bozidar, Redjep Drasko és Szeli István. Ford. Neducza Nádával és Végh Katalin. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1969).

F. m.: írásai a Középfokú Szakoktatásban: Nyelvoktatási kísérlet. (1972. 1.)
KISZ-munka a szakközépiskolában. Balogh Andrással. (1972. 3.)
Egy orosz nyelvi tanulmányi verseny tanulságai. (1972. 8.)
A nyelvoktatás szituatív gyakorlatainak szempontjai. (1972. 9.)
Nyelvoktatás – szituációk – laboratórium. (1974. 8.).

Irodalom

Irod.: (kálmán): Nincs kis szak, kis nyelv. Ny. I. a szlavista szövetségről. (Magyar Nemzet, 1999. dec. 21.)
Ny. I. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 54. Bp., 1999)
Az MTA új levelező tagjainak bemutatása. Ny. I. (Magyar Tudomány, 2004. 10.)
Banczerowski Janusz: Ny. I. 70 éves. (Magyar Nyelv, 2007. 3.)
Világkép és etimológia. Írások Ny. I. 80. születésnapjára. Az MTA és a Modern Filológiai Társaság tudományos konferenciájának előadásai. Bp., 2016. jún. 22. Szerk. Papp Andrea. Bp., 2017)
Kiss Jenő: Ny. I. köszöntése 80. születésnapja alkalmából. (Magyar Nyelv, 2017. 2.)
Halálhír. (Népszava, 2020. aug. 11.).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442853 (Nyomárkay Ödön, Nyomárkay István nagyapja gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6143-8G5?i=161&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW8VS-693Z (Id. Nyomárkay István és Matolay Eszter, Nyomárkay István szülei, házassági anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/442840 (Id. Nyomárkay István, Nyomárkay István édesapja gyászjelentése)

https://www.btk.elte.hu/content/elhunyt-nyomarkay-istvan.t.5264 (Nyomárkay István gyászjelentése, ELTE)

https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-nyomarkay-istvan-nyelvesz-az-mta-rendes-tagja-110782 (Nyomárkay István gyászjelentése, MTA)

https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19335 (†2020. aug. 6.!)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020